Tisztelt
Kollégák!
Folytatom a friss
beton átvételével kapcsolatos problémák vizsgálatát. Tehát, amíg nem adta át a
betongyár a betonszállítmányt a megrendelőnek, felhasználónak, addig a saját
ráhatási és felelősségi körében korrigálhat az összetételen. Ez a gyakorlatban
a folyósító betonadalékszer hozzáadását jelenti, vizet, elvileg tilos
hozzáadni. Azért írom, hogy elvileg tilos a víz hozzáadása a keverékhez, mert
egyrészt ez a legtöbb szállítólevélre előnyomtatva rá van vezetve, másrészt a
víz hozzáadása nagyon kényes kérdés, könnyen elronthatja a plusz vízmennyiség a
beton minőségét.
Mivel a
betongyárak általában garanciát kizáró oknak tartják a friss betonoz való
vízhozzáadást a mixerkocsiba, ezért, ha nem megfelelő a konzisztencia, ha pl.
túl sűrű a betonkeverék, a tervezett konzisztencia alsó határa alatti a
terülése, akkor intézkedni kell, mert, ha intézkedés nélkül veszi át a betont a
felhasználó, akkor azt jó minőségűnek ítélte meg és bevállalta azt, hogy a
betont beépíti. Az egyik fajta intézkedés lehet az, hogy meghozza a döntést,
hogy nem veszi át a szállítmányt amiatt, mert nem azt kapta, amit megrendelt.
Az átvétel megtagadásának az okát rá kell vezetni a szállítólevélre és célszerű
fotókkal, rövid videofelvétellel is ledokumentálni (pl. a terülésmérést
fényképezni és jegyzőkönyvezni).
A visszautasítás
helyett azonban, meg lehet kísérelni az összetétel kismértékű korrekcióját is,
de csak akkor, ha azt a betongyár felelős szakmai képviselőjével,
betontechnológusával egyeztetve, annak beleegyezésével történik, és ha látunk
reális esélyt arra, hogy a beton rendbe hozható. A betongyári diszpécser
általában nem kompetens személy ebben a kérdésben, mint ahogy a mixerautó
sofőrje sem. Lehet, hogy szakmai tapasztalatuk meglenne ehhez, de nem hivatalos
személyek műszaki kérdésekben. A beton szállítási szerződésbe célszerű mindig
bele írni, hogy ki a betontechnológus, ki a kompetens, hogyan lehet őt elérni
probléma esetén.
A túl sűrű beton
nem csak a zsaluzatba juttatás és a bedolgozás megnehezítését okozza, hanem,
amennyiben a beton az ún. eltarthatósági időn kívülre kerül, akkor komoly
minőségcsökkenésre számíthatunk a kész szerkezetre nézve, ha egyáltalán
bedolgozható marad a beton. Éppen ezért a konzisztencia javításának
alapfeltétele, hogy csak akkor kezdjünk bele, ha a beton belül van az
eltarthatósági időkereten.
A betonszabvány
úgy fogalmaz, hogy az eltarthatóság az az időtartam, amelyen belül a beton még
megfelelően bedolgozható, nem kezdődött meg a cement kötése és a beton
merevedése (vö. MSZ 4798:2016 – 7.7. pont). A friss beton konzisztenciájának az
átadás helyén és időpontjában kell megfelelni a tervezettnek. A betongyárak a
teljesítménynyilatkozatukban megadják az eltarthatósági időt, ami a
leggyakrabban 90 perc a keveréstől, azaz a keverővíz hozzáadásától számítva,
normál hőmérsékleti körülmények között (kb. 18-23 °C között). Magasabb
hőmérséklet esetén lecsökken az eltarthatósági idő, hűvösebb időjárás estén kis
mértékben megnyúlik. Ezen kívül függ az eltarthatósági idő a cement fajtájától
(pl. normál vagy gyorskötésű), mennyiségétől, a víz-cement tényezőtől és a
levegő páratartalmától is).
A friss beton
átvételekor a konzisztencia szokott a leginkább látható módon eltérni a
tervezettől. Amennyiben túl sűrű a beton és ezt igazolja pl. a terülésmérés,
akkor az alábbi módokon szabad higítani a betont úgy, hogy benne maradjunk a
szabvány adta határértékeken belül. Az MSZ 4798:2016 betonszabvány, mint minden
életszerű építőipari követelményrendszer a megfelelőség kritériumaihoz
toleranciahatárokat rendel. Ezt már a terülésmérésnél is láthattuk (+/- 20 mm),
de a víz-cement tényező esetében is van +0,02 tolerancia a tervezett értékhez
képest (vö. MSZ 4798:2016 – 22. táblázat). A tervezettnél lehet kisebb a
víz-cement tényező, da nagyobb csak max. 0,02-vel.
Az előzőekben
megadott C30/37-XC4-XA2-24-F3-MSZ 4798:2016 beton példájánál maradok, ahol a
receptúra szerinti cementtartalom 360 kg/m3 volt, a víztartalom
pedig 170 liter/m3, a víz-cement tényező v/c = 0,47. Ha a friss
beton túl sűrű, pl. az F2 tartományban van (terülés 350 – 410 mm, ami a régi
betonszabványban KK-s, azaz kissé képlékenyt jelentett), annak is inkább a
közepe táján, akkor egy csekély mennyiségű vizet még szabad hozzáadagolni. Ez a
mennyiség tényleg kevés, egy 8 m3 űrtartalmú mixer forgódobba max.
51 liter vizet adagolhatunk. Ezzel az 51 liter többletvízzel felmegy a
víz-cement tényező a megengedett maximumra, 0,49-re. Ez szokott segíteni, de
nagyon fontos, hogy ezt csak a betongyár felelős betontechnológusával
leegyeztetve, dokumentálva tegyük meg. Még jobb, ha a betongyár illetékese maga
utasítja a mixerautó soförjét erre. Fontos, hogy mérni kell a hozzáadagolt víz
mennyiségét, nehogy túladagolják. Ezen kismértékű higítás után rá kell keverni
a betonra nagy fordulatszámmal 5-8 percen keresztül, ezután újra meg kell mérni
a konzisztenciát, ami jó eséllyel már megfelelő lesz. Ha mégsem, akkor inkább
vissza kell küldeni a mixerautót, semmint átvenni a nem megfelelő minőségű
betont. Ezt még akkor megteheti a beton átvevője, felhasználója, mert még nem
volt átvéve a termék, a korrekciót a gyártó hajtotta végre, illetve a gyártó
beleegyezésével történt a korrekciól.
A másik korrekciós
lehetőség egyszerűbb, mert csak folyósítószert kell hozzáadagolni a túl sűrű
betonhoz. Ezzel biztosan nem növeljük a víz-cement tényezőt, de a keverék mégis
folyósabb lesz és néhány liter folyósító betonadalékszerrel elérhetjük a kívánt,
eredetileg tervezett F3 konzisztenciát (a régi betonszabványban K-s, azaz
képlékenyt jelentett). A beton adalékszerek általában 0,5-2,5% (tömegszázalék)
adagolásban kerülnek felhasználásra, ha szükséges emelni a mennyiséget, akkor
0,3-0,4%-kal, az már elég szokott lenni ahhoz, hogy a megfelelő konzisztencia
előálljon. 0,3% adalékszer hozzáadás egy 8 m3-es mixerautó
tartályába 8,6 litert jelent, ezt egyszerűbb is kimérni, mint 51 liter vizet. A
továbbiakban folytatom a beton átadás-átvétele körüli megoldási lehetőségek
bemutatását…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése