Ipari padlók és burkolatok lejtésének szükségessége és képzése

Mezőgazdasági feldolgozó üzemek, vágóhidak, egyéb élelmiszeripari létesítmények területén, ahogy tényleges feldolgozási tevékenység folyik, az ipari padlókba központi és hosszanti folyókákat helyeznek el, amihez a lejtésképzés is hozzá tartozik. Akár kéregerősítéses felületképzést alkalmaznak, akár műgyanta- vagy lapburkolat kerül a felületre, a folyókák csak akkor látják el a hatékonyan funkciójukat, azaz biztosítják a víz- és egyéb mosófolyadék-elvezetést, ha a lejtés megfelelően biztosított.

Esztriches problémák 1.

Ahogy egyre több a lakásépítés és lakásfelújítás hazánkban, annál több a hibaforrás és sajnos a hiba is a lakások, irodák burkolat alatti ún. esztrichpadozatainál. Ezen épületszerkezeti egységről a Műszaki Ellenőr című újságban többször is lehetett olvasni (pl. a 2017.09. és a 2018.02. havi számokban), és az Esztrich és Ipari Padló Egyesület honlapjáról is le lehet tölteni a vonatkozó műszaki irányelvet (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf).

Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

(Kedves Kollégák! Tudom, hogy tavaly már írtam erről egy egyperces hírlevelet, de fontosnak tartom ezt újra kiküldeni, mert az utóbbi hetekben sok kérdés, megkeresés érkezett ebben a témában.)

Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és építőipari kapacitás kihasználtsága csúcson van folyamatosan, ami már önmagában is kockázati tényező a jó minőség tekintetében. Ehhez jön még hozzá hamarosan a nyári meleg, mely időnként extrém csúcshőmérsékletekkel is fog járni.

A meleg időben történő betonozás nyilvánvalóan többletkockázattal jár, de ha betartjuk a technológiai szabályokat, akkor jó eséllyel készíthetünk megfelelő minőségű beton, vasbeton, feszített beton építményeket, műtárgyakat ilyen körülmények között is.

Vízzáró beton vagy vízzáró betonszerkezet?

Közvetlenül nem ipari padlós téma ugyan, de gyakran előfordul a padlólemezekkel kapcsolatban is a vízzáróság kérdése. Az ipari padló alapesetben nem készül vízzáró betonból és nem vízzáró betonszerkezet, de lehet vízzáró betonlemezt építeni, igény esetén ipari padló felületképzéssel.

Újra a repedésekről: mikor és hogyan kell javítani, mivel lehet érvelni, ha a megrendelő túlértékeli egy-egy repedés jelentőségét.

A leggyakoribb ipari padló hibák, jelenségek egyike a repedések, melyek nem minden esetben hibák, nem minden esetben szükséges javítani, viszont minden esetben ronda a repedésjavítás (2-3.kép), aminek a megrendelők gyakran és nagy nyomatékkal hangot is adnak. Nem találkoztam még elégedett megrendelővel egy-egy repedésjavítás láttán.

Cementesztrich ellenőrzési lista (kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, ...)

Az utóbbi három egypercesekben a cementesztrichekről volt szó, most egy gyorsan átfutható ellenőrzési listát adok közre az Esztrich Műszaki Irányelv alapján (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf), ami szerint végighaladva az alábbi pontokon, egyszerűen lehet a kiszűrni, megelőzni az esetleges szarvashibákat. Az alábbi lista sajnos nem lehet teljeskörű, de igyekeztem a minőség vonatkozásában legmeghatározóbb szempontokat megadni.

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 3. (befejező) rész

Az alábbiakban folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv alapján a jó minőségű esztrich kivitelezésének feltételeivel, körülményeivel.

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 2. rész

Figyelem: „napirend előtt” javaslom a kivitelezőknek, hogy egy korábbi egypercesbe pillantsanak bele, ami a téli betonozással kapcsolatos. Hátha éppen az ebben található információk segítenek abban, hogy a hideg idő ellenére is jó minőségű betonszerkezetet építsenek.

http://iparipadlo.blogspot.hu/search/label/T%C3%A9li%20betonoz%C3%A1s

Az alábbiakban pedig folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv alapján:

