Az ipari padló minőségi osztályba sorolása (5.)

A logisztikai csarnokokban a hatékony helykihasználás miatt egyre gyakrabban építenek olyan raktárakat, ahol a tárolási magasság eléri a 10-11 métert is, ugyanakkor a tárolósorok között alig van 1,5-1,7 méter, így a leghatékonyabb raktározás. Ehhez a geometriai kialakításhoz illeszkednek azok a targoncák, melyek nagy sebességgel tudnak közlekedni a szűkfolyosón úgy, hogy közben 10 méter fölé emelik a rakományt. A targoncák közlekedési pályáját indukciós kábelek határozzák meg (defined-movement area), hogy pontosan a folyosó közepén tudjon haladni, alig néhány cm-t hagyva a targonca űrszelvénye és a polc széle között.

    

Ahhoz, hogy ez a valóban hatékony raktározási forma biztonságos és tartós legyen, elengedhetetlen az ipari padló ehhez illeszkedő magas minőségi szintje. A szakma ezeket az ipari padlókat ún. szűkfolyosós magasraktári padlónak nevezi (very narrow aisle), ahol a hazánkban leginkább elterjedt DIN 15185 német szabvány szerinti a síkpontossági követelmény.

A szabvány előírja, hogy a targonca azonos tengelyen levő két kereke nyomvonalának a magasságkülönbsége a haladási irányra merőleges egy-egy keresztmetszetben legfeljebb mekkora lehet. 6 m-es állványmagasságig nagyobb a megengedett magasságkülönbség, mint afelett, ezen kívül pedig a nyomvonalak távolságától is függ határérték. Minél szélesebb a folyosó, illetve a targoncakerekek nyomvonalai minél messzebb vannak egymástól, annál nagyobb lehet a magassági eltérés. Persze ez olyan nagyon nem nyugtathat meg minket, mert igen csekély határértékekről van szó.

Két gyakran előforduló példát véve, az egyik esetben 1,4 m-re van egymástól a két kerék, a másik esetben a nyomtáv 1,6 m. Egy 11 m magas (6 m feletti rakatmagasságú) polcrendszer esetén a maximálisan megengedett magassági eltérés a padlófelületen, a nyomvonalon nem lehet nagyobb mint 2,0 mm (1,0-1,5 m-es nyomtáv esetén), illetve 2,5 mm (1,5-2,0 m-es nyomtáv esetén). Az ellenőrzést el lehet végezni pl. optikai szintezőműszerrel a magassági pontok távolságát 0,5 m-re vagy max. 1,0 m-re kell felvenni. Természetesen a viszonyítást mindig az egymással szemben levő pontokhoz szabad csak elvégezni. Ezzel a módszerrel, ha egy 40-50 m hosszú folyosót felmérünk és felveszünk a mérési adatokból két hossz-szelvényt, melyeket egymásra helyezünk, kirajzolódnak a hibás helyek, ahol 2,0 mm-nél, vagy 2,5 mm-nél nagyobbak a szinteltérések. Ezeket a hibahatárokon kívül eső helyeket az alaprajzra célszerű rávezetni, mert egyrészt ezek alapján lehet meghatározni a javítási helyeket és a hibahelyek arányaiból lehet következtetni arra, hogy a padló milyen mértékben, hány százalékban volt megfelelő, illetve hibás.

Az azonos targoncatengelyen mért szintkülönbségekből ki lehet számolni, hogy a pl. 10-11 m-es magasságra emelt raklap milyen mértékben billen ki oldalra, mennyire veszélyezteti a síkpontatlanság a rendeltetésszerű használatot. Ha pl. a padló 1,5 m-en 3 mm-es szintkülönbségű, akkor az 11 m-es magasságban 2,2 cm-t kibillenést jelent a függőleges tengelytől.

  

A targoncák ezeken a szűk, kötöttpályás folyosókon nagy sebességgel közlekednek, ezért az oldalra való kibillenésen kívül a haladási irányban meglévő hullámosság is lényeges kritérium. A DIN 15185-ös szabvány erre is kitér és azt a követelményt támasztja a rakodási magasságtól függetlenül, hogy a padlófelület hullámosságának a mértéke nem lehet nagyobb, mint 1 m-es hosszon 2,0 mm / 2 m-es hosszon 3,0 mm / 3 m-es hosszon 4,0 mm / 4 m-es hosszon 5,0 mm. Ez a követelmény enyhébb ugyan, mint a keresztirányú kritérium, de azért figyeljünk arra, hogy ez a követelmény éppen kétszer szigorúbb, mint a normál ipari padlók felületi egyenetlenségi toleranciája, amit a DIN 18202:2013-04 Tabelle 3. Zeile 3. szerinti, ahol a megengedett tolerancia 2 m-en 6 mm / 3 m-en 8 mm / 4 m-en 10 mm (lásd: http://iparipadlo.blogspot.hu/search/label/DIN%2018202%3A2013-04%20szabv%C3%A1ny%20szerinti%20ipari%20padl%C3%B3%20s%C3%ADkpontoss%C3%A1g%20m%C3%A9r%C3%A9s%20%C3%A9s%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s).A mérést hosszirányban a DIN 18202 szabvány szerint kell elvégezni.

A szűkfolyosós magasraktári padlókat a fent bemutatott DIN 15185-ös követelményeknek megfelelve nem könnyű teljesíteni és szinte kizárt, hogy egy nagyobb, többezer négyzetméteres ipari padlón egyáltalán ne legyenek olyan helyek, ahol a padló nem felel meg vagy a kereszt- és/vagy a hosszirányú követelményeknek. Ha adódnak is hibás helyek, de a hibás területek nem haladják meg az 5-10%-ot, attól még nem dől össze a világ (sem a polcrendszer), viszont a targoncaszállítóval érdemes konzultálni, hogy valóban ragaszkodik-e minden hibahely javításához, vagy 1-2 tized milliméter még „beleférhet” a targoncaforgalom biztos és tartósan jó működése szempontjából.

Ha mégis javítani kell, akkor azt általában csiszolással lehet megtenni, a magaspontokat lecsiszolva és a felületet helyileg szilárdságnövelő impregnálószerrel beeresztve lehet megtenni és természetesen a javítás után újra le kell ellenőrizni ezeken a helyeken a megfelelőséget.

Fontos, hogy a DIN 15185-ös szigorú szabványt a magasraktárakon belül kizárólag csak a kötöttpályás szűkfolyosókban kell alkalmazni, a polcokon túli szabad mozgású területeken elegendő a DIN 18202 szabvány betartása.