Esztriches problémák 1.

Ahogy egyre több a lakásépítés és lakásfelújítás hazánkban, annál több a hibaforrás és sajnos a hiba is a lakások, irodák burkolat alatti ún. esztrichpadozatainál. Ezen épületszerkezeti egységről a Műszaki Ellenőr című újságban többször is lehetett olvasni (pl. a 2017.09. és a 2018.02. havi számokban), és az Esztrich és Ipari Padló Egyesület honlapjáról is le lehet tölteni a vonatkozó műszaki irányelvet (http://www.esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16.pdf).

Ebben és a következő néhány egypercesben egy-egy konkrét eset kapcsán mutatom be a főbb bukatókat, és azokat a műszaki megoldásokat, melyek optimális műszaki megoldások lehetnek a költséghatékonyság figyelembe vétele mellett.

Az esztrich padozati réteg szerepe pl. a lakások és irodák esetében, hogy tartós, folytonos, merev és stabil alátámasztást, teherátadást biztosítson a hideg- vagy melegburkolatnak. Ahhoz, hogy ezen követelményeknek megfeleljen az esztrichréteg, kellő nyomó- és hajlítóhúzó-szilárdságú, vastagságú és megfelelő alátámasztású kell legyen. A hibák jelentős része abból keletkezik, hogy ezen lényeges feltételek közül egy, de inkább több nem teljesül. Gyakran áll elő azonban az a helyzet, hogy a körülmények nem adnak lehetőséget arra, hogy az ideális rétegrendet megépítsük. Ilyenkor meg kell elégedni az optimummal, ami az építőiparban igencsak megbecsülendő, mert az optimális megoldás olyan jó kompromisszum, ami a műszaki minimumkövetelményeknek megfelelő kialakítást ad úgy, hogy a költséghatékonyság szempontját is figyelembe veszi.

Példaként vázolom fel egy épületfelújítás során előállt helyzetet, ahol a visszabontott régi burkolati réteget újra kellett cserélni úgy, hogy az esztrichrétegbe villamos és gépészeti vezetékeket, miközben a régi padlószintet tartani kellett (1-2.kép).

1.kép: Az korábbi lépcsőmagasságot és a folyosói ajtók küszöbszintjét tartani kell, ezért nincs lehetőség az eredeti padlószint emelésére.

2.kép: A meglévő esztrich aljzatra egy max. 3 cm vtg. tapadóesztrich kerülhet. A besüllyesztett vezetékek felett sincs nagyobb vastagságú rétegre lehetőség.

Új építés esetén az ideális rétegrendet fel lehetne építeni, a besüllyesztett vezetékek fölé még egy 5 cm vastag cementesztrich réteg kellően egyenletes és stabil alátámasztást tudna adni a tervezett 1 + 1 cm-es hidegburkolati rétegnek (1 cm vtg. ágyazóhabarcs + 1 cm vtg. greslap). Az adott helyzetben azonban csak összesen 5 cm állt rendelkezésre a 7 cm helyett. Az építtető ragaszkodott a 2 cm összvastagságú burkolathoz, viszont a 3 cm vtg. esztrichréteg csak tapadóesztrichként tud biztonságosan működni. Különös súlyt jelentett a konkrét helyzetben az a tény, hogy a tárgyi épület egy olyan közintézmény, ahová meglehetősen sokan járnak, naponta és egy esetleges hiba, mint például egy megsüllyedésből származó hosszanti repedés a vezetékcsatorna felett jelentősen rontja az esztétikai színvonalat. Javaslatként az alábbi összegzés készült a megoldásról:

Tényállás összefoglalása:

1.      Elkészült egy alsó esztrich aljzat, amibe bele vannak süllyesztve a gépészeti csövek.

2.      A csövek felső síkja az alsó esztrich aljzattal azonos magasságban van.

3.      A csövek közé és alá nem folyt be úgy az alsó esztrich anyaga, hogy az kellően stabil alátámasztást adna a csöveknek és az afölé építendő felső esztrichrétegnek.

4.      A meglévő alsó esztrich szilárdsága, felületi tapadóhúzószilárdsága nem meghatározott.

5.      A jelen szerkezetre max. 3 cm vtg. felső esztrichréteg építhető (vastagabb nem fér el).

Követelmények az eszrichrétegekre és különösen a felső esztrichrétegre vonatkozólag:

1.      Ahhoz, hogy az 1 cm vtg. ágyazóhabarcs és az ebbe építendő 1 cm vtg. greslap burkolat tartósan stabil, felválás- és repedésmentes legyen, szükséges az új esztrichréteg folytonosan egyenletes és kellően stabil, merev alátámasztása.

Kockázati tényezők:

1.      A kis vastagság miatt (csak 3 cm) az esztrich repedésérzékenysége a zsugorodásból származóan fokozott.

2.      A kis vastagság miatt nem javasolt a csúszóesztrich alkalmazását, hanem tapadóesztrich szükséges. Az egyenletes és megfelelő tapadás elérése szintén kockázati tényező.

3.      A csövek fölött az alátámasztás jelenleg nincs meg és ha nem biztosítjuk a felső esztrich réteg megfelelően egyenletes és stabil megtámasztását, akkor süllyedések és repedések várhatók a csövek felett és a süllyeszték két oldalsó nyomvonalában.

