Tisztelt Kollégák!
Az alépítmény megtervezése után kerülhet sor magának a betonlemeznek a
méretezésére. Mint az ipari padlók esetében, a térbetonok esetében is a
folytonos, rugalmas megtámasztású betonlemezként való modellfélvétel a
célszerű. A térbetonok többségében nem vasaltak, nem vasbeton lemezek és nem is
szálerősítéses betonok, hanem ún. nullbetonok, vasalás nélküliek, sokszor
bazaltbetonok. Éppen ezért a méretezések a repedésmentes állapotban maradást
célozzák meg, úgy számolják ki az igénybevételekből a lemezben ébredő effektív
nyomatékokat, feszültségeket, hogy annak a betonlemez ellen tudjon állni
repedés nélkül.
Tekintettel
arra, hogy a beton hajlítóhúzószilárdsága a nyomószilárdságához képest egy
nagyságrenddel kisebb (nyolcada, tizede) és emellett, ha a szerkezet megreped,
akkor a repedés helyén jelentős terheléskapacitás-vesztés történik. Kvázi
képlékeny csukló alakul ki amíg a repedéstágasság 0,4-0,5 mm-en belül marad, de
ha a repedéstágasság eléri az 1,0 mm-t, akkor a teherátadóképessége a
repedéssel elválasztott két táblarésznek gyakorlatilag megszűnik 10-15% alá
csökken a teherátadó képesség. Ha van acélszál-, vagy statikai műanyagszál
erősítés a betonban, akkor a teherátadási kapacitás még ilyen nagy
repedéstágasság esetén is megmarad 30-60%-ban, és ez elég ahhoz, hogy
méretezhető legyen hatékonyan hajlításra a szerkezet.
Ezért
szoktuk javasolni a szálerősítést kültéri betonlemezek esetén is, tudva azt,
hogy az acélszálak esetében a felületen megjelenő szálak kipereghetnek, illetve
megbarnulnak a korróziótól. Sok olyan alkalmazási terület van, ahol ez nem
jelent problémát, hátrányt, de pl. az állattartó telepeknél ezért nem
alkalmaznak acélszálerősítést. Vannak azonban egyre nagyobb hatékonyságú
makroszálas polimer erősítések is. Figyelem: a polimer mikroszálak nem
alkalmasak hatékony teherátadásra a repedések, fugáknál. A szálerősítés a
teherátadáson felül jótékonyan hat a repedéskorlátozásra, csökkenti a
repedéskockázatot és a kialakult repedések tágasságát is, méghozzá jelentősen.
Láthattuk feljebb, hogy kulcskérdés, hogy ha már a repedéseket biztonsággal
elkerülni nem tudjuk, legalább a tágasságukat szorítsuk le 0,4-0,5 mm alá, vagy
annak közelébe.
A
kültéri betonlemezeket az alábbi fő hatások érik, melyek a repedések
kialakulására, illetve azok tágasságára, valamint a teljes szerkezet
teherbírásának tekintetében lényegesek: a mechanikai terhelés (rakatok,
paletták, ömlesztett áruk, külső polcrendszerek, targoncák, kamionok,
rakodógépek, egyéb speciális járművek stb. dinamikus hatással), környezeti
terhelés (egyenlő és egyenlőtlen hőtágulás, fagy- és olvadás, azok sózásával
kapcsolatos terhelés), fizikai terhelés (zsugorodás, kúszás). Ezen
igénybevételek közül az ipari padlóknál a leggyakrabban csak a mechanikai és a
zsugorodási igénybevételekkel kell számolni, a kültéri betonoknál viszont ezen
felül, legalább akkora vagy még nagyobb mértékben hatnak a környezeti hatások.
Ezek közül a méretezhető és méretezendő statikai hatás a hőtágulás, mint
kényszeralakváltozás. Sok esetben ez az igénybevétel nagyobb húzó-, hajlítóhúzó
hatással van a betonlemezre, mint az egyéb terhek, ezért mindig figyelembe kell
ezt a hatást venni.
Leegyszerűsítve
a hatásmechanizmus és a méretezés lényegét a hőtágulással kapcsolatban, két fő
hatással kell számolnunk. Az egyik a lineáris, síkbeli hőtágulás, amikor a
melegedés hatására tágul, lehűlés hatására pedig összemegy a szerkezet. Amíg a
beton természetes zsugorodása csak összehúzó hatású, a hőmozgás jelenthet
összehúzódást (csökkenő hőmérséklet esetén), de melegedés esetén hőtágulást
jelent.
A
gyakorlatban sajnos előfordulnak ilyen hibák, a csatlakozó szerkezetek bizony
károsodhatnak a hőtágulás miatt. A beépített folyókák összetörhetnek, ha a
nyári meleg miatt a táguló betonlemez összenyomja az oldalfalait, de pilléreket
és szegélyszerkezeteket is kimozdíthat, valamint maga a betonlemez felület is
„feltorlódhat, felgyűrődhet”.