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 2. rész

A tervező feladata (de erre sajnos csak kevés építész van megfelelően felkészülve), hogy a funkció szerinti tulajdonságokat, állékonyság, mechanikai szilárdság meghatározza és ennek megfelelően adja meg a kivitelezés során elérendő műszaki követelményeket és mindezeket az esztrichhabarcs jelében, kiírásában megadva. Ezen leglényegesebb jellemzők az esztrichhabarcs anyagára vonatkozóan, a nyomó- és hajlító-húzó-szilárdság, de pl. burkolat nélküli esztrichek esetében a kopás- vagy görgősszékállóság is. Ezeken felül speciális követelményeket is lehet állítani, ha a használat vagy a technológia indokolja (pl. ütésállóság, tapadó-húzószilárdság, zsugorodás, duzzadás, kiszáradási idő stb.). A tervezési feladathoz tartozik még a vastagság, a táblaméretek, a felületi síkpontosság, a csatlakozás- és dilatációk megoldásának kiírása is. Az úsztatott esztrich vastagságának és hajlító-húzószilárdsági osztályának tervezésekor például figyelembe kell venni az adott funkciójú épület, szint vagy helyiség hasznos terheit (pl. az MSZ EN 1991-1-1 szabvány /Eurocode 1/ födémszerkezetek osztályai és a födémterhek karakterisztikus értékeit) és az úsztatóréteg összenyomódási hajlamát.

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 1. rész

Mi szakmabeliek mindannyian tudjuk, mert megtapasztaltuk (olykor a saját bőrünkön), hogyha valami nincs egzakt módon tisztázva egy építési folyamatban, akkor abból szinte biztos minőségcsökkenés, vagy legalábbis kifogás, vita, konfliktus alakul ki. Az esztrich pedig egy tipikusan olyan szerkezeti réteg, amit ritkán terveznek meg egzakt módon.

Felfagyott betonburkolatok 2. - Javítási lehetőségek

Folytatva a kültéri betonburkolatok felfagyásának témakörét, tekintsük át a javítási lehetőségeket. Az a betonlemez nem javítható gazdaságos módon, ahol a sok-sok éves felfagyás, vagy a kötés közbeni megfagyás miatt eleve alacsony szilárdságú. C16/20-as beton nyomószilárdsági osztály alatt már hatékonyan és gazdaságosan nem javítható a szerkezet, ugyanis a teherbírása és tartóssága jelentősen lecsökken.

Felfagyott betonburkolatok I.

Szinte mindenhol lehet találkozni betonfelület-felfagyással, morzsolódott, túlzottan porózus kültéri betonfelületekkel, a gyalogjárdáktól kezdve a lépcsőkön át a térburkolatokig, útbetonokig. Ezen hibatípust meg kell különböztetnünk a teljes betonkeresztmetszetet érintő szerkezeti, stabilitási, állékonysági, teherbírási hibáktól (pl. a frissbeton kötése megfagyott betonokról), mert az ilyen betonok nem igazán menthetők meg. Ezen cikk olyan hibákról szól, mely a rendeltetésszerű használatot korlátozzák, az élettartamot csökkentik, rontják a tartósságot és növelik a karbantartási költségeket.

Hőségriadó - Betonozás meleg időben

Az utóbbi három napban nagyon sok kérdést kaptam, hogy betonozzunk-e vagy sem és ha igen, akkor mit tegyünk, hogy a betonszerkezet megfelelő minőségű legyen. Ezért gondoltam fontosnak, hogy röviden összefoglaljam a legfontosabb teendőket.

1.        38 °C-fok felett ne betonozzunk (ha több mint 4 órán át efelett van a hőmérséklet)!

2.        Az adalékanyagok – ha lehet – árnyékos helyen tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel (ne változzon meg az adalékanyag víztartalma lényegesen)!

3.        Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne 42,5-est és nem R-est)!

4.        A betonkeverő, ha tudja hűteni a cementet az jó, de a cement hőmérséklete nem lehet túl magas (50 °C-nál semmiképpen sem).

5.        A késő délutáni, esti órákban betonozzunk és éjjel!

6.        Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt a betongyárból a beépítés helyéig!

7.        A beton eltarthatóságára, a konzisztenciájára nagyon kell ügyelni, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával!

8.        Vizezni a betont tilos továbbra is.

9.        A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer.

10.    Közvetlen napsugárzás és nagyobb erősségű szél ne érje a friss betonfelülelet!

11.    Ha lehet, kerüljük a kötéskésleltetőszer használatát (ez az én magánvéleményem) – főleg ipari padló esetében – ha már folyósító vagy képlékenyítőszert vagy egyéb adalékszert is használunk, mert az adalékszerek egymásra hatása többlet kockázattal jár. De ha a betongyár vagy a betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor végülis lehet az ő felelősségükre és próbakeverés után.

12.    Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik (zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!

13.    A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni (több vibrátort használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkeznie (hogy a várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!

14.    Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Nem elég ilyenkor csak a párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell a felületre tenni és a fólia alá vizet folyatni. Legalább 10 napon át tartson az utókezelés!

A fentiekből minél több javaslatot betartunk, annál biztosabb a jó minőségű szerkezet előállítása ilyen extrém körülmények között. Sok sikert kívánok a betonozáshoz!