4.      A felső esztrichfelületet a kivitelezés során még sokáig burkolás nélkül használni fogják építési területként.

5.      Külön jelentősége van annak, hogy a terület az épület leginkább szem előtt levő, legnagyobb forgalmú folyosója, ahol bármely hiba (repedés, lapfelválás, süllyedés) rögtön meglátszik.

Amit mindenképpen el kell érni ahhoz, hogy a kockázati tényezőket jelentésen csökkentsük:

1.      Meg kell oldani, hogy a csövek stabilan és elmozdulásmentesen legyenek rögzítve (pl. bilincsszalaggal ledűbelezve az aljzathoz).

2.      A csövek közti rés egészen a csövek felső síkjáig körül legyen véve esztrichhel úgy, hogy legalább 1 cm vtg. esztrich kerüljön a csövek fölé. A csöveket ehhez a lehető legmélyebbre kell leszorítani.

3.      Egységes felületű, stabil és kellő tapadású felület kialakítása szükséges.

4.      Megfelelő minőségű és szilárdágú új tapadóesztrich réteg építése szükséges 3 cm-es vastagságban.

Kivitelezési irányelv:

1.      A csövek mellett éles határvonal szerint le kell vágni a jelenlegi alsó esztrichréteg szélét, hogy egzakt határvonalat nyerjünk.

2.      A csövek alatti, mellett, között és felett teljes tisztítás, portalanítás, az elváló, nem tapadó habarcsrészek eltávolítása (3.kép).

3.      A csöveket rögzíteni, felúszási veszélytől mentesíteni kell.

4.      A csövek körüli felületet be kell nedvesíteni, majd tapadóhíddal le kell alapozni.

5.      Alapozás után önterülő habarccsal körül kell önteni a mellette levő alsó esztrich szintjéig. Lehetőleg min. 1 cm takarás legyen a csövek felett.

6.      3 nap technológiai szünet szükséges.

7.      Az így előállt, egységes és sík alsó esztrichfelületet a folyosó szélességéig meg kell tisztítani, por- és szennyeződésmentessé kell tenni. Max. egyenetlenség: 1 m-en 4 mm / 2 m-en 6 mm / 3 m-en 8 mm / 4 m-en 10 mm.

8.      A csövek felett Ø 4,2 x 100 x 100 mm hegesztett betonacélhálót kell fektetni (rögzíteni) 1 m szélességen, 1 cm-es alsó takarással, felgörbülésmentesen.

9.      A folyosó széleken 5 mm vtg. polifoam szegélyszalagot beépíteni.

10.  A teljes alapfelületet fel kell érdesíteni (pl. sörétszórással), majd műgyanta alapozóval kell előkezelni. El kell érni a min. 1,5 N/mm2-es tapadóhúzószilárdságot.

11.  Erre a felületre fel kell vinni a tapadóesztrichet. Esztrich osztály: C20/F5 – nagyon fontos (C20 = nyomószilárdság N/mm² és F5 = hajlító-húzószilárdság N/mm²), hogy kellő minőségű legyen az esztrich a fent említett kockázati tényezők miatt. Zsugorodáscsökkentőként 1 kg/m³ polipropilénszál alkalmazása.

12.  Szakszerű és tartós utókezelés (fóliatakarással, párazáró anyag nélkül), fugavágás keresztben kb. 3-4 m-enként.

13.  A felület megóvása a kivitelezés során a túlterheléstől és roncsoló, dinamikus hatásoktól.

3.kép: A besüllyesztett vezetékek körül az esztrich kitöredezett, nem működik ágyazórétegként.

A fenti technológia szakszerű alkalmazása esetén a kockázatok minimalizálhatók, teljesen ugyan nem szüntethetők meg, de ésszerű kompromisszumot, azaz optimális megoldást eredményeznek.

Ilyen és ehhez hasonló helyzetben a kivitelezőnek, tervezői és akár szakértői konzultáció során kell kialakítani a műszakilag még vállalható kompromisszumos megoldást. Persze lehetnek olyan esetek, hogy nincs jó megoldás, ez esetben a beruházó felé kell objektíven elmagyarázni, hogy mit, miért nem javasol a kivitelező és lehetőség szerint alternatívát ajánlani. Nagyon fontos a kiviteli terv vizsgálata és az, hogy minden, tervtől eltérő változtatás legyen ledokumentálva a felek aláírásával jóváhagyva. Egy hiba miatt kialakuló utólagos vita esetén döntő lesz a dokumentáció korrektsége. Abban az esetben például, ha a beruházó ragaszkodott egy olyan megoldáshoz, amit a kivitelező nem javasolt, nem értett vele egyet, akkor az esetleges hibáért nem kell felelősséget vállalnia a kivitelezőnek.

A kivitelező ugyan nem tervellenőr, de az ő felelőssége az ún. nyílt hibák észrevétele és korrigálása. Tehát a kivitelező nem „vakon” kell végrehajtsa a terv előírásait és a beruházó utasításait, hanem konstruktívan kell hozzá állni a problémák megoldásához és a kockázatokat, hibák lehetőségét jelezni a felek felé, akár kooperációt is kezdeményezve.