Példaként,
egy 24 m széles betonsáv a betonozás utáni 3-6 hónapban természetszerűleg
zsugorodik (sőt tovább is tarthat ez a folyamat). A száradási zsugorodás
mértéke az első hetekben, a szilárdulás során nagyobb, mint a későbbi
időszakaszban, az idő előrehaladtával azonban csökken a zsugorodás mértéke. Egy
átlagos beton száradási zsugorodása kb. 0,5 ezrelék, azaz a 24 m széles
betonsáv – akadálytalan zsugorodást feltételezve – 12 mm-t zsugorodik, tehát
elméletileg a betonozás időpontjához képest 6 mm-t húzódik össze a betonlemez
az egyik oldalán. Ez az összehúzódás tartalékot ad a hőtágulásra vonatkozóan.
Ha
a levegő lehűl, akkor a zsugorodáshoz még a lehűlésből származó összehúzódás is
hozzáadódik. Hőtágulásból származó hiba melegedés esetén szokott keletkezni.
Egy térbeton élettartama alatt, Magyarországon lehetséges akár 80 ⁰C-os
hőmérséklet-különbség is. Kemény télen előfordulhat -20⁰C-os hideg és forró
nyáron akár +60 ⁰C-os is lehet a betonlemez, erős napsütés esetén. A beton
hőtágulási együtthatója 0,012 ezrelék, azaz 24 m-es hosszban 80 ⁰C-os
hőmérséklet-növekedés esetén a betonszerkezet kb. 23 mm-t tágulhat
(akadálytalan hőmozgást feltételezve), ami 11,5 mm tágulást jelent egy oldalon.
Az
Eurocode a Magyarország területére Tmin= -15 ⁰C és Tmax=
+35 ⁰C felvételét írja elő a tervezésnél. Ez a felső hőmérsékleti érték azonban
elmarad az utóbbi években tapasztalt maximális hőmérsékleteknél. Az utóbbi
években a levegő hőmérséklete a nyári időszakokban (rekordokat döntve) elérte,
sőt meghaladta többször is a +40 ⁰C-ot, emiatt a közvetlen napsütés hatására a
betonlemezek hőmérséklete több napon át, napközben meghaladhatta a +60 ⁰C-ot
is. Ezek a nem várt, extrém hőhatások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a
hőtágulás mértéke a tervezettnél nagyobb, jelentősebb volt.
Amikor
a betonozás nyáron történik, a megszilárdult beton 20-25 ⁰C-os hőmérsékletű
lehet, így a megszilárdult állapothoz képest erős napsugárzást feltételezve sem
lehet 40 ⁰C-nál nagyobb a betonlemezt érő hőmérséklet-emelkedés (ΔT). Ez
esetben az egyoldali szabad hőtágulás kb. 6 mm. Ebből a száradási zsugorodást
levonva (ami szintén kb. 6 mm) a betonlemez mérete alig változik. Ennél a
becslő számításnál nincs figyelembe véve a súrlódás, ami kissé csökkenti mind a
zsugorodást, mind a hőmozgást.
Abban
az esetben, ha a betonozás télen történik, akkor a nyári hőmérséklet emelkedés
nagyobb hőtágulást okoz a megszilárdult betonlemezben. Előfordulhat +60 ⁰C-os
hőmérsékletkülönbség ilyen esetekben, ami már a nagyobb hőtágulást okoz, mint a
zsugorodásból származó összehúzódás. Elég, ha csak 1-3 mm-rel nagyobb a
hőtágulás mértéke a zsugorodásénál, már komoly károk keletkezhet. Ugyanis,
olyan nagy nyomóerők hatnak ilyenkor a csatlakozó műtárgyakra, folyókákra,
amelyek a szerkezet saját állékonyságát, mechanikai szilárdságát meghaladják.
El
kellene kerülni azt, hogy a hőtágulás nagyobb legyen, mint a zsugorodás, de
mivel ezt elkerülni nem könnyű, ezért a csatlakozó szerkezetekhez rugalmas
habcsíkot kell illeszteni. Ez egyrészt jelentős tartalékot ad a hőtágulás
esetére, másrészt a dinamikus, ütőterhelésekkel szemben (targonca,
tehergépjármű) is hatékony védelmet nyújt a folyókák, és a betonszélek számára
(ez még nem jelent élvédelmet). Kültéren legalább 10-20 mm vastag habcsíkra van
szükség, az 5 mm-es vastagság kevés. A folyókákat pedig külön, a térbetontól
eldilatált kb. 1,5-2 m széles sávba kell elhelyezni, hogy ne hasson rájuk
közvetlenül a hőtágulás hatása. Folytatjuk a tálasodás jelenségének
leírásával és ezen hatás csökkentésének lehetőségeivel.
Csorba
Gábor
okl.
építőmérnök, MSc Civil Eng.
igazságügyi
szakértő, szakterület: építéstechnológia
kivitelezéstechnológiai,
építési ár- és költségszakértő (ÉT-Sz)
felelős
műszaki vezető
elnök,
Esztrich és Ipari Padló Egyesület
Tel.:
06-30-900-3552
www.betonmix.hu
www.geoszken.hu
http://iparipadlo.blogspot.com (itt
megtalálhatók a korábbi hírlevelek)
csorba.gabor@betonmix.hu
Innen letölthető szabadon, ingyenesen az ipari padló
műszaki irányelv:
http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/JDTUDE/$FILE/Ipari_padlok_tervezesi_es_kivitelezesi_szabalyai.pdf