87. Betonátvételi anomáliák (1. rész)

 

Tisztelt Kollégák!

 

Eltelt néhány év azóta, hogy a Betontechnológiai Egypercesek legutóbbi számát kiküldtem. Azóta sok minden történt, most újra aktualitását látom a folytatásnak.

A transzportbetonok átadás-átvételi eljárási rendjét a hazai betonszabvány, az MSZ 4798:2016 és azutáni módosításai szabályozzák.  A beton átadás-átvételi helye az építési hely, ahol a mixerautóból, szállítójárműből a frissbeton a zsaluzatba kerül. Ez egyúttal a beton gyártási és szállítási szerződésének teljesítési helye is. A beton gyártója, aki maga szállítja, szállíttatja ki a kért helyszínre a betont, addig vállal felelősséget a beton minőségéért, amig a szállítójármű kiérkezik a helyszínre, a sofőr jelenti az átvevőnek, felhasználónak, hogy megérkezett és a felhasználó, aki beépíti a betont, át nem veszi.

Lényeges, hogy sokat nem várhat a felhasználó azzal a döntéssel, hogy átveszi-e a szállítmányt vagy sem, mert a frissbeton minősége romlik, ha nem dolgozzák be időben. A korábbi betonszabvány alkalmazási melléklete tíz percben határozta meg az az időt, amin belül a vevő, átvevő dönthet az átvételről. A döntést az alapján lehet meghozni, amit látni, érzékelni lehet a frissbetonból.

Előszöris, a szállítólevelet célszerű ellenőrizni, azt, hogy az adatok megfelelnek-e a megrendelésben szereplő paraméterekkel. A leggyakrabban a beton jelére szerződnek a felek, esetleg hozzáírnak még néhány speciális követelményt. Példaként, egy C30/37-XC4-XA2-24-F3-MSZ 4798:2016 betont vegyünk alapul, ahol a receptúra szerinti cementtartalom 360 kg/m³, a víztartalom pedig 170 liter/m³. Ebből következőleg a víz-cement arány, a víz-cement tényező v/c = 0,47.

A víztartalom a betonkeverék tényleges víztartalmát jelenti, tehát nem azonos a keveréskori vízadagolással, hiszen az adalékanyagoknak, főleg a 0/4 mm-es homokfrakciónak is van, és általában elég magas is a víztartalma. A szállítólevél, vagy az ehhez tartozó keverési protokoll, jegyzőkönyv tartalmazza az adalékanyagok víztartalmát. Az adalékanyag víztartalmát a betongyárnak mérnie kell és annak eredménye szerint kell beállítania a keverővíz mennyiségét. A homokfrakció nedvességtartalma általában 4-5% (tömegszázalék), a nagyobb szemnagyságú adalékanyag frakciók 0,5-1,5% vizet tartalmaznak. Egy nagyobb zápor, zivatar után jelentősen megnövekedhet a víztartalom, ezért ilyenkor újra kell mérni a nedvességtartalmat a betongyár depójában.

A betongyárak a (néhány kivételtől eltekintve) csak abban az esetben hozhatják forgalomba termékeiket, ha tanúsított üzemi gyártásellenőrzést (ÜGYE) alakítanak ki és működtetnek. A gyártónak el kell végeznie a termék teljesítményének az értékelését az ÜGYE működtetésének keretében – többek között – az üzemben a gyártó által vett minták vizsgálatát is (saját vagy külső laborral). A jegyzőkönyvezett adatok és dokumentumok körét az MSZ 4798:2016 szabvány 25. táblázata adja meg.

A betongyárnak egy arra kijelölt tanúsító szervezettel (aki elvégzi az üzem és ÜGYE alapvizsgálatát, majd folyamatos felügyeletét) ezt tanúsíttatnia kell. Amennyiben a gyártó nem akkreditált laboratóriummal végzi, végezteti a vizsgálatokat, a tanúsítónak ellenőrző vizsgálati kötelezettsége is van. A betonüzem vizsgálati kötelezettsége az üzemben vett mintákra vonatkozik (ami általában eltér a vizsgálati helytől), de a szállítás módja, körülményei (időtartam, időjárás stb.) is lényegesek a minőség megtartása szempontjából.

A gyártáskori ellenőrzés kimutatja azt, hogy a beton lényeges paraméterei megfelelnek-e a szabványos, megrendelésben szereplő betonjelnek, de a gyártó felelőssége nem itt fejeződik be, hanem követelmény, hogy a beton a jó minőségét megőrizze az átadásig. Sok esetben probléma és vitára ad okot az, hogy a szállítási idő alatt megváltozhat, megváltozik a beton konzisztenciája (összetartóképessége) és a megfelelőség kérdésessé válik éppen a teljesítéskor. Ezért szükséges lenne (ez a szabvány szerint nem kötelező, csak ajánlott), hogy az átadás helyén és időpontjában legyen ellenőrző vizsgálat, ami alapján eldöntheti a beton megrendelője, felhasználója azt, hogy a beton minősége megfelelő-e vagy sem, átveszi-e a szállítmányt, vagy sem, illetve, ha átveszi, akkor szükséges-e, lehet-e, szabad-e korrigálni a beton összetételét.

A betongyárak kötelezettek a mintavételre és kocka-, vagy hengermintákat véve, 28 napos nyomószilárdságot és testsűrűséget ellenőriznek, ellenőriztetnek. Egyedi megegyezés alapján lehet pl. 7-14-21 napos kontroll is, de ezek mind a már a beton bedolgozása után adják meg az eredményt, ami késő ahhoz, hogy a szerkezet építéséhez a beton összetételét, minőségét korrigálni lehessen. Ezért szükség van a frissbeton minőségellenőrzésére is, ami viszonylag gyorsan elvégezhető és hagy időt az esetlegesen szükségessé váló receptmódosításra is a beton gyártójának a ráhatási körén belül.

A gyártóhelyen végzett frissbetonvizsgálatok leggyakrabban a konzisztenciavizsgálat (leggyakrabban terülés-, vagy roskadásmérés), ami minden mixerszállítmány esetén ajánlott, továbbá a víztartalom és testsűrűségmérés. Ez utóbbiakat általában akkor vizsgálják, amikor a 28 napos nyomószilárdsághoz vesznek mintákat. Amennyiben eltérés mutatkozik, akkor még időben be lehet avatkozni. FOLYTATJUK…

 

Csorba Gábor

okl. építőmérnök, MSc Civil Eng.

igazságügyi szakértő, szakterület: építéstechnológia

kivitelezéstechnológiai, építési ár- és költségszakértő (ÉT-Sz)

felelős műszaki vezető

elnök, Esztrich és Ipari Padló Egyesület

Tel.: 06-30-900-3552

www.betonmix.hu

 

Itt megtalálhatók a korábbi hírlevelek:

http://iparipadlo.blogspot.com

 

Innen letölthető szabadon, ingyenesen az ipari padló műszaki irányelv:

https://emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/epmuszir_5_2020.html

 

Innen letölthető szabadon, ingyenesen az esztrich tervezési műszaki irányelv:

https://emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/CA0DAX.html

Egypercesekre való feliraktozás:

https://betonmix.hu/hirlevel/