Az
ipari padlóra vonatkozó statikai számításnál természetesen figyelembe kell
venni azt, hogy a 20-25 mm átmérőjű csövek meggyengítik a betonlemezt, ezért
célszerű legalább 3 cm-rel vékonyabb szerkezetként méretezni az ipari padlót a
fűtésmenteshez képest. Egy 20 cm vastag ipari padló esetén tehát célszerű 17 cm
hatékony betonlemez vastagsággal számolni, 15 cm esetén pedig 12 cm-re. Ennél
vékonyabb betonlemezt nem is javaslok építeni ipari padló funkció esetén, mert
azok már statikailag – különösen hőszigetelő réteggel együtt épített rendszer
esetén – nem szoktak megfelelni ipari terhelésekre, polcok, targoncák, gépek
terheléseire. Az ennél vékonyabb padlófűtéses lemezek már az esztrich kategória
irányába mutatnak, az pedig más funkció, anyag, más szerkezet, más technológia,
más teherbírás.
Maradva
az ipari padlóknál, a padlófűtéscsövezést az alsó harmadba, vagy legfeljebb a
lemezközépre érdemes pozícionálni. A betonlemezközépen általában alig
keletkeznek nyomatékok, tehát ebben a semleges zónában kisebb igénybevétel éri
a csöveket, mint más helyen. Ennek ellenére praktikusabb és megfelelő az alsó
harmadba való elhelyezés. A csöveket elég a kisebb méretű betonacélhálóra
kötözni pl. Ø4,2 x 150 x 150 mm vagy Ø5 mm-es vagy Ø6 mm-es, de ha pl. Ø8 x 150
x 150 mm-es hegesztett betonacélhálót helyezünk el 3 cm-es alsó betontakarása
és arra szereljük a padlófűtéscsöveket, akkor a betonacélhálót, mint
betonerősítést is belekalkulálhatjuk a padlóstatikába.
A
fűtéskörök kiosztását és az ipari padló munkahézag- és dilatációkiosztását
össze kell hangolni, azaz egy-egy fűtéskör nem metszhet át más dilatációs
mezőbe, de a fűtéskörön belül vágott fugák viszont lehetnek. Több fűtéskör is
lehet egy dilatációs (munkahézaggal elhatárolt) mezőn belül, ez lehetőséget ad
arra, hogy ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót építsünk akár 30 m x
30 m-es táblákban. A fűtéskörök tehát nem mehetnek át a szomszédos, egymástól
munkahézaggal eldilatált táblákba, de a gyűjtővezetékeket át lehet vezetni pl.
az ipari padló alatt, az ágyazatban. Az épületgépész tervezővel való
együttműködés szükséges, mert a beton zsugorodásából származó alakváltozások a
dilatációknál a betonba beágyazott fűtéscsövekre is hatnak és ezt a
dilatációknál is figyelembe kell venni.
A
kivitelezésnél nagyon figyelni kell arra, hogy a fűtéscsövek megfelelően oda
legyenek rögzítve a betonacélhálóhoz, hogy ne úszhassanak fel a betonozás
közben és a fugavágásnál ne vágjuk bele a csövekbe. Az épületgépésszel való
egyeztetés szerint a csővezetéket nyomás alá kell helyezni (ha már működik a
vízellátás, akkor azzal, de csak hideg vízzel – ha az még nincs kiépítve, akkor
levegővel), általában az üzemi nyomás fölé 1,5-2-szeres értékre (de ezt az
épületgépész határozza meg).
A
beton zsaluzatba való juttatása padlófűtés esetén szinte kizárólag csak
betonpumpával lehetséges (ezt a betontechnológia kidolgozásánál figyelembe kell
venni), a csövek miatt a megfelelő bedolgozásra és tömörítésre különösen nagy
hangsúly kell fektetni. A felületképzés már a hagyományos és megtervezett módon
kerül kialakításra, fugavágás pedig a padlófűtés estén is megengedett. A
fugavágás mélysége az ipari padlóknál a betonvastagság egyharmadáig szokásos,
pl. egy 18 cm vtg. ipari padló esetén 6 cm mély fugákat vágjunk. Ha helyesen
raktuk a fűtéscsöveket (az alsó 3 cm-es betontakarást, a hegesztett
betonacélháló és a 2,5 cm vtg. fűtéscsövet figyelembe véve), akkor a csövek
felett még 10-11 cm vastag betonréteg van, tehát a 6 cm bevágás elvileg nem
okozhat problémát. Érdemes azért a csövekre a tervezett fugavágási vonalakban
védőcsövet ráhúzni (pl. egyszerű flexibilis műanyag gégecső, amit oldalt
felvágva felülről ráteszünk a csövekre úgy, hogy azt körbefogja), hogy ha
fugavágás túl mélyre hatna, akkor inkább a védőcsövet vágja el a korong és nem
magát a fűtéscsövet.
Az
elkészült padlófűtéses ipari padlót ugyanúgy kell utókezelni, védeni a 28 napos
szilárdság eléréséig, mint az egyéb ipari padlóbetonokat. A felfűtést csak
ezután szabad megkezdeni, az ütemezést az épületgépész adja meg, de semmi
esetre sem lehet gyorsabban felfűteni, mint naponta max. +5°C úgy, hogy 2 nap
után egy nap szünetet tervezzünk be, hogy a beton szép lassan vegye fel a
hőmérsékletváltozást és minél kisebb feszültségek keletkezzenek ebből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése