A
vállalkozási szerződés megkötése, érvénybe lépése után, de még az építési
tevékenységek megkezdése előtt kerül sor a munkaterület átadás-átvételére. Amíg
nem készül el teljesen az építmény, nincsen átadva az építtetőnek, akkor a
generálkivitelezőnek, kivitelezőnek van csak közvetlen ráhatása az építési
folyamatra, így neki van teljeskörű felelőssége is. Az építmény beruházónak
való átadása után a kivitelezői felelősség megszűnik, onnantól a beruházó,
illetve a használó, az üzemeltető felel az épületért, építményért.
2020. június 24., szerda
2020. június 2., kedd
77. Az úsztatott esztrich padozat
Iroda-
és családi házakban, közösségi termekben, sportcsarnokokban a leggyakoribb
padozati réteg a hideg-, illetve melegburkolat alá betervezett, hő- és
hangszigetelő rétegre épített ún. úsztatott cementkötésű esztrich. Ebbe a
kategóriába tartoznak a padlófűtéses esztrichek is. A födémre, alaplemezre
(esetleg köztes rétegekkel) fektetett lépésálló hőszigetelés anyagát,
vastagságát általában az építész tervezi meg. Erre kerül egy min. 0,2 mm vastag
polietilén fólia technológiai szigetelés felületfolytonos ragasztással, a
peremszigetelés mentén felhajtva, majd a szintén megtervezett vastagságú,
megfelelő nyomó- és hajlító-húzószilárdsági jelű cementesztrich padozat.
2020. május 28., csütörtök
76. Megjelent az Ipari Padló Műszaki Irányelv
Magyarországon
1992. óta épülnek ipari padlók, az Esztrich és Ipari Padló Egyesület pedig
2002. óta fogja össze azt a szűk szakmai kört, beleértve a kivitelezőket, az
anyaggyártókat, betontechnológusokat, tervezőket, szakértőket. A kezdetek óta
törekednek a szakma szereplői arra, hogy legyen egy objektív, teljeskörű,
tervezési és kivitelezési műszaki irányelv az ipari padlókra vonatkozóan.
2020. április 20., hétfő
75. A szálerősítések hatása közti különbség az ipari padlóknál (3. rész)
A
betonerősítő szálak alkalmasságát és hatékonyságát legfőképp az mutatja, hogy
milyen mértékben csökkentik a beton zsugorodását, növelik a
hajlító-húzószilárdságát és a repedés keletkezése utáni ún. maradó
hajlító-húzószilárdságát a szálerősített betonnak.
A
zsugorodási hajlam csökkenése a betonszerkezetben keletkező, gátolt zsugorodási
alakváltozásból származó húzófeszültség-növekedést korlátozza, ezáltal a
repedésérzékenység is csökken, azaz kisebb valószínűsége lesz a repedések
kialakulásának.
2020. április 1., szerda
74. A szálerősítések hatása közti különbség az ipari padlóknál (2. rész)
A
szabványok, méretezési eljárások a repedés keletkezésének a lehetőségét szinte
mindig figyelembe veszik, sőt a legtöbb eljárás kifejezetten nem a
repedésmentes betonfázisban (az I. feszültségi állapotra), hanem inkább a II.
fázisban, a plasztikus, képlékeny feszültségtartományban vizsgálja a
teherbírást, alakváltozást.
2020. március 10., kedd
Betontechnológiai egypercesek 73.
A
korszerű ipari padlók, mint folytonos és rugalmas alátámasztású modellként
méretezhető betonlemezek, kezdettől fogva lehetőséget kínáltak a szálerősítések
alkalmazására. A szálerősítés rostszerű, háromdimenziós erősítést ad az amúgy
merev betonnak, növelheti a szívósságát, csökkenti a zsugorodásérzékenységét,
az ütésállóságát és más szempontokból is kedvezően hat a szerkezet
használhatóságára és élettartamára.
2020. február 20., csütörtök
Beton térkövek megfelelősége (2. rész)
A
térkövekkel kapcsolatban hibák akkor is keletkezhetnek, ha megfelelő
teherbírású és minőségű alépítményre kerül a térkőburkolat, de vagy anyaghibás
a térkő (ez azért elég ritkán fordul elő, mert a legtöbb gyártó zárt
rendszerben és szigorú minőségi kontroll alatt tartva a folyamatot, állítja elő
a termékeit), vagy pedig a tartóssága, időjárás-állósága nem felel meg az
elvárásoknak.
2020. február 18., kedd
Beton térkövek megfelelősége 1.
Ipari
és logisztika létesítmények belső útjainál, kamionparkolóknál, parkolóknál,
városi útpályák egyes részeinél (pl. lámpás kereszteződés előtti fékezőzónák,
buszöblök), de a lakossági, irodai épületeknél is gyakran készülnek
térkőburkolatok.
Amikor
arról döntünk, hogy egy kültéri burkolat, aszfalt legyen-e, vagy monolit
térbeton, vagy éppen térkő, akkor a szerkezet teherbírása, állékonysága,
stabilitása, a burkolat anyagának a szilárdsága, fagy- és olvasztósó-állósága,
kopásállósága, csúszási tulajdonságai mind-mind meghatározó szempontok kell
legyenek. Csak így tudjuk megtalálni az igényeinkhez és a környezeti
körülményekhez tartozó az optimális megoldást.
2019. március 27., szerda
Mi a rendeltetésszerű használat és mi nem az az ipari padlóknál (1. rész)
Örökzöld
téma, de mostanában is többször találkoztam olyan esettel, ahol az üzemeltető
és a kivitelező között az ipari padló, vagy a térbeton meghibásodásának
okfeltárása és a felelősség megállapítása során konfliktus alakult ki.
A
hibás teljesítés, a nem rendeltetésszerű használat és a természetes
elhasználódás szempontjait különböző módon értelmezik és ítélik meg a felek.
Attól függetlenül, hogy minden eset más és más, az alábbiakban foglalom össze
azokat a tényezőket, melyek az ilyen irányú vitának a lezárásához segíthetik a
feleket. Az alábbi csoportosítás tehát csak általános és tájékoztató jellegű,
tapasztalati alapon készült:
A
vágott fugák széleinek letöredezése (ha nincsen táblabillegés) a besüllyedt, a
hiányos, a nem folytonosan tapadó fugázó anyag miatt következik be. Ez nem
kivitelezési hiba, ha a jelenség nem 1 éven belül történik. Az ipari padlós
fugázó anyagok 20-25%-os tágulásra képesek, ezért ha a fugázás túl korán
történik (30 napos kor előtt a betonozástól számítva), akkor a zsugorodásból túl
nagy alakváltozások keletkeznek, az eredetileg 3,0-3,5 mm-es fugaszélesség akár
duplájára is megnyílhat. Ezt a megnyílást már a fugázók nem tudják követni,
ezért célszerű a betonozás után min. 60 nappal fugázni.
Ekkorra
már a fugák akár 30-35%-ot is megnyílnak, tehát a zsugorodási folyamat jelentős
része lezajlik, a további zsugorodás relatív kisebb. Ezt a jó minőségű fugázók
már bírják követni, ezekkel nem szokott 1 éven belül probléma keletkezni.
Ha
a megrendelő erőlteti a minél hamarabbi fugázást, akkor használhatunk
ideiglenes fugatömítő szalagot, ez persze többletköltség. Kivitelezőként,
mindenesetre dokumentáljuk azt, ha sürgetés miatt kényszerülünk ilyen
megoldásokra.
Mindezektől
függetlenül, a rendeltetésszerű használat esetén is, a természetes elhasználódás
miatt a fugázóanyagok lesüllyedhetnek, kipereghetnek, a funkciójukat nem tudják
sok esetben betölteni. Abban az esetben, ha a használat nem rendeltetésszerű,
akkor ez a folyamat még gyorsabban lejátszódhat.
A
targoncaforgalom intenzitása, a járművek sebessége gyorsítja a fugázóanyag
tönkremenetelét, a fugaszélek letöredezését. Fontos tisztázni még a
szerződéskötés előtt, hogy milyen targoncaforgalomra számíthatunk: targonca
kerék típusa (levegővel fúvott kerék, tömörgumi kerék, műanyag kerék, vulkolan,
acélkerék), kerékterhelés, targoncák sebessége (lényeges a dinamikus ütőhatás a
nagyobb sebességek esetén), forgalom intenzitása (percenként, óránként mennyi
targonca halad át egy-egy fugánál). Ha nem tisztázzuk előre, akkor nem
hivatkozhatunk arra, hogy hamar elhasználódnak a fugák, letöredeznek a
fugaszélek.
Éppen
a nagy igénybevételt jelentő targoncaforgalom miatt építenek az utóbbi 10-15
évben egyre gyakrabban ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót. Ebben az
esetben nincsenek fugák, tehát ez a hibajelenség nem alakul ki, a munkahézagok,
dilatációk viszont acél élvédelemmel ellátottak.
A
rendeltetésszerű használatnak egyáltalán nem felel meg, sőt ellentétes azzal,
ha a targoncák villái a padlót karcolják, ha tolják rajta a raklapokat, amiből
esetleg szegek állnak ki. Ezek extrém terhelések, melyek hatására kiszakad a
fugázóanyag, letöredeznek a fugaszélek, összekarcolódik a padlófelület.
Reklamáció esetén, az első az legyen, hogy megnézzük, hogyan közlekednek a
targoncák, vannak-e fugaanyag kiszakadás nyomok, karcos-e a padlófelület,
láthatók-e ütésnyomok az ipari padlón a fugaszéleknél. Ha igen, akkor
állíthatjuk, hogy a padló nem volt rendeltetésszerűen használva.
Persze
nem lehet minden hibát erre fogni, de ilyen esetben részben, sőt nagy részben
tehető felelőssé maga az üzemeltető is. Ha ezeket a jelenségeket látjuk, akkor
máris jobb tárgyalási pozícióban vagyunk. Egy közös bejárás, de akár egy
szakértői vizsgálat pontosíthatja a hibajelenségek súlyát, akár meg is lehet
állapítani, hogy mely hibák következtek be a nem rendeltetésszerű használatból.
Itt folytatjuk…
2019. január 28., hétfő
Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (2. rész)
Az
ipari padlóra vonatkozó statikai számításnál természetesen figyelembe kell
venni azt, hogy a 20-25 mm átmérőjű csövek meggyengítik a betonlemezt, ezért
célszerű legalább 3 cm-rel vékonyabb szerkezetként méretezni az ipari padlót a
fűtésmenteshez képest. Egy 20 cm vastag ipari padló esetén tehát célszerű 17 cm
hatékony betonlemez vastagsággal számolni, 15 cm esetén pedig 12 cm-re. Ennél
vékonyabb betonlemezt nem is javaslok építeni ipari padló funkció esetén, mert
azok már statikailag – különösen hőszigetelő réteggel együtt épített rendszer
esetén – nem szoktak megfelelni ipari terhelésekre, polcok, targoncák, gépek
terheléseire. Az ennél vékonyabb padlófűtéses lemezek már az esztrich kategória
irányába mutatnak, az pedig más funkció, anyag, más szerkezet, más technológia,
más teherbírás.
2019. január 16., szerda
Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (1. rész)
Egyre
több ipari padló készül padlófűtéssel (és egyben akár padlóhűtéssel is)
kereskedelmi létesítményekben, gyártó- és raktárcsarnokokban egyaránt. Annak
ellenére, hogy vannak már 15-20 éves, még mindig jól működő padlófűtéses ipari
padlók, akadnak azért hibásak is, melyek egy része a tervezésből, más része
pedig a kivitelezésből fakad.
2018. december 11., kedd
Ipari padló, esztrich vagy aljzatbeton
Gondolom, nem csak én vagyok
munkával túlzottan leterhelve, hanem mindannyiunk, ezért idén már nem fog
beleférni a munkatervembe ezen kívül még egy „egyperces”, ami most kicsit
hosszabb lett, mert 3 féle szerkezettípust definiálok benne, ugyanis sok félreértéssel
találkozom. Ezúton köszönöm meg minden kedves Kollégának, Kolleginának az egész
éves figyelmet, a közösséget a szakma-szeretetben, az együttműködést.
Mindannyiuknak boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok!
2018. október 24., szerda
Ipari padlók és burkolatok lejtésének szükségessége és képzése
Mezőgazdasági
feldolgozó üzemek, vágóhidak, egyéb élelmiszeripari létesítmények területén,
ahogy tényleges feldolgozási tevékenység folyik, az ipari padlókba központi és
hosszanti folyókákat helyeznek el, amihez a lejtésképzés is hozzá tartozik.
Akár kéregerősítéses felületképzést alkalmaznak, akár műgyanta- vagy
lapburkolat kerül a felületre, a folyókák csak akkor látják el a hatékonyan
funkciójukat, azaz biztosítják a víz- és egyéb mosófolyadék-elvezetést, ha a
lejtés megfelelően biztosított.
2018. május 24., csütörtök
Esztriches problémák 1.
Ahogy
egyre több a lakásépítés és lakásfelújítás hazánkban, annál több a hibaforrás
és sajnos a hiba is a lakások, irodák burkolat alatti ún. esztrichpadozatainál.
Ezen épületszerkezeti egységről a Műszaki Ellenőr című újságban többször is
lehetett olvasni (pl. a 2017.09. és a 2018.02. havi számokban), és az Esztrich
és Ipari Padló Egyesület honlapjáról is le lehet tölteni a vonatkozó műszaki
irányelvet (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf).
