Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 3.

Ahogy a legutóbbi egypercesekben is olvasható volt, a díjleszállítás komplex kérdéskör és ha nincs megegyezés az összegben, akkor még a szerződéstől való elállás is egy lehetséges megoldás, ami az egyik lehető legrosszabb is lehet a kivitelezőnek. Ha a felek a szerződésen belül maradnak és a díjleszállítás összegében megállapodnak, attól még a szerződés egyéb pontjai is érvényesek továbbra is. A díjleszállítás nem váltja ki a szavatossági kötelezettséget, tehát a beruházó egy másik és később felfedezett hiba miatt érvényesítheti a garanciális és szavatossági igényeit. 

A díjleszállítás számításának esetében a kiindulási alap az építőipari szolgáltatás ellenértéke (a szerződésben foglalt műszaki tartalomhoz adott ár). Ez egzakt érték, mert a költségvetésben benne van, hogy mi mennyibe kerül, az viszont már újabb vita tárgya lehet, hogy a díjleszállítás alapja az építési tevékenység teljes ára, vagy csak az adott, hibás teljesítést érintő részterület ára. Itt óriási különbségek lehetnek, főleg akkor, ha a hibás teljesítés következményét nehezen lehet egy-egy épületrészre lokalizálni.

Ebből a szempontból azonban az ipari padló egy jól körülhatárolható épületszerkezeti egység. Ahogy a klasszikus ipari padló az épülettől statikailag független, ágyazatra épített, kvázi úszólemez, úgy az ebben keletkező hibák sem adódnak át az épület egyéb részeire (mint pl. egy alapozási, vagy födémhiba esetében, amikor az egész épületszerkezet károsodhat egy-egy építési hiba miatt). Ez mindenképpen jó hír a padlós cégeknek, mert a hiba helye és ezzel együtt a díjleszállítás területi hatálya is lokalizálható a padlóra.

Ebből következőleg az ipari padlóra vonatkozó esetleges díjleszállítás csak az ipari padló vállalási összegére vonatkozhat, az épület egyéb részeire nem. Ennek a jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a teljes épülethez tartozó, természetszerűleg nagyobb értékű vállalási díjból számított leszállítási összegek, százalékok alapja csak az ipari padló értékére vonatkozhat.

A díjleszállítás logikájából adódódik az is, hogy a díjleszállítás mértéke nem lehet nagyobb, mint a díjleszállítás alapja. Tehát a legabszurdabb esetben sem lehet nagyobb díjleszállítási összeget követelni jogszerűen, mint maga a termék, pl. a padló ára. Az persze lehet, hogy más címen adódhat követelés a kivitelező felé, pl. ha az egész ingatlan értéke csökken egy hibás épületrész miatt, vagy amiatt, hogy több hiba összeadódik.

A tisztelt Kollégák tudják, hogy egy ipari padló gyorsan előállítható, nagyértékű szerkezet, aminek a jó minőségű kivitelezéséhez igazi profizmus kell, erre szakosodtak a szakkivitelezők. Az ipari padló ugyanakkor egy csarnok legintenzívebben használt, folytonosan üzem alatt és szem előtt álló egysége, ahol minden hiba szinte azonnal meglátszik és azon hibák, melyek a rendeltetésszerű használatot korlátozzák, akadályozzák, az üzemeltetőnek közvetlen és közvetett károkat okoz. Ilyen közvetlen károk lehetnek pl. a targonca kerékcsapágyak gyakoribb elhasználódása, vagy a kisebb teherbírás miatti egyéb hátrányok, a közvetett költségeket jelenthetik pl. a hibák miatti lassúbb targoncaközlekedésből adódó, alacsonyabb szintű kapacitás-kihasználás vagy a javítási idő alatti termeléskiesés költsége.

Mostanában gyakori az az eset, hogy nem maga az ipari padló a hibás, hanem az alépítmény rétegrendszere gyenge, süllyedésérzékeny. Ez elég kényes téma, mert a javítás sokszor lehetetlen küldetés, irreálisan magas az ára, sok idő a kivitelezése és nem biztos, hogy a javítás meghozza a kívánt eredményt, azaz a költséges javítás ellenére sem lesz a padló műszakilag egyenértékű az eredetileg tervezettel és a nemhibás részekkel. Ebben az esetben a díjleszállítás inkább járható. Ennek a számítási folyamatnak része lehet az, hogy a hiba valamelyest javítható, legalábbis tüneti kezeléssel, ami a használhatóságot ideiglenesen helyreállítja, de később a hiba újra elő tud jönni, ezért újra szükség lesz a javításra. Ebben az esetben a részleges javítás utáni díjleszállítás lehet a nyugvópont elérésének iránya, a díjleszállításba pedig bele számítható a rendeltetésszerű használat csökkenése, a tervezetthez képest kisebb kapacitás, az élettartam- és értékcsökkenés is.

Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a fenti megállapítások általánosságban érvényesek, a szakmai- és a joggyakorlaton, tapasztalatokon alapulnak, az eseti, egyedi esetek lehetnek különbözőek és nem utolsó sorban mérnökként írom, hiszen nem vagyok jogász és távol áll tőlem, hogy túllépjem a kompetencia-határokat.