2019. március 27., szerda

Mi a rendeltetésszerű használat és mi nem az az ipari padlóknál (1. rész)


Örökzöld téma, de mostanában is többször találkoztam olyan esettel, ahol az üzemeltető és a kivitelező között az ipari padló, vagy a térbeton meghibásodásának okfeltárása és a felelősség megállapítása során konfliktus alakult ki.
A hibás teljesítés, a nem rendeltetésszerű használat és a természetes elhasználódás szempontjait különböző módon értelmezik és ítélik meg a felek. Attól függetlenül, hogy minden eset más és más, az alábbiakban foglalom össze azokat a tényezőket, melyek az ilyen irányú vitának a lezárásához segíthetik a feleket. Az alábbi csoportosítás tehát csak általános és tájékoztató jellegű, tapasztalati alapon készült:
A vágott fugák széleinek letöredezése (ha nincsen táblabillegés) a besüllyedt, a hiányos, a nem folytonosan tapadó fugázó anyag miatt következik be. Ez nem kivitelezési hiba, ha a jelenség nem 1 éven belül történik. Az ipari padlós fugázó anyagok 20-25%-os tágulásra képesek, ezért ha a fugázás túl korán történik (30 napos kor előtt a betonozástól számítva), akkor a zsugorodásból túl nagy alakváltozások keletkeznek, az eredetileg 3,0-3,5 mm-es fugaszélesség akár duplájára is megnyílhat. Ezt a megnyílást már a fugázók nem tudják követni, ezért célszerű a betonozás után min. 60 nappal fugázni.
Ekkorra már a fugák akár 30-35%-ot is megnyílnak, tehát a zsugorodási folyamat jelentős része lezajlik, a további zsugorodás relatív kisebb. Ezt a jó minőségű fugázók már bírják követni, ezekkel nem szokott 1 éven belül probléma keletkezni.
Ha a megrendelő erőlteti a minél hamarabbi fugázást, akkor használhatunk ideiglenes fugatömítő szalagot, ez persze többletköltség. Kivitelezőként, mindenesetre dokumentáljuk azt, ha sürgetés miatt kényszerülünk ilyen megoldásokra.
Mindezektől függetlenül, a rendeltetésszerű használat esetén is, a természetes elhasználódás miatt a fugázóanyagok lesüllyedhetnek, kipereghetnek, a funkciójukat nem tudják sok esetben betölteni. Abban az esetben, ha a használat nem rendeltetésszerű, akkor ez a folyamat még gyorsabban lejátszódhat.
A targoncaforgalom intenzitása, a járművek sebessége gyorsítja a fugázóanyag tönkremenetelét, a fugaszélek letöredezését. Fontos tisztázni még a szerződéskötés előtt, hogy milyen targoncaforgalomra számíthatunk: targonca kerék típusa (levegővel fúvott kerék, tömörgumi kerék, műanyag kerék, vulkolan, acélkerék), kerékterhelés, targoncák sebessége (lényeges a dinamikus ütőhatás a nagyobb sebességek esetén), forgalom intenzitása (percenként, óránként mennyi targonca halad át egy-egy fugánál). Ha nem tisztázzuk előre, akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy hamar elhasználódnak a fugák, letöredeznek a fugaszélek.
Éppen a nagy igénybevételt jelentő targoncaforgalom miatt építenek az utóbbi 10-15 évben egyre gyakrabban ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót. Ebben az esetben nincsenek fugák, tehát ez a hibajelenség nem alakul ki, a munkahézagok, dilatációk viszont acél élvédelemmel ellátottak.
A rendeltetésszerű használatnak egyáltalán nem felel meg, sőt ellentétes azzal, ha a targoncák villái a padlót karcolják, ha tolják rajta a raklapokat, amiből esetleg szegek állnak ki. Ezek extrém terhelések, melyek hatására kiszakad a fugázóanyag, letöredeznek a fugaszélek, összekarcolódik a padlófelület. Reklamáció esetén, az első az legyen, hogy megnézzük, hogyan közlekednek a targoncák, vannak-e fugaanyag kiszakadás nyomok, karcos-e a padlófelület, láthatók-e ütésnyomok az ipari padlón a fugaszéleknél. Ha igen, akkor állíthatjuk, hogy a padló nem volt rendeltetésszerűen használva.
Persze nem lehet minden hibát erre fogni, de ilyen esetben részben, sőt nagy részben tehető felelőssé maga az üzemeltető is. Ha ezeket a jelenségeket látjuk, akkor máris jobb tárgyalási pozícióban vagyunk. Egy közös bejárás, de akár egy szakértői vizsgálat pontosíthatja a hibajelenségek súlyát, akár meg is lehet állapítani, hogy mely hibák következtek be a nem rendeltetésszerű használatból. Itt folytatjuk…

