78. Amikor nem a kivitelező a hibás....

A vállalkozási szerződés megkötése, érvénybe lépése után, de még az építési tevékenységek megkezdése előtt kerül sor a munkaterület átadás-átvételére. Amíg nem készül el teljesen az építmény, nincsen átadva az építtetőnek, akkor a generálkivitelezőnek, kivitelezőnek van csak közvetlen ráhatása az építési folyamatra, így neki van teljeskörű felelőssége is. Az építmény beruházónak való átadása után a kivitelezői felelősség megszűnik, onnantól a beruházó, illetve a használó, az üzemeltető felel az épületért, építményért.

77. Az úsztatott esztrich padozat

Iroda- és családi házakban, közösségi termekben, sportcsarnokokban a leggyakoribb padozati réteg a hideg-, illetve melegburkolat alá betervezett, hő- és hangszigetelő rétegre épített ún. úsztatott cementkötésű esztrich. Ebbe a kategóriába tartoznak a padlófűtéses esztrichek is. A födémre, alaplemezre (esetleg köztes rétegekkel) fektetett lépésálló hőszigetelés anyagát, vastagságát általában az építész tervezi meg. Erre kerül egy min. 0,2 mm vastag polietilén fólia technológiai szigetelés felületfolytonos ragasztással, a peremszigetelés mentén felhajtva, majd a szintén megtervezett vastagságú, megfelelő nyomó- és hajlító-húzószilárdsági jelű cementesztrich padozat.

76. Megjelent az Ipari Padló Műszaki Irányelv

Magyarországon 1992. óta épülnek ipari padlók, az Esztrich és Ipari Padló Egyesület pedig 2002. óta fogja össze azt a szűk szakmai kört, beleértve a kivitelezőket, az anyaggyártókat, betontechnológusokat, tervezőket, szakértőket. A kezdetek óta törekednek a szakma szereplői arra, hogy legyen egy objektív, teljeskörű, tervezési és kivitelezési műszaki irányelv az ipari padlókra vonatkozóan.

75. A szálerősítések hatása közti különbség az ipari padlóknál (3. rész)

A betonerősítő szálak alkalmasságát és hatékonyságát legfőképp az mutatja, hogy milyen mértékben csökkentik a beton zsugorodását, növelik a hajlító-húzószilárdságát és a repedés keletkezése utáni ún. maradó hajlító-húzószilárdságát a szálerősített betonnak.

A zsugorodási hajlam csökkenése a betonszerkezetben keletkező, gátolt zsugorodási alakváltozásból származó húzófeszültség-növekedést korlátozza, ezáltal a repedésérzékenység is csökken, azaz kisebb valószínűsége lesz a repedések kialakulásának.

74. A szálerősítések hatása közti különbség az ipari padlóknál (2. rész)

A szabványok, méretezési eljárások a repedés keletkezésének a lehetőségét szinte mindig figyelembe veszik, sőt a legtöbb eljárás kifejezetten nem a repedésmentes betonfázisban (az I. feszültségi állapotra), hanem inkább a II. fázisban, a plasztikus, képlékeny feszültségtartományban vizsgálja a teherbírást, alakváltozást. 

Betontechnológiai egypercesek 73.

A korszerű ipari padlók, mint folytonos és rugalmas alátámasztású modellként méretezhető betonlemezek, kezdettől fogva lehetőséget kínáltak a szálerősítések alkalmazására. A szálerősítés rostszerű, háromdimenziós erősítést ad az amúgy merev betonnak, növelheti a szívósságát, csökkenti a zsugorodásérzékenységét, az ütésállóságát és más szempontokból is kedvezően hat a szerkezet használhatóságára és élettartamára.

Beton térkövek megfelelősége (2. rész)

A térkövekkel kapcsolatban hibák akkor is keletkezhetnek, ha megfelelő teherbírású és minőségű alépítményre kerül a térkőburkolat, de vagy anyaghibás a térkő (ez azért elég ritkán fordul elő, mert a legtöbb gyártó zárt rendszerben és szigorú minőségi kontroll alatt tartva a folyamatot, állítja elő a termékeit), vagy pedig a tartóssága, időjárás-állósága nem felel meg az elvárásoknak.

Beton térkövek megfelelősége 1.

Ipari és logisztika létesítmények belső útjainál, kamionparkolóknál, parkolóknál, városi útpályák egyes részeinél (pl. lámpás kereszteződés előtti fékezőzónák, buszöblök), de a lakossági, irodai épületeknél is gyakran készülnek térkőburkolatok.

Amikor arról döntünk, hogy egy kültéri burkolat, aszfalt legyen-e, vagy monolit térbeton, vagy éppen térkő, akkor a szerkezet teherbírása, állékonysága, stabilitása, a burkolat anyagának a szilárdsága, fagy- és olvasztósó-állósága, kopásállósága, csúszási tulajdonságai mind-mind meghatározó szempontok kell legyenek. Csak így tudjuk megtalálni az igényeinkhez és a környezeti körülményekhez tartozó az optimális megoldást.

Mi a rendeltetésszerű használat és mi nem az az ipari padlóknál (1. rész)

Örökzöld téma, de mostanában is többször találkoztam olyan esettel, ahol az üzemeltető és a kivitelező között az ipari padló, vagy a térbeton meghibásodásának okfeltárása és a felelősség megállapítása során konfliktus alakult ki.

A hibás teljesítés, a nem rendeltetésszerű használat és a természetes elhasználódás szempontjait különböző módon értelmezik és ítélik meg a felek. Attól függetlenül, hogy minden eset más és más, az alábbiakban foglalom össze azokat a tényezőket, melyek az ilyen irányú vitának a lezárásához segíthetik a feleket. Az alábbi csoportosítás tehát csak általános és tájékoztató jellegű, tapasztalati alapon készült:

A vágott fugák széleinek letöredezése (ha nincsen táblabillegés) a besüllyedt, a hiányos, a nem folytonosan tapadó fugázó anyag miatt következik be. Ez nem kivitelezési hiba, ha a jelenség nem 1 éven belül történik. Az ipari padlós fugázó anyagok 20-25%-os tágulásra képesek, ezért ha a fugázás túl korán történik (30 napos kor előtt a betonozástól számítva), akkor a zsugorodásból túl nagy alakváltozások keletkeznek, az eredetileg 3,0-3,5 mm-es fugaszélesség akár duplájára is megnyílhat. Ezt a megnyílást már a fugázók nem tudják követni, ezért célszerű a betonozás után min. 60 nappal fugázni.

Ekkorra már a fugák akár 30-35%-ot is megnyílnak, tehát a zsugorodási folyamat jelentős része lezajlik, a további zsugorodás relatív kisebb. Ezt a jó minőségű fugázók már bírják követni, ezekkel nem szokott 1 éven belül probléma keletkezni.

Ha a megrendelő erőlteti a minél hamarabbi fugázást, akkor használhatunk ideiglenes fugatömítő szalagot, ez persze többletköltség. Kivitelezőként, mindenesetre dokumentáljuk azt, ha sürgetés miatt kényszerülünk ilyen megoldásokra.

Mindezektől függetlenül, a rendeltetésszerű használat esetén is, a természetes elhasználódás miatt a fugázóanyagok lesüllyedhetnek, kipereghetnek, a funkciójukat nem tudják sok esetben betölteni. Abban az esetben, ha a használat nem rendeltetésszerű, akkor ez a folyamat még gyorsabban lejátszódhat.

A targoncaforgalom intenzitása, a járművek sebessége gyorsítja a fugázóanyag tönkremenetelét, a fugaszélek letöredezését. Fontos tisztázni még a szerződéskötés előtt, hogy milyen targoncaforgalomra számíthatunk: targonca kerék típusa (levegővel fúvott kerék, tömörgumi kerék, műanyag kerék, vulkolan, acélkerék), kerékterhelés, targoncák sebessége (lényeges a dinamikus ütőhatás a nagyobb sebességek esetén), forgalom intenzitása (percenként, óránként mennyi targonca halad át egy-egy fugánál). Ha nem tisztázzuk előre, akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy hamar elhasználódnak a fugák, letöredeznek a fugaszélek.

Éppen a nagy igénybevételt jelentő targoncaforgalom miatt építenek az utóbbi 10-15 évben egyre gyakrabban ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót. Ebben az esetben nincsenek fugák, tehát ez a hibajelenség nem alakul ki, a munkahézagok, dilatációk viszont acél élvédelemmel ellátottak.