2018. május 10., csütörtök
Betonozás meleg időben (nyári betonozás)
Betonozás meleg időben (nyári betonozás)
(Kedves Kollégák! Tudom, hogy tavaly már írtam erről egy egyperces hírlevelet, de fontosnak tartom ezt újra kiküldeni, mert az utóbbi hetekben sok kérdés, megkeresés érkezett ebben a témában.)
Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és építőipari kapacitás kihasználtsága csúcson van folyamatosan, ami már önmagában is kockázati tényező a jó minőség tekintetében. Ehhez jön még hozzá hamarosan a nyári meleg, mely időnként extrém csúcshőmérsékletekkel is fog járni.
A meleg időben történő betonozás nyilvánvalóan többletkockázattal jár, de ha betartjuk a technológiai szabályokat, akkor jó eséllyel készíthetünk megfelelő minőségű beton, vasbeton, feszített beton építményeket, műtárgyakat ilyen körülmények között is.
2018. március 28., szerda
Vízzáró beton vagy vízzáró betonszerkezet?
Közvetlenül nem ipari padlós téma ugyan, de gyakran előfordul
a padlólemezekkel kapcsolatban is a vízzáróság kérdése. Az ipari padló
alapesetben nem készül vízzáró betonból és nem vízzáró betonszerkezet, de lehet
vízzáró betonlemezt építeni, igény esetén ipari padló felületképzéssel.
2018. március 1., csütörtök
Újra a repedésekről: mikor és hogyan kell javítani, mivel lehet érvelni, ha a megrendelő túlértékeli egy-egy repedés jelentőségét.
A
leggyakoribb ipari padló hibák, jelenségek egyike a repedések, melyek nem
minden esetben hibák, nem minden esetben szükséges javítani, viszont minden
esetben ronda a repedésjavítás (2-3.kép), aminek a megrendelők gyakran és nagy
nyomatékkal hangot is adnak. Nem találkoztam még elégedett megrendelővel
egy-egy repedésjavítás láttán.
2018. január 25., csütörtök
Cementesztrich ellenőrzési lista (kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, ...)
Az
utóbbi három egypercesekben a cementesztrichekről volt szó, most egy gyorsan
átfutható ellenőrzési listát adok közre az Esztrich Műszaki Irányelv alapján (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf), ami szerint
végighaladva az alábbi pontokon, egyszerűen lehet a kiszűrni, megelőzni az
esetleges szarvashibákat. Az alábbi lista sajnos nem lehet teljeskörű, de
igyekeztem a minőség vonatkozásában legmeghatározóbb szempontokat megadni.
2017. december 19., kedd
Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 3. (befejező) rész
Az
alábbiakban folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv
alapján a jó minőségű esztrich kivitelezésének feltételeivel, körülményeivel.
2017. december 6., szerda
Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 2. rész
Figyelem: „napirend előtt” javaslom a kivitelezőknek,
hogy egy korábbi egypercesbe pillantsanak bele, ami a téli betonozással
kapcsolatos. Hátha éppen az ebben található információk segítenek abban, hogy a
hideg idő ellenére is jó minőségű betonszerkezetet építsenek.
Az alábbiakban
pedig folytatom a tájékoztatót a Padló MI 01:2015 Műszaki Irányelv alapján:
Mitől
lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? – 2. rész
A
tervező feladata (de erre sajnos csak kevés építész van megfelelően
felkészülve), hogy a funkció szerinti tulajdonságokat, állékonyság, mechanikai
szilárdság meghatározza és ennek megfelelően adja meg a kivitelezés során
elérendő műszaki követelményeket és mindezeket az esztrichhabarcs jelében,
kiírásában megadva. Ezen leglényegesebb jellemzők az esztrichhabarcs anyagára
vonatkozóan, a nyomó- és hajlító-húzó-szilárdság, de pl. burkolat nélküli
esztrichek esetében a kopás- vagy görgősszékállóság is. Ezeken felül speciális
követelményeket is lehet állítani, ha a használat vagy a technológia indokolja
(pl. ütésállóság, tapadó-húzószilárdság, zsugorodás, duzzadás, kiszáradási idő
stb.). A tervezési feladathoz tartozik még a vastagság, a táblaméretek, a
felületi síkpontosság, a csatlakozás- és dilatációk megoldásának kiírása is. Az
úsztatott esztrich vastagságának és hajlító-húzószilárdsági osztályának
tervezésekor például figyelembe kell venni az adott funkciójú épület, szint
vagy helyiség hasznos terheit (pl. az MSZ EN 1991-1-1 szabvány /Eurocode 1/
födémszerkezetek osztályai és a födémterhek karakterisztikus értékeit) és az
úsztatóréteg összenyomódási hajlamát.