2019. január 28., hétfő

Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (2. rész)


Az ipari padlóra vonatkozó statikai számításnál természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a 20-25 mm átmérőjű csövek meggyengítik a betonlemezt, ezért célszerű legalább 3 cm-rel vékonyabb szerkezetként méretezni az ipari padlót a fűtésmenteshez képest. Egy 20 cm vastag ipari padló esetén tehát célszerű 17 cm hatékony betonlemez vastagsággal számolni, 15 cm esetén pedig 12 cm-re. Ennél vékonyabb betonlemezt nem is javaslok építeni ipari padló funkció esetén, mert azok már statikailag – különösen hőszigetelő réteggel együtt épített rendszer esetén – nem szoktak megfelelni ipari terhelésekre, polcok, targoncák, gépek terheléseire. Az ennél vékonyabb padlófűtéses lemezek már az esztrich kategória irányába mutatnak, az pedig más funkció, anyag, más szerkezet, más technológia, más teherbírás.

2019. január 16., szerda

Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (1. rész)


Egyre több ipari padló készül padlófűtéssel (és egyben akár padlóhűtéssel is) kereskedelmi létesítményekben, gyártó- és raktárcsarnokokban egyaránt. Annak ellenére, hogy vannak már 15-20 éves, még mindig jól működő padlófűtéses ipari padlók, akadnak azért hibásak is, melyek egy része a tervezésből, más része pedig a kivitelezésből fakad.

2018. december 11., kedd

Ipari padló, esztrich vagy aljzatbeton


Gondolom, nem csak én vagyok munkával túlzottan leterhelve, hanem mindannyiunk, ezért idén már nem fog beleférni a munkatervembe ezen kívül még egy „egyperces”, ami most kicsit hosszabb lett, mert 3 féle szerkezettípust definiálok benne, ugyanis sok félreértéssel találkozom. Ezúton köszönöm meg minden kedves Kollégának, Kolleginának az egész éves figyelmet, a közösséget a szakma-szeretetben, az együttműködést. Mindannyiuknak boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok!

2018. október 24., szerda

Ipari padlók és burkolatok lejtésének szükségessége és képzése


Mezőgazdasági feldolgozó üzemek, vágóhidak, egyéb élelmiszeripari létesítmények területén, ahogy tényleges feldolgozási tevékenység folyik, az ipari padlókba központi és hosszanti folyókákat helyeznek el, amihez a lejtésképzés is hozzá tartozik. Akár kéregerősítéses felületképzést alkalmaznak, akár műgyanta- vagy lapburkolat kerül a felületre, a folyókák csak akkor látják el a hatékonyan funkciójukat, azaz biztosítják a víz- és egyéb mosófolyadék-elvezetést, ha a lejtés megfelelően biztosított.

2018. május 24., csütörtök

Esztriches problémák 1.


Ahogy egyre több a lakásépítés és lakásfelújítás hazánkban, annál több a hibaforrás és sajnos a hiba is a lakások, irodák burkolat alatti ún. esztrichpadozatainál. Ezen épületszerkezeti egységről a Műszaki Ellenőr című újságban többször is lehetett olvasni (pl. a 2017.09. és a 2018.02. havi számokban), és az Esztrich és Ipari Padló Egyesület honlapjáról is le lehet tölteni a vonatkozó műszaki irányelvet (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf).

2018. május 10., csütörtök

Betonozás meleg időben (nyári betonozás)


Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

(Kedves Kollégák! Tudom, hogy tavaly már írtam erről egy egyperces hírlevelet, de fontosnak tartom ezt újra kiküldeni, mert az utóbbi hetekben sok kérdés, megkeresés érkezett ebben a témában.)

Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és építőipari kapacitás kihasználtsága csúcson van folyamatosan, ami már önmagában is kockázati tényező a jó minőség tekintetében. Ehhez jön még hozzá hamarosan a nyári meleg, mely időnként extrém csúcshőmérsékletekkel is fog járni.

A meleg időben történő betonozás nyilvánvalóan többletkockázattal jár, de ha betartjuk a technológiai szabályokat, akkor jó eséllyel készíthetünk megfelelő minőségű beton, vasbeton, feszített beton építményeket, műtárgyakat ilyen körülmények között is.

2018. március 28., szerda

Vízzáró beton vagy vízzáró betonszerkezet?



Közvetlenül nem ipari padlós téma ugyan, de gyakran előfordul a padlólemezekkel kapcsolatban is a vízzáróság kérdése. Az ipari padló alapesetben nem készül vízzáró betonból és nem vízzáró betonszerkezet, de lehet vízzáró betonlemezt építeni, igény esetén ipari padló felületképzéssel.

2018. március 1., csütörtök

Újra a repedésekről: mikor és hogyan kell javítani, mivel lehet érvelni, ha a megrendelő túlértékeli egy-egy repedés jelentőségét.




A leggyakoribb ipari padló hibák, jelenségek egyike a repedések, melyek nem minden esetben hibák, nem minden esetben szükséges javítani, viszont minden esetben ronda a repedésjavítás (2-3.kép), aminek a megrendelők gyakran és nagy nyomatékkal hangot is adnak. Nem találkoztam még elégedett megrendelővel egy-egy repedésjavítás láttán.

2018. január 25., csütörtök

Cementesztrich ellenőrzési lista (kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, ...)



Az utóbbi három egypercesekben a cementesztrichekről volt szó, most egy gyorsan átfutható ellenőrzési listát adok közre az Esztrich Műszaki Irányelv alapján (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf), ami szerint végighaladva az alábbi pontokon, egyszerűen lehet a kiszűrni, megelőzni az esetleges szarvashibákat. Az alábbi lista sajnos nem lehet teljeskörű, de igyekeztem a minőség vonatkozásában legmeghatározóbb szempontokat megadni.

2017. december 6., szerda

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 2. rész



Figyelem: „napirend előtt” javaslom a kivitelezőknek, hogy egy korábbi egypercesbe pillantsanak bele, ami a téli betonozással kapcsolatos. Hátha éppen az ebben található információk segítenek abban, hogy a hideg idő ellenére is jó minőségű betonszerkezetet építsenek.

Az alábbiakban pedig folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv alapján:
Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 2. rész
A tervező feladata (de erre sajnos csak kevés építész van megfelelően felkészülve), hogy a funkció szerinti tulajdonságokat, állékonyság, mechanikai szilárdság meghatározza és ennek megfelelően adja meg a kivitelezés során elérendő műszaki követelményeket és mindezeket az esztrichhabarcs jelében, kiírásában megadva. Ezen leglényegesebb jellemzők az esztrichhabarcs anyagára vonatkozóan, a nyomó- és hajlító-húzó-szilárdság, de pl. burkolat nélküli esztrichek esetében a kopás- vagy görgősszékállóság is. Ezeken felül speciális követelményeket is lehet állítani, ha a használat vagy a technológia indokolja (pl. ütésállóság, tapadó-húzószilárdság, zsugorodás, duzzadás, kiszáradási idő stb.). A tervezési feladathoz tartozik még a vastagság, a táblaméretek, a felületi síkpontosság, a csatlakozás- és dilatációk megoldásának kiírása is. Az úsztatott esztrich vastagságának és hajlító-húzószilárdsági osztályának tervezésekor például figyelembe kell venni az adott funkciójú épület, szint vagy helyiség hasznos terheit (pl. az MSZ EN 1991-1-1 szabvány /Eurocode 1/ födémszerkezetek osztályai és a födémterhek karakterisztikus értékeit) és az úsztatóréteg összenyomódási hajlamát.

2017. november 23., csütörtök

Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 1. rész



Mi szakmabeliek mindannyian tudjuk, mert megtapasztaltuk (olykor a saját bőrünkön), hogyha valami nincs egzakt módon tisztázva egy építési folyamatban, akkor abból szinte biztos minőségcsökkenés, vagy legalábbis kifogás, vita, konfliktus alakul ki. Az esztrich pedig egy tipikusan olyan szerkezeti réteg, amit ritkán terveznek meg egzakt módon.

2017. október 17., kedd

Felfagyott betonburkolatok 2. - Javítási lehetőségek



Folytatva a kültéri betonburkolatok felfagyásának témakörét, tekintsük át a javítási lehetőségeket. Az a betonlemez nem javítható gazdaságos módon, ahol a sok-sok éves felfagyás, vagy a kötés közbeni megfagyás miatt eleve alacsony szilárdságú. C16/20-as beton nyomószilárdsági osztály alatt már hatékonyan és gazdaságosan nem javítható a szerkezet, ugyanis a teherbírása és tartóssága jelentősen lecsökken.

2017. szeptember 19., kedd

Felfagyott betonburkolatok I.



Szinte mindenhol lehet találkozni betonfelület-felfagyással, morzsolódott, túlzottan porózus kültéri betonfelületekkel, a gyalogjárdáktól kezdve a lépcsőkön át a térburkolatokig, útbetonokig. Ezen hibatípust meg kell különböztetnünk a teljes betonkeresztmetszetet érintő szerkezeti, stabilitási, állékonysági, teherbírási hibáktól (pl. a frissbeton kötése megfagyott betonokról), mert az ilyen betonok nem igazán menthetők meg. Ezen cikk olyan hibákról szól, mely a rendeltetésszerű használatot korlátozzák, az élettartamot csökkentik, rontják a tartósságot és növelik a karbantartási költségeket.

2017. augusztus 3., csütörtök

Hőségriadó - Betonozás meleg időben



Az utóbbi három napban nagyon sok kérdést kaptam, hogy betonozzunk-e vagy sem és ha igen, akkor mit tegyünk, hogy a betonszerkezet megfelelő minőségű legyen. Ezért gondoltam fontosnak, hogy röviden összefoglaljam a legfontosabb teendőket.
1.        38 °C-fok felett ne betonozzunk (ha több mint 4 órán át efelett van a hőmérséklet)!
2.        Az adalékanyagok – ha lehet – árnyékos helyen tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel (ne változzon meg az adalékanyag víztartalma lényegesen)!
3.        Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne 42,5-est és nem R-est)!
4.        A betonkeverő, ha tudja hűteni a cementet az jó, de a cement hőmérséklete nem lehet túl magas (50 °C-nál semmiképpen sem).
5.        A késő délutáni, esti órákban betonozzunk és éjjel!
6.        Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt a betongyárból a beépítés helyéig!
7.        A beton eltarthatóságára, a konzisztenciájára nagyon kell ügyelni, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával!
8.        Vizezni a betont tilos továbbra is.
9.        A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer.
10.    Közvetlen napsugárzás és nagyobb erősségű szél ne érje a friss betonfelülelet!
11.    Ha lehet, kerüljük a kötéskésleltetőszer használatát (ez az én magánvéleményem) – főleg ipari padló esetében – ha már folyósító vagy képlékenyítőszert vagy egyéb adalékszert is használunk, mert az adalékszerek egymásra hatása többlet kockázattal jár. De ha a betongyár vagy a betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor végülis lehet az ő felelősségükre és próbakeverés után.
12.    Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik (zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!
13.    A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni (több vibrátort használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkeznie (hogy a várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!
14.    Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Nem elég ilyenkor csak a párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell a felületre tenni és a fólia alá vizet folyatni. Legalább 10 napon át tartson az utókezelés!

A fentiekből minél több javaslatot betartunk, annál biztosabb a jó minőségű szerkezet előállítása ilyen extrém körülmények között. Sok sikert kívánok a betonozáshoz!