A rendeltetésszerű használatnak egyáltalán nem felel meg, sőt ellentétes azzal, ha a targoncák villái a padlót karcolják, ha tolják rajta a raklapokat, amiből esetleg szegek állnak ki. Ezek extrém terhelések, melyek hatására kiszakad a fugázóanyag, letöredeznek a fugaszélek, összekarcolódik a padlófelület. Reklamáció esetén, az első az legyen, hogy megnézzük, hogyan közlekednek a targoncák, vannak-e fugaanyag kiszakadás nyomok, karcos-e a padlófelület, láthatók-e ütésnyomok az ipari padlón a fugaszéleknél. Ha igen, akkor állíthatjuk, hogy a padló nem volt rendeltetésszerűen használva.

Persze nem lehet minden hibát erre fogni, de ilyen esetben részben, sőt nagy részben tehető felelőssé maga az üzemeltető is. Ha ezeket a jelenségeket látjuk, akkor máris jobb tárgyalási pozícióban vagyunk. Egy közös bejárás, de akár egy szakértői vizsgálat pontosíthatja a hibajelenségek súlyát, akár meg is lehet állapítani, hogy mely hibák következtek be a nem rendeltetésszerű használatból. Itt folytatjuk…

Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (2. rész)

Az ipari padlóra vonatkozó statikai számításnál természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a 20-25 mm átmérőjű csövek meggyengítik a betonlemezt, ezért célszerű legalább 3 cm-rel vékonyabb szerkezetként méretezni az ipari padlót a fűtésmenteshez képest. Egy 20 cm vastag ipari padló esetén tehát célszerű 17 cm hatékony betonlemez vastagsággal számolni, 15 cm esetén pedig 12 cm-re. Ennél vékonyabb betonlemezt nem is javaslok építeni ipari padló funkció esetén, mert azok már statikailag – különösen hőszigetelő réteggel együtt épített rendszer esetén – nem szoktak megfelelni ipari terhelésekre, polcok, targoncák, gépek terheléseire. Az ennél vékonyabb padlófűtéses lemezek már az esztrich kategória irányába mutatnak, az pedig más funkció, anyag, más szerkezet, más technológia, más teherbírás.

Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (1. rész)

Egyre több ipari padló készül padlófűtéssel (és egyben akár padlóhűtéssel is) kereskedelmi létesítményekben, gyártó- és raktárcsarnokokban egyaránt. Annak ellenére, hogy vannak már 15-20 éves, még mindig jól működő padlófűtéses ipari padlók, akadnak azért hibásak is, melyek egy része a tervezésből, más része pedig a kivitelezésből fakad.

Ipari padló, esztrich vagy aljzatbeton

Gondolom, nem csak én vagyok munkával túlzottan leterhelve, hanem mindannyiunk, ezért idén már nem fog beleférni a munkatervembe ezen kívül még egy „egyperces”, ami most kicsit hosszabb lett, mert 3 féle szerkezettípust definiálok benne, ugyanis sok félreértéssel találkozom. Ezúton köszönöm meg minden kedves Kollégának, Kolleginának az egész éves figyelmet, a közösséget a szakma-szeretetben, az együttműködést. Mindannyiuknak boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok!

Ipari padlók és burkolatok lejtésének szükségessége és képzése

Mezőgazdasági feldolgozó üzemek, vágóhidak, egyéb élelmiszeripari létesítmények területén, ahogy tényleges feldolgozási tevékenység folyik, az ipari padlókba központi és hosszanti folyókákat helyeznek el, amihez a lejtésképzés is hozzá tartozik. Akár kéregerősítéses felületképzést alkalmaznak, akár műgyanta- vagy lapburkolat kerül a felületre, a folyókák csak akkor látják el a hatékonyan funkciójukat, azaz biztosítják a víz- és egyéb mosófolyadék-elvezetést, ha a lejtés megfelelően biztosított.

Esztriches problémák 1.

Ahogy egyre több a lakásépítés és lakásfelújítás hazánkban, annál több a hibaforrás és sajnos a hiba is a lakások, irodák burkolat alatti ún. esztrichpadozatainál. Ezen épületszerkezeti egységről a Műszaki Ellenőr című újságban többször is lehetett olvasni (pl. a 2017.09. és a 2018.02. havi számokban), és az Esztrich és Ipari Padló Egyesület honlapjáról is le lehet tölteni a vonatkozó műszaki irányelvet (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf).

Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

(Kedves Kollégák! Tudom, hogy tavaly már írtam erről egy egyperces hírlevelet, de fontosnak tartom ezt újra kiküldeni, mert az utóbbi hetekben sok kérdés, megkeresés érkezett ebben a témában.)

Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és építőipari kapacitás kihasználtsága csúcson van folyamatosan, ami már önmagában is kockázati tényező a jó minőség tekintetében. Ehhez jön még hozzá hamarosan a nyári meleg, mely időnként extrém csúcshőmérsékletekkel is fog járni.

A meleg időben történő betonozás nyilvánvalóan többletkockázattal jár, de ha betartjuk a technológiai szabályokat, akkor jó eséllyel készíthetünk megfelelő minőségű beton, vasbeton, feszített beton építményeket, műtárgyakat ilyen körülmények között is.

Vízzáró beton vagy vízzáró betonszerkezet?

Közvetlenül nem ipari padlós téma ugyan, de gyakran előfordul a padlólemezekkel kapcsolatban is a vízzáróság kérdése. Az ipari padló alapesetben nem készül vízzáró betonból és nem vízzáró betonszerkezet, de lehet vízzáró betonlemezt építeni, igény esetén ipari padló felületképzéssel.

Újra a repedésekről: mikor és hogyan kell javítani, mivel lehet érvelni, ha a megrendelő túlértékeli egy-egy repedés jelentőségét.

A leggyakoribb ipari padló hibák, jelenségek egyike a repedések, melyek nem minden esetben hibák, nem minden esetben szükséges javítani, viszont minden esetben ronda a repedésjavítás (2-3.kép), aminek a megrendelők gyakran és nagy nyomatékkal hangot is adnak. Nem találkoztam még elégedett megrendelővel egy-egy repedésjavítás láttán.

Cementesztrich ellenőrzési lista (kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, ...)

Az utóbbi három egypercesekben a cementesztrichekről volt szó, most egy gyorsan átfutható ellenőrzési listát adok közre az Esztrich Műszaki Irányelv alapján (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf), ami szerint végighaladva az alábbi pontokon, egyszerűen lehet a kiszűrni, megelőzni az esetleges szarvashibákat. Az alábbi lista sajnos nem lehet teljeskörű, de igyekeztem a minőség vonatkozásában legmeghatározóbb szempontokat megadni.

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 3. (befejező) rész

Az alábbiakban folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv alapján a jó minőségű esztrich kivitelezésének feltételeivel, körülményeivel.

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 2. rész

Figyelem: „napirend előtt” javaslom a kivitelezőknek, hogy egy korábbi egypercesbe pillantsanak bele, ami a téli betonozással kapcsolatos. Hátha éppen az ebben található információk segítenek abban, hogy a hideg idő ellenére is jó minőségű betonszerkezetet építsenek.

http://iparipadlo.blogspot.hu/search/label/T%C3%A9li%20betonoz%C3%A1s

Az alábbiakban pedig folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv alapján:

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 2. rész

A tervező feladata (de erre sajnos csak kevés építész van megfelelően felkészülve), hogy a funkció szerinti tulajdonságokat, állékonyság, mechanikai szilárdság meghatározza és ennek megfelelően adja meg a kivitelezés során elérendő műszaki követelményeket és mindezeket az esztrichhabarcs jelében, kiírásában megadva. Ezen leglényegesebb jellemzők az esztrichhabarcs anyagára vonatkozóan, a nyomó- és hajlító-húzó-szilárdság, de pl. burkolat nélküli esztrichek esetében a kopás- vagy görgősszékállóság is. Ezeken felül speciális követelményeket is lehet állítani, ha a használat vagy a technológia indokolja (pl. ütésállóság, tapadó-húzószilárdság, zsugorodás, duzzadás, kiszáradási idő stb.). A tervezési feladathoz tartozik még a vastagság, a táblaméretek, a felületi síkpontosság, a csatlakozás- és dilatációk megoldásának kiírása is. Az úsztatott esztrich vastagságának és hajlító-húzószilárdsági osztályának tervezésekor például figyelembe kell venni az adott funkciójú épület, szint vagy helyiség hasznos terheit (pl. az MSZ EN 1991-1-1 szabvány /Eurocode 1/ födémszerkezetek osztályai és a födémterhek karakterisztikus értékeit) és az úsztatóréteg összenyomódási hajlamát.

