Vízzáró beton vagy vízzáró betonszerkezet?

Közvetlenül nem ipari padlós téma ugyan, de gyakran előfordul a padlólemezekkel kapcsolatban is a vízzáróság kérdése. Az ipari padló alapesetben nem készül vízzáró betonból és nem vízzáró betonszerkezet, de lehet vízzáró betonlemezt építeni, igény esetén ipari padló felületképzéssel.

A mérnökök és általában a műszaki szakemberek természetesnek veszik, hogy mindennek megvan a maga tűrése, toleranciája, hiszen bármennyire is nő a tudomány és a technika fejlődésével a kivitelezési pontosság, illúzió és a gyakorlatban szükségtelen is túlzottan szigorú feltételeket szabni. Az emberi tevékenységnek, a munkának korlátai vannak és a követelményeket mindig a használathoz kell igazítani, ez valósítja meg az optimumot egy-egy szerkezet esetében. Egy beruházó vagy éppen egy jogász (peres esetekre gondolva) persze lehet laikus ebben a tekintetben, éppen ezért lényeges, hogy ezeket a műszaki fogalmakat tisztázzuk. Ez a szakmabelieknek is segítség, mert segítik a kommunikációt, amivel meg lehet előzni a félreértéseket, vitákat. A szabványok, műszaki előírások mutatnak irányt arra nézve, hogy mikor milyen pontossággal és toleranciákkal kell dolgozni, mi az optimális megoldás, egyszerre véve figyelembe a műszaki szükségességet, a minőséget és a gazdaságosságot.

Rögtön azzal kezdem, hogy egy beton-, vasbeton szerkezet vízzárósága nem jelenti azt, hogy a szerkezeten egyáltalán nem hatol át a víz vagy más folyadék. A vízhatlanság az, aminél a vízáteresztés teljes kizárását el lehet várni, de ez nem a betonok, hanem a fóliák kategóriája a vízépítési műtárgyak körében (pl. medencék, folyadéktároló szerkezetek). A gyakorlatban a legtöbbször elegendő vízzáró vasbetonszerkezet építeni, mert nem szükséges, nem lenne gazdaságos és tartós minden esetben megkövetelni a vízhatlanságot.

A vízzáróság igénye a szerkezetre vonatkozik, de nyilván nem lehet független a szerkezetet adó beton anyagától. Ugyanakkor egy vízzáró betonból nem lesz magától vízzáró betonszerkezet, hiszen a szerkezeti csomópontok, csatlakozások, munka- és dilatációs hézagok, repedések (amelyek keletkezése sosem zárható ki beton esetében) nem csak befolyásolják, hanem meg is határozzák a szerkezet vízzáróságát.

2016.04.01-től érvényes az új beton szabvány (MSZ 4798:2016), amely a beton anyagára vonatkozóan három vízzárósági környezeti osztályt különböztet meg az igényekhez igazítva: XV1(H) – a 2 m-nél kisebb vízoszlop nyomás esetére, XV2(H) – a 2-10 m közötti vízoszlop nyomás esetére és XV3(H) – a 10 m-nél nagyobb vízoszlop nyomás esetére. A szabvány ehhez adja meg azokat a minimum-követelményeket a beton anyagára vonatkozólag (pl. nyomószilárdsági osztály, cement mennyiség, víz-cement tényező, testsűrűség, levegőtartalom stb.), amelyek betartása a szükséges feltételeket biztosítja arra nézve, hogy az ebből a betonból készülő szerkezet valóban vízzáró lesz.

Az elégséges feltétel kielégítése a szükségesen túl viszont már szerkezettervezési és betontechnológia feladatokat jelent együttesen. A vízzáró betonszerkezetek is három kategóriába sorolhatók: mérsékelten vízzáró az a szerkezet, amelynek 1 m² felületén a legnagyobb üzemi víznyomás mellett, 24 óra alatt legfeljebb 0,4 liter víz szivárog át. Vízzáró az a szerkezet, ahol ugyanilyen feltételek mellett legfeljebb 0,2 liter víz szivárog át és különlegesen vízzáró az a szerkezet, ahol az átszivárgás mértéke nem haladja meg a 0,1 litert négyzetméterenként. A gyakorlatban ez az átnedvesedés (a szellőzés biztosítása esetén) olyan kicsi, hogy a felületről ez a vízmennyiség rendszerint elpárolog.

Ahhoz tehát, hogy vízzáró szerkezetünk legyen a tervezett kategóriában mind a beton anyagát, mind a vasalást (beleértve a repedéstágasság számítását), mind a csatlakozások, csomópontok megtervezését (dilatációs szalagok, duzzadó szalagok stb.), mind pedig a betontechnológiát precízen össze kell hangolni. A biztonságos és tartós szerkezeti kialakításhoz néhány javasolt szempont: min. 30 cm vtg. betonszerkezeti vastagság, megfelelő betonjel (min. C30/37 vagy C35/45 nyomószilárdsági osztály, alacsony víz-cement tényező), min. 100 kg/m³ B500A vagy B betonacél, a munkahézagok és dilatációk helyének és kialakításának körültekintő megtervezése, a kivitelezés folyamatának precíz megtervezése és eszerinti végrehajtása, az esetleges hibák, repedések javítási technológiájának előre kidolgozása, megfelelő utókezelés és karbantartási terv (karbantartási utasítás átadása a beruházónak, üzemeltetőnek).

1.kép: az egyébként vízzáró betonszerkezet a munkahézagoknál átengedte a vizet.

A beton vízzáróságát speciális vízzáró adalékszerekkel, pernye hozzáadásával is lehet fokozni. Egyre inkább elterjednek a kristályosító adalékszerek, melyek a víz hatására a megszilárdult szerkezetben még szabad cementet tudják aktiválni és olyan kristályokat képeznek a betonban, melyek a kapillárisokba behatolnak, így elérhető ezekkel a teljes vízzáróság. Egyes termékek még a repedések bezárására is képesek 0,5-0,7 mm szélességig, így az érkező víz hatására „öngyógyító” lesz a beton (Smart Concrete – Kryton – http://www.betonmix.hu/kryton.html).

Kristályosító rendszerekkel utólagosan is lehet biztosítani a vízzárást – 2.kép: javítás előtt, 3.kép: Kryton rendszerrel való javítás után.

   2-3.kép: vízzáróság javítása Kryton kristályosító rendszerrel /előtte, utána/.