Hiba-e a hálós kéregrepedés?

Örökzöld téma a kéregerősített ipari padlók felületi hálós repedései és általában a kéreghibák, éppen ezért érdemes róla újra és újra beszélni, különösen akkor, ha nem egyértelmű, hogy a jelenség hibás teljesítés következménye, vagy egyszerű természetes, nem kiküszöbölhető fizika oka van, azaz nem hiba. Hol a határ? Mi természetes és ebből következőleg nem hibás felület és milyen esetben valósul meg a hibás teljesítés? A mai alkalommal csak a felületi kéregrepedéseket elemezzük.

A hálós repedések kialakulása, mint ahogy minden repedésé, a gátolt alakváltozás következménye, ezen belül, ezekben az esetekben a beton zsugorodásából származik. Nem akarok evidenciákat ismételgetni, de mivel a hírleveleket nem csak ipari padlós, betonos kollégák olvassák (hanem pl. tervezők, beruházók, üzemeltetők is.) is, nem felesleges olykor-olykor visszautalni az alapismeretekhez. Minden beton zsugorodik, azaz a cement hidratációja (kötése és szilárdulása) során összehúzódik. Ebből a kényszer-alakváltozásból az alakváltozás gátlási helyein húzófeszültségek keletkeznek, és ahol ezek a húzófeszültségek felülmúlják a beton adott helyen és időpontban meglévő húzószilárdságát (beton húzószilárdsága csak kb. egytizede a nyomószilárdságának), ott a szerkezet megreped.

A betonlemez zsugorodása azt is eredményezi, hogy a betonlemez felső felületén hálós repedések keletkeznek. Lényeges, hogy ezek nem szerkezeti repedések, tehát nem hatolnak át a beton keresztmetszetén, hanem csak a felső 2-3 mm-t érintik, tehát a betonlemez statikai modellje emiatt nem változik meg. Az ipari padló felső keresztmetszeti része hamarabb szárad ki, mint az alsóbb rétegek, mert a felső rész a levegővel érintkezik, gyorsan szárad és nincs gátolva a felület alakváltozása. A száradás tehát nagyobb zsugorodást okoz a padlólemez felső síkján. Az utókezelés persze ezt a zsugorodásérzékenységet csökkenti, de nem szünteti meg teljesen.

A felületi hálós repedések kialakulásának másik oka az, hogy a betonozás után közvetlenül, a betonfelületre felhordott, bedolgozott, besimított, beglettelt cementbázisú kéregerősítő réteg anyagösszetétele eltér a betonpadló anyagától. A kéregerősítő felső rétege nagyobb cementadagolású, általában más cementtípusú, más adalékanyag-szerkezetű, mint az alapbeton, ezért más a zsugorodásérzékenysége. Ennek okán az összedolgozott két réteg másképpen zsugorodik, ebből pedig a határsíkon vízszintes irányú nyírófeszültségek keletkeznek, ezek is hozzájárulnak a hálós repedések kialakulásához.

Mindezeken felül a betonpadló egyéb környezeti hatások (pl. hőtágulás) miatt is alakváltozást szenved, különösen a felületen jelentkeznek ezen hatások következményei.

A felületi hálós repedések keletkezése tehát természetes jelenség, nem küszöbölhető ki, ennél fogva ezek megléte nem jelent hibás kivitelezői teljesítést. Ezen repedések egy bizonyos tágasságig egyáltalán nem korlátozzák, nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot és az ipari padló tartósságát, használati élettartamát sem csökkentik (persze szakszerű karbantartás esetén), tehát emiatt sem kifogásolhatók ezen hálós repedések megléte. Tanácsolom a kivitelezőknek, hogy erre a szerződésükben nyomatékosan hívják fel a figyelmet, mert a laikus megrendelő ezeket általában nem tudja. A hálós repedések önmagukban tehát nem hibás teljesítés eredményei. Lényeges viszont, hogy a kopóréteg egyenletesen és folytonosan tapadjon az alapbetonhoz, ne váljon fel levesen, ne kotyogjon (fémes ütögetés hatására), azaz ne legyen légrés, üreg a betonlemez és a kéregréteg között, mert a kopóréteg csak így tudja tartósan biztosítani a koptatóhatással szembeni ellenállást.

1. kép: normál tágasságú kéregrepedések

2. kép

2-3. képek: túlzott tágasságú kéregrepedések (kezelésre szorulnak)

A hálós repedések megengedett tágasságára ugyanazok az irányelvek vonatkoznak, mint az ipari padló szerkezeti repedéseire (a hamarosan megjelenő Ipari Padló Műszaki Irányelvben ez már le lesz fektetve). Tehát, ha a felületi repedések tágassága 0,4 mm alatt van, annál nem nagyobb, akkor a repedés nem befolyásolja hátrányosan az ipari padló használhatóságát és tartósságát (természetesen szakszerű és rendszeres karbantartási és takarítási eljárások végrehajtása esetén). A 0,4 mm-nél tágasabb repedések azonban mind a kitöredezések kockázatát, mind a kéregfelválás lehetőségét növelik, ezért ezeken a helyeken állagmegóvási beavatkozás indokolt.

A nagyobb felületi repedéstágasságok kialakulásának oka a fentebb leírt természetes jelenségeken felül a betonozás időjárási és egyéb lokális körülményei (tipikus hibahely a bejáratok huzatos területei) és a kivitelező technológiai hibái, több egyéb ok mellett. Mind az optimálisnál nagyobb beton-víztartalom, mind a gyors kiszáradás (pl. száraz és meleg levegő miatt), mind az esetleges kivitelezői ráhatás, okozhatja a nagyobb tágasságú kéregrepedések kialakulását. Ezen okok mind a kivitelező érdek- és ráhatási, ebből következőleg felelősségi körébe tartoznak, de mégsem jelentenek feltétlenül hibás teljesítést. Amíg nincs kéregfelválás, kéregszél-lerepedés és a repedéstágasság nem nagyobb, mint 0,4 mm, addig nincs hiba.

Abban az esetben tehát, amikor még ugyan nincs kéregfelválás, nincs kéregszél-lerepedés, de már a hálós repedések megnyíltak 0,4 mm-nél nagyobb tágasságra, már szükségessé válik az állagmegóvó javítás. Ennek lehetőségeiről a követező hírlevélben lesz szó.