2017. november 23., csütörtök
Mitől lesz jó minőségű a cementesztrich padozat? - 1. rész
Mi
szakmabeliek mindannyian tudjuk, mert megtapasztaltuk (olykor a saját
bőrünkön), hogyha valami nincs egzakt módon tisztázva egy építési folyamatban,
akkor abból szinte biztos minőségcsökkenés, vagy legalábbis kifogás, vita,
konfliktus alakul ki. Az esztrich pedig egy tipikusan olyan szerkezeti réteg,
amit ritkán terveznek meg egzakt módon.
2017. október 17., kedd
Felfagyott betonburkolatok 2. - Javítási lehetőségek
Folytatva
a kültéri betonburkolatok felfagyásának témakörét, tekintsük át a javítási
lehetőségeket. Az a betonlemez nem javítható gazdaságos módon, ahol a sok-sok
éves felfagyás, vagy a kötés közbeni megfagyás miatt eleve alacsony
szilárdságú. C16/20-as beton nyomószilárdsági osztály alatt már hatékonyan és
gazdaságosan nem javítható a szerkezet, ugyanis a teherbírása és tartóssága
jelentősen lecsökken.
2017. szeptember 19., kedd
Felfagyott betonburkolatok I.
Szinte
mindenhol lehet találkozni betonfelület-felfagyással, morzsolódott, túlzottan
porózus kültéri betonfelületekkel, a gyalogjárdáktól kezdve a lépcsőkön át a
térburkolatokig, útbetonokig. Ezen hibatípust meg kell különböztetnünk a teljes
betonkeresztmetszetet érintő szerkezeti, stabilitási, állékonysági, teherbírási
hibáktól (pl. a frissbeton kötése megfagyott betonokról), mert az ilyen betonok
nem igazán menthetők meg. Ezen cikk olyan hibákról szól, mely a
rendeltetésszerű használatot korlátozzák, az élettartamot csökkentik, rontják a
tartósságot és növelik a karbantartási költségeket.
2017. augusztus 3., csütörtök
Hőségriadó - Betonozás meleg időben
Az
utóbbi három napban nagyon sok kérdést kaptam, hogy betonozzunk-e vagy sem és
ha igen, akkor mit tegyünk, hogy a betonszerkezet megfelelő minőségű legyen.
Ezért gondoltam fontosnak, hogy röviden összefoglaljam a legfontosabb
teendőket.
1.
38 °C-fok felett ne betonozzunk (ha több mint 4
órán át efelett van a hőmérséklet)!
2.
Az adalékanyagok – ha lehet – árnyékos helyen
tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel (ne változzon meg az adalékanyag
víztartalma lényegesen)!
3.
Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne
42,5-est és nem R-est)!
4.
A betonkeverő, ha tudja hűteni a cementet az jó,
de a cement hőmérséklete nem lehet túl magas (50 °C-nál semmiképpen sem).
5.
A késő délutáni, esti órákban betonozzunk és
éjjel!
6.
Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt
a betongyárból a beépítés helyéig!
7.
A beton eltarthatóságára, a konzisztenciájára
nagyon kell ügyelni, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés
helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával!
8.
Vizezni a betont tilos továbbra is.
9.
A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer.
10.
Közvetlen napsugárzás és nagyobb erősségű szél
ne érje a friss betonfelülelet!
11.
Ha lehet, kerüljük a kötéskésleltetőszer
használatát (ez az én magánvéleményem) – főleg ipari padló esetében – ha már
folyósító vagy képlékenyítőszert vagy egyéb adalékszert is használunk, mert az
adalékszerek egymásra hatása többlet kockázattal jár. De ha a betongyár vagy a
betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor végülis lehet az ő
felelősségükre és próbakeverés után.
12.
Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik
(zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!
13.
A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni
(több vibrátort használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkeznie (hogy a
várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán
munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!
14.
Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a
felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Nem elég ilyenkor csak a
párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell a felületre tenni és a fólia
alá vizet folyatni. Legalább 10 napon át tartson az utókezelés!
A
fentiekből minél több javaslatot betartunk, annál biztosabb a jó minőségű
szerkezet előállítása ilyen extrém körülmények között. Sok sikert kívánok a
betonozáshoz!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)