A hálós kéregrepedés javítási lehetőségei

Folytatva a hálós kinézetű kéregrepedések problematikáját, az ilyen kéreg stabilizálásának, a tartós és hibamentes állapotának a megőrzését megcélzó intézkedések lehetőségét járjuk körül. Ezen jelenség nem tekinthető hibának, ha a repedéstágasság nem nagyobb 0,4 mm-nél, és ha a repedések csak a kéregerősítő réteget érintik, azaz nem hatolnak át a betonlemez keresztmetszetén és a kéreg nem vált fel, hanem stabilan tapad a betonpadló felületéhez.

Hiba-e a hálós kéregrepedés?

Örökzöld téma a kéregerősített ipari padlók felületi hálós repedései és általában a kéreghibák, éppen ezért érdemes róla újra és újra beszélni, különösen akkor, ha nem egyértelmű, hogy a jelenség hibás teljesítés következménye, vagy egyszerű természetes, nem kiküszöbölhető fizika oka van, azaz nem hiba. Hol a határ? Mi természetes és ebből következőleg nem hibás felület és milyen esetben valósul meg a hibás teljesítés? A mai alkalommal csak a felületi kéregrepedéseket elemezzük.

Mi a teendő hiba esetén?

Tapasztalatom szerint az ipari padlós kollégák között kevésbé ismert az az MSZ EN 13670:2010 (Betonszerkezetek kivitelezése), pedig ez az általános szabályozás vonatkozik az ipari padlókra is, mint betonszerkezetekre.

Korábban már bemutattam ennek a szabványnak az ipari padlóra is vonatkozó részét, ami egyéb követelmény hiányában vonatkoztatható az ipari padló felületének síkpontosságára is: http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/06/az-ipari-padlo-minosegi-osztalyba.html#more

Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 3.

Ahogy a legutóbbi egypercesekben is olvasható volt, a díjleszállítás komplex kérdéskör és ha nincs megegyezés az összegben, akkor még a szerződéstől való elállás is egy lehetséges megoldás, ami az egyik lehető legrosszabb is lehet a kivitelezőnek. Ha a felek a szerződésen belül maradnak és a díjleszállítás összegében megállapodnak, attól még a szerződés egyéb pontjai is érvényesek továbbra is. A díjleszállítás nem váltja ki a szavatossági kötelezettséget, tehát a beruházó egy másik és később felfedezett hiba miatt érvényesítheti a garanciális és szavatossági igényeit. 

Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 2.

Az átadás-átvételi eljárásnál tartottunk a tavalyi utolsó előtti hírlevélben (http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/12/ertekcsokkenes-hibas-teljesitesbol.html). Az átvételt a megrendelő nem tagadhatja meg olyan kisebb hibák miatt, melyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák meg, viszont joga van a szerződés műszaki tartalmát elvárni és hiba esetén kérni a javítást reális határidőn belül. Ha a javítás megtörténik rendben, azaz a szerződésben lefektetett követelmények teljesülnek minőségi problémák nélkül, akkor be lehet fejezni az átadás-átvételi eljárást és el lehet szépen számolni egymással. A javítás elvégzése az átadás-átvételi eljárás folyamán, valamint a garanciális és a szavatossági időszakban a szerződő vállalkozó feladata és joga, tehát a megrendelő, beruházó nem hívhat oda más céget a javításra a szerződéses összeg terhére (meg egyébként sem, mert az garanciavesztéssel járhat) addig, amíg a kivitelező vállalkozó tartja a javításra megadott határidőt.

Téli betonozás

Az év utolsó egypercesében inkább a téli betonozással kapcsolatos legfontosabb feltételekre, teendőkre szeretném felhívni a kedves Kollégák figyelmét, az értékcsökkenés, díjleszállítási problémakörrel nem szerettem volna a karácsonyi hangulatot megterhelni, arra elég majd januárban visszatérni. Úgy néz ki, hogy sok a munka, rengeteg beton fogy, a betongyárak alig győzik a kiszolgálást, ezért várhatóan a januári, februári hidegek ellenére is sok ipari padló, térbeton, alaplemez, szerkezet fog készülni.

A hideg időben történő betonozás tényleg veszélyes üzem a végtermék minőségére nézve. A harc a jó minőségi betontermékért több szakaszban mutatkozik meg. Először is meg kell kössön a beton ahhoz, hogy egyáltalán szerkezeti anyagként értelmezhető legyen.

1.      Ha a beton már a kiszállítás és beépítés után az első néhány órában megfagy, amikor még nem kezdődött meg a beton kötése, akkor a fagy elmúltával még van esély arra, hogy a beton megköt és megszilárdul, mert a cement hidratációs hőfejlődése megindulhat (persze, ha nem éri újabb fagyhatás).