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 1. rész

Mi szakmabeliek mindannyian tudjuk, mert megtapasztaltuk (olykor a saját bőrünkön), hogyha valami nincs egzakt módon tisztázva egy építési folyamatban, akkor abból szinte biztos minőségcsökkenés, vagy legalábbis kifogás, vita, konfliktus alakul ki. Az esztrich pedig egy tipikusan olyan szerkezeti réteg, amit ritkán terveznek meg egzakt módon.

Felfagyott betonburkolatok 2. - Javítási lehetőségek

Folytatva a kültéri betonburkolatok felfagyásának témakörét, tekintsük át a javítási lehetőségeket. Az a betonlemez nem javítható gazdaságos módon, ahol a sok-sok éves felfagyás, vagy a kötés közbeni megfagyás miatt eleve alacsony szilárdságú. C16/20-as beton nyomószilárdsági osztály alatt már hatékonyan és gazdaságosan nem javítható a szerkezet, ugyanis a teherbírása és tartóssága jelentősen lecsökken.

Felfagyott betonburkolatok I.

Szinte mindenhol lehet találkozni betonfelület-felfagyással, morzsolódott, túlzottan porózus kültéri betonfelületekkel, a gyalogjárdáktól kezdve a lépcsőkön át a térburkolatokig, útbetonokig. Ezen hibatípust meg kell különböztetnünk a teljes betonkeresztmetszetet érintő szerkezeti, stabilitási, állékonysági, teherbírási hibáktól (pl. a frissbeton kötése megfagyott betonokról), mert az ilyen betonok nem igazán menthetők meg. Ezen cikk olyan hibákról szól, mely a rendeltetésszerű használatot korlátozzák, az élettartamot csökkentik, rontják a tartósságot és növelik a karbantartási költségeket.

Hőségriadó - Betonozás meleg időben

Az utóbbi három napban nagyon sok kérdést kaptam, hogy betonozzunk-e vagy sem és ha igen, akkor mit tegyünk, hogy a betonszerkezet megfelelő minőségű legyen. Ezért gondoltam fontosnak, hogy röviden összefoglaljam a legfontosabb teendőket.

1.        38 °C-fok felett ne betonozzunk (ha több mint 4 órán át efelett van a hőmérséklet)!

2.        Az adalékanyagok – ha lehet – árnyékos helyen tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel (ne változzon meg az adalékanyag víztartalma lényegesen)!

3.        Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne 42,5-est és nem R-est)!

4.        A betonkeverő, ha tudja hűteni a cementet az jó, de a cement hőmérséklete nem lehet túl magas (50 °C-nál semmiképpen sem).

5.        A késő délutáni, esti órákban betonozzunk és éjjel!

6.        Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt a betongyárból a beépítés helyéig!

7.        A beton eltarthatóságára, a konzisztenciájára nagyon kell ügyelni, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával!

8.        Vizezni a betont tilos továbbra is.

9.        A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer.

10.    Közvetlen napsugárzás és nagyobb erősségű szél ne érje a friss betonfelülelet!

11.    Ha lehet, kerüljük a kötéskésleltetőszer használatát (ez az én magánvéleményem) – főleg ipari padló esetében – ha már folyósító vagy képlékenyítőszert vagy egyéb adalékszert is használunk, mert az adalékszerek egymásra hatása többlet kockázattal jár. De ha a betongyár vagy a betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor végülis lehet az ő felelősségükre és próbakeverés után.

12.    Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik (zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!

13.    A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni (több vibrátort használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkeznie (hogy a várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!

14.    Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Nem elég ilyenkor csak a párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell a felületre tenni és a fólia alá vizet folyatni. Legalább 10 napon át tartson az utókezelés!

A fentiekből minél több javaslatot betartunk, annál biztosabb a jó minőségű szerkezet előállítása ilyen extrém körülmények között. Sok sikert kívánok a betonozáshoz!