Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 2.

Az átadás-átvételi eljárásnál tartottunk a tavalyi utolsó előtti hírlevélben (http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/12/ertekcsokkenes-hibas-teljesitesbol.html). Az átvételt a megrendelő nem tagadhatja meg olyan kisebb hibák miatt, melyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák meg, viszont joga van a szerződés műszaki tartalmát elvárni és hiba esetén kérni a javítást reális határidőn belül. Ha a javítás megtörténik rendben, azaz a szerződésben lefektetett követelmények teljesülnek minőségi problémák nélkül, akkor be lehet fejezni az átadás-átvételi eljárást és el lehet szépen számolni egymással. A javítás elvégzése az átadás-átvételi eljárás folyamán, valamint a garanciális és a szavatossági időszakban a szerződő vállalkozó feladata és joga, tehát a megrendelő, beruházó nem hívhat oda más céget a javításra a szerződéses összeg terhére (meg egyébként sem, mert az garanciavesztéssel járhat) addig, amíg a kivitelező vállalkozó tartja a javításra megadott határidőt.

Azonban több olyan eset van, amikor a javítással nem (elméletben persze szinte minden javítható, de sokszor a javítás költsége aránytalanul nagy) vagy nem teljes mértékben lehet elérni a tervezett műszaki megfelelőségi szintet, azaz az egyenértékűséget a hibátlan termékhez képest. Ebben az esetben kerülhet sor díjleszállításra a minőségcsökkenés miatt. Ilyenkor bizony a vállalkozó igencsak ki van szolgáltatva, ugyanis nagyon tág tere lehet annak, hogy egy-egy hiba milyen nagyságú pénzösszeggel megfogalmazott kárt okoz a megrendelőnek. A vállalkozó előre nem láthatja, hogy egy-egy hiba milyen korlátozásokat okoz az üzemeltetőnek, a megrendelő előállhat pl. azzal, hogy éppen egy olyan gépet, targoncát akart vásárolni, amit így a rossz padlóminőség miatt nem tehet meg és ebből nagyösszegű bevételkiesése származik.

Természetesen jogszerűen jár a beruházónak a kártérítés és ennek további vonzatai, de az objektív megítélése egy-egy helyzetnek még jószándékkal sem könnyű. Kompromisszumot kell kötnie mindkét félnek vagy, ha nem teszik, akkor majd a bíróság dönt ’x’ év múlva (nemrég adtam be egy szakvéleményt egy 2008-as beruházásról, ami 8 év után került hozzám szekértői szakaszba – és nem ez az egyetlen sokévre elnyúló eset), ami mindkét félnek biztosan nem jó.

Nagyon lényeges és húsbavágó kérdés tehát az, hogy hogyan lehet tisztázni, lezárni a helyzetet és megtalálni az igazságos, jogszerű kompromisszumot. Ebben egy szakértői vélemény sokat segíthet, különösen akkor, ha a szakértő személyét mindkét fél elfogadja és mindkét félnek módja van feltenni a számára fontos kérdéseket a szakértőnek, feltárni az érveket, bizonyítékokat, részt venni a helyszíni szemléken, a vizsgálatokon. Akkor van esély a problémakör gyors tisztázására és a folyamat lezárásra, ha a felek együttműködnek és nyitottan járnak el.

Az együttműködés és a kompromisszum állhat abból, hogy a kivitelező kijavítja azt, amit tud, ami „nem fáj neki annyira”, cserébe a beruházó csökkenti az elvárt díjleszállítás mértékét. Fontos tudni, hogy a díjleszállítás összege nem a javítási költséget fedezi, hanem szerződés céljában megfogalmazott szolgáltatás (szerződéses tétel) és ellenszolgáltatás (a szerződéses adott díjtétel) egyensúlyát állítja helyre. Vagyis a jól meghatározott díjleszállítási összege (beleértve azt, hogy a kivitelező kijavította azt, amit tudott és akart) nyugvópontra helyezheti a vitát, és emelt fővel állhat fel mindkét fél a tárgyalóasztaltól. A korrekt megoldások a további együttműködés alapjai lehetnek, erre is van azért több jó példa.

A díjleszállítási összegbe az értékcsökkenést is bele lehet számítani, mert előfordulhat az is, hogy a termék (ipari padló) ugyan alkalmassá válik a javítás után a rendeltetésszerű használatra, de értéke mégis csökken, akár az egész ingatlannak is. Ezt mindenképpen tisztázni kell, hogy a javítás után milyen értékcsökkenéssel veszi át a megrendelő a terméket. Egy mondatban azért itt is visszautalok arra, hogy a viszonyítási alap mindig a szerződés, tehát egy ipari objektumnál az esztétikai követelmény mást jelent, mint egy lakó- vagy irodai környezetnél, így pl. a javított repedések és a javított kéregfelválások esztétikai hibái nem feltétlenül jelentenek értékcsökkenést.

A díjleszállítás mértékébe együttesen kell tehát beleszámítani a hiba nagyságát (terjedelmét), a hatását a használatra (milyen mértékben korlátozódik a rendeltetésszerű használat – pl. lassúbb targoncamozgás, kisebb logisztikai kapacitás), a tartósságra (csökken-e a szerkezet élettartama a hiba miatt), az esetleges magasabb karbantartási költségeket, valamint a szerződésben megfogalmazott esztétikum-vesztést. Folytatjuk…