2.      A legnagyobb károk akkor szoktak bekövetkezni, ha a beton a kötés közben (általában ez az első 3 – 24 órát jelenti) fagy meg. Akkor csak olyan kis mértékben szilárdul meg, vagy egyáltalán nem, ami teljesen alkalmatlanná teszi a szerkezetet. Ilyenkor szokott szétmorzsolódni a beton, de legjobb esetben is csak több kategóriával alacsonyabb szilárdságú lesz.

3.      Ha a betont kb. 24 órás korán túl éri a fagyhatás, akkor már a kötés lezajlott és csak a szilárdulás lassulhat le akár 2-3-szorosára is, de végülis elérheti a beton a tervezett 28 napos szilárdságot 60-70 nap múlva. Sok esetben azonban a végszilárdság kisebb lesz, mint a tervezett, de az már általában nem csak a fagyhatás miatt szokott bekövetkezni, hanem egyéb okok is közrejátszhatnak ebben.

Tehát a fagy, az mindenképpen káros, ezért a betont meg kell attól védeni. De nem csak a betont, hanem pl. ipari padló vagy térbeton esetében az ágyazatot is, mert a fagyott ágyazatra épített betonlemez az olvadás után megsüllyed. A vonatkozó szabványok, műszaki előírások betartása biztosítja azt, hogy a hideg időben történő betonozás során is jó minőségű terméket állítsunk elő. A gyakorlat, a határidő pallósa viszont gyakran, sőt túl gyakran készteti a kivitelezőt arra, hogy eltérjen a „nagykönyvtől”. Azért is fontos, hogy áttekintsük a legfőbb feltételeket, hogy ha mégis eltérünk tőle saját felelősségre, akkor legalább tisztában legyünk a várható kockázatokkal, és azok mértékének tudatában döntsünk felelősen. Mondanom sem kell, hogy alapvetően a kivitelező felel a termék minőségéért, azt csak akkor tudja áthárítani egyéb szereplőkre (pl. beruházó, generálkivitelező), ha igazolni tudja, hogy figyelmeztette őket ezekre a rizikófaktorokra és javaslata ellenére kötelezik a kivitelezőt a betonozásra.

A hideg időben történő betonozás szabályait a legrészletesebben a MÉASZ ME-04.19:1995; 20. fejezet (Műszaki Előírás; Beton és vasbeton készítése) taglalja. Annak ellenére, hogy ez nem szabvány és több mint 20 éves, mégis olyan mértékben iránymutató, hogy mind MSZ 4798-1:2004 és mind a legújabb MSZ 4798:2016 is hivatkozik erre, azaz ma is eszerint vizsgálják a szakértők a megfelelőséget vita esetén. A műszaki előírás I-V. hideglépcsőfokokra osztja hőmérsékleti határokat és ezekhez rendeli az intézkedéseket. A mostani és leggyakoribb téli hideglépcsőfok a III. (átlaghőmérséklet 0°C – mínusz 5°C között, min. mínusz 10°C mellett), ezért az ehhez tartozó intézkedési előírásokat idézem:

1.      cement min. +2°C,

2.      adalékanyag min. +5°C,

3.      keverővíz min. +40°C,

4.      betonkeverék hőmérséklete a keverés befejezésekor min. +25°C,

5.      betonkeverék hőmérséklete a bedolgozáskor min. +20°C,

6.      nagy kezdőszilárdságú cement alkalmazandó,

7.      megfontolandó szilárdulságyorsító, ill. fagyásgátló szer használata,

8.      a zsaluzatot fagymentesíteni kell,

9.      betonszállítás hőszigetelt eszközökben (a mixerkocsik nem ilyenek, tehát ez nem reális elvárás transzportbeton esetében).

Tehát vegyük figyelembe a fenti 9 feltételt és nézzük meg, hogy ebből hányat nem tudunk teljesíteni. A frissbeton hőmérsékletét mindig mérjük meg és vezessük rá a szállítólevélre is. Ha egy-két feltétel a fentiekből nem teljesül, akkor még talán lehet reálisan kockázatot vállalni, de tapasztalatom szerint több mint a felét sem tartják be a kivitelezők egy része, amiből már hibák szoktak keletkezni. Mindenesetre jobb tudni és felmérni a kockázatokat, mintsem nem tudomást venni ezekről. Ami szintén tapasztalatom, hogy kéregerősítéses ipari padló esetén az adalékszerek kombinálása ritkán vezet jó eredményre, tehát a folyósítószer és a fagyásgátló együttes alkalmazása azért erősen megfontolandó (ki kell kérni a gyártótól az összeférhetőségi igazolás az adott cement figyelembe vételével).

Köszönöm a Kollégáknak az ezévi figyelmet, amivel megtisztelt több mint 600 olvasó, köszönöm a hozzászólásokat és a témajavaslatokat is. Minden kedves Kolleginának, Kollégának boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok! Jövőre folytatjuk…