Tapasztalatom
szerint az ipari padlós kollégák között kevésbé ismert az az MSZ EN 13670:2010
(Betonszerkezetek kivitelezése), pedig ez az általános szabályozás vonatkozik
az ipari padlókra is, mint betonszerkezetekre.
Korábban
már bemutattam ennek a szabványnak az ipari padlóra is vonatkozó részét, ami
egyéb követelmény hiányában vonatkoztatható az ipari padló felületének
síkpontosságára is: http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/06/az-ipari-padlo-minosegi-osztalyba.html#more
Most
egy nemrégiben tapasztalt, konkrét eset kapcsán tartom fontosnak kiemelni, hogy
mi a teendő akkor, ha nem teljesül egy ipari padló esetében egy-egy szabványi
követelmény. Ha maradunk a síkpontossági hibáknál – merthogy, ha a padló
felülete túlzottan hullámos a szerződésben foglalt, abban hivatkozott szabvány
vagy műszaki előíráshoz képest –, akkor bizony az adott helyen megvalósul a
hibás teljesítés. Az is előfordul, hogy a szerződésben nincs konkrétan
magfogalmazva a síkpontossági követelmény, hanem csak egy mondat szól arról,
hogy a vonatkozó szabványok szerinti első osztályt kell elérni. No, ebben az
esetben lehet (ipari padlós síkpontosságra vonatkozó kitétel hiányában) pl. a
fent említett MSZ EN 13670:2010 szabvány szerint megkövetelni a felület egyenletességét.
Az
ebben a szabványban megadott követelmény lazább (hiszen nem ipari padlóra
vonatkozik, hanem általában egy simított felületre – 2 m-en 9 mm), de ha még ez
sem teljesül, akkor a szabvány 4.4. pontjának rendelkezései az irányadóak.
Eszerint, a nem megfelelőség esetén az alábbi szempontokat kell vizsgálni a
megadott sorrendben:
a) a
nemmegfelelőség jelentőségét a további kivitelezésre és az alkalmasságot a
tervezett célra,
b) szükséges
intézkedéseket, melynek révén az építményrész elfogadhatóvá válik,
c) elutasítás
szükségességét és a javíthatatlan építményrészek cseréjét.
Lényeges
tehát a sorrend. Volt egy olyan esetem, ahol az ipari padló nagyon hullámosra
sikeredett és bizony bőven nem fért bele a szabványba. A tulajdonos marást és
felületi korrekciót követelt, vagy a padló cseréjét. A bírósági szakaszban, a
szakértői vizsgálat eredményeként az tisztázódott, hogy ténylegesen nincs
szükség mindenhol korrekcióra, cserére pedig pláne nem. A csarnok egy nagyobbik
része szinte teljesen be volt építve nagy gépekkel, két targonca mozgott a
gépek közti területen, a területek tagoltak voltak, a targoncák csak lépésben
tudtak közlekedni. Ezen a területen igazolható volt, hogy a hibás teljesítés
ellenére a szabvány 4.4. pontja szerinti a) bekezdést kell alkalmazni, azaz a
nemmegfelelőség megvalósult ugyan, de a hibás padló az üzem rendeltetésszerű
használatát egyáltalán nem korlátozza és a tartósságra nézve sincs emiatt
negatív hatás. Így hát a kivitelező „megúszta” a nem kevésnek mutatkozó
javítási költséget emiatt (más hibák miatt viszont mégis kellett javítani).
A
csarnok másik részén, ahol a targoncák nagyobb sebességgel tudtak volna
közlekedni, a 4.4. pont b) lépett érvénybe, a síkpontossági hibákat bizony ki
kellett javítani, ennek a költségét a kivitelező bizony bebukta. Ebben az
esetben a c) bekezdés alkalmazására nem volt szükség, de bizony lehetnek (és
sajnos vannak) olyan esetek is, ahol több komolyabb hiba összeadódása, egymásra
hatása miatt szükség van ennek a bekezdésnek az alkalmazására. Tapasztalatom
szerint, nem egy hiba miatt lesznek komoly viták, peres eljárások, és nem egy
hibafajta miatt keletkeznek óriási javítási költségek, vagy lép életben az
elutasítási igény és a csere, hanem több, egymásra halmozódott hibák miatt
szokott ez előfordulni.
Összefoglalva
tehát, a betonszerkezetek kivitelezésére vonatkozó szabvány szerint, a hibás
teljesítésnél meg kell határozni azt, hogy a keletkezett hiba milyen hatással
van a további építkezésre és a végtermék használhatóságára nézve. Lényeges a
mérlegelésnél a 4.4. pontban rögzített sorrend betartása.
Végezetül
egy nem szakmai, hanem jogi természetű tapasztalat: előfordul, hogy a padló
hibás, és a beruházó reklamál, számszerűsíti és követeli a javítási vagy csere
költségeket. Ha végül megegyeznek a kivitelezővel, vagy megnyeri a beruházó a
pert, nem köteles a javítást vagy a cserét végrehajtani, hanem az összeget
megtarthatja, miközben a padló ugyanolyan marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése