Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

Betonozás meleg időben (nyári betonozás)

(Kedves Kollégák! Tudom, hogy tavaly már írtam erről egy egyperces hírlevelet, de fontosnak tartom ezt újra kiküldeni, mert az utóbbi hetekben sok kérdés, megkeresés érkezett ebben a témában.)

Közeledik a nyár, a szabadságolási szezon, de az építőipar továbbra is kimagaslóan nagy teljesítményt nyújt, tehát nyáron, a kánikulában is fognak betonozni. A betongyárak és építőipari kapacitás kihasználtsága csúcson van folyamatosan, ami már önmagában is kockázati tényező a jó minőség tekintetében. Ehhez jön még hozzá hamarosan a nyári meleg, mely időnként extrém csúcshőmérsékletekkel is fog járni.

A meleg időben történő betonozás nyilvánvalóan többletkockázattal jár, de ha betartjuk a technológiai szabályokat, akkor jó eséllyel készíthetünk megfelelő minőségű beton, vasbeton, feszített beton építményeket, műtárgyakat ilyen körülmények között is.

Mind maga a betonszabvány (MSZ 4798:2016 a Beton, műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség), mind az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon, mind a MÉASZ ME-04.19:1995; 19. fejezet (Műszaki Előírás; Beton és vasbeton készítése) műszaki előírás részletesen fogalmazza meg a meleg időben történő betonozás műszaki követelményrendszerét. Ezen előírások alapján, a jó minőség biztosítása érdekében az alábbi pontokban foglaltakat be kell tartani:

1.      38 °C felett nem szabad betonozni, ha folyamatosan, több mint 4 órán át efelett van a hőmérséklet.

2.      Az adalékanyagokat, ha lehet, árnyékos helyen tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel úgy, hogy lényegesen ne változzon meg az adalékanyag víztartalma!

3.      Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne 42,5-est és ne R-est)!

4.      A betonkeverő üzem, ha tudja, akkor hűtse a cementet. A cement hőmérséklete nem lehet magasabb 50 °C-nál.

5.      A késő délutáni, esti órákban betonozzunk és éjjel!

6.      Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt a betongyárból a beépítés helyéig!

7.      A beton eltarthatóságára, a konzisztenciájára nagyon kell ügyelni, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával! A beton eltarthatósága az az időtartam a keverés megkezdésétől számítva (a víz hozzáadásától), amelyen belül a frissbeton keverék konzisztenciája belül marad a tervezett osztályon.

8.      A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer, hogy korrigálhassunk a konzisztenciát!

9.      Felvizezni a betont tilos.

10.  Közvetlen napsugárzás, nagyobb erősségű szél ne érje a friss betonfelülelet!

11.  Ha lehet, kerüljük a kötéskésleltetőszer használatát ipari padló esetében, ha folyósító- vagy képlékenyítőszert vagy egyéb adalékszert is használunk, mert az adalékszerek egymásra hatása többlet kockázattal jár. De ha a betongyár vagy a betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor lehet használni próbakeverés után.

12.  Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik (zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!

13.  A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni (több vibrátort, tömörítőeszközt használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkeznie (hogy a várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!

14.  A beton utókezelésének a nyári betonozáskor különös jelentősége van, aminek az irányelveit külön is részletezem.

Az utókezelés legfőbb technológiai szabályai:

1.      Az utókezelés legfőbb célja, hogy a cement hidratációjához szükséges víz a kötési időszakban és a szilárdulás folyamán a betonkeresztmetszetben mindenhol jelen legyen elegendő mennyiségben (vagyis ne száradjon ki idő előtt a beton). A hidratációhoz szükséges vízmennyiség kb. másfél-kétszeresével dolgozzuk be a betont, ezért utókezelés nélkül a betonfelület mégis gyorsan, ellenőrizetlenül kiszáradna, amely a felület tönkremeneteléhez vezetne és az egész betonszerkezetet megfelelőségét veszélyeztetné.

2.      Az utókezelés tehát alapvetően szükséges ahhoz, hogy a betonból kihozzuk a legtöbbet, ami már egyébként már potenciálisan benne van, ha jól tervezett, jó betontechnológiával összeállított és jól kivitelezett szerkezetet építettünk. Az utókezelés anyagai azonban nem csodaszerek, az elrontott, pl. túlvizetett, rosszul összeállított receptúrájú betont megmenteni nem lehet az utókezeléssel, de a károkat enyhíteni viszont igen.

3.      Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Nem elég ilyenkor csak a párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell a felületre tenni és a fólia alá vizet folyatni (ez természetesen a vízszintes felületekre vonatkozik).

4.      Legalább 14 napon át tartson az utókezelés!

5.      A kültéri betonlemez esetére nézve fontosnak tartom kiemelni, hogy a beton felületére permetezhető, párazáró szerek (amit a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás is előír) ugyan megakadályozzák a betonlemezben lévő víznek a korai kipárolgását, de nem nyújtanak semmilyen hővédelmet a beton számára. A párazáró folyadék (akár diszperziós, akár pl. akrilát bázisú, akár egyéb) a beton felső pórusait tömik el néhány tizedmilliméter mélyen, de mivel teljesen a felülethez tapadnak, nem szigetelnek a környezeti hőmérséklettel szemben. Amennyiben bazaltbetonnal dolgozunk, számíthatunk az ún. belső utókezelési hatásra, mert a bazalt adalékanyag szemcséinek magas a vízfelvétele a kavicsadalékhoz képest, így a belső víztartalom jótékony hatással van a száradási zsugorodási szakaszban.

6.      Erős napsugárzás és hőség mellett csak a párazáró filmréteg nem elég, sokkal jobb eredményt érhetünk el, ha a betonfelületet a párazáró folyadék rápermetezése helyett vízzel fellocsoljuk, elárasztjuk, majd geotextíliával (ennek hiányában fóliával) leterítjük, majd a geotextíliát nedvesen tartjuk, vagy naponta többször is vizet eresztünk a fólia alá. A geotextília, a fólia alatti légrés, pláne, ha nedves is a felület, megfelelő hőszigetelést is jelent, persze, ha ott marad a felületen és nem fújja el a szél. Előnye ennek a megoldásnak az is, hogy mind a geotextília, mind a fólia többször felhasználható.

7.      Figyeljünk arra, hogy a víz hőmérséklete nem lehet 10 °C-nál hidegebb, mint a beton felülete, különben a hősokk felületi repedéseket okoz!

8.      Az utókezelés szakirodalma igen terjedelmes (pl. MÉÁSZ ME-04.19:1995 – 5.9.1.), javaslom átolvasásra ezeket a műszaki előírásokat. Az utókezelés a betonszerkezeteknél elhagyhatatlan és a művelet szakszerű elvégzése koronát tehet a művünkre.