Téli betonozás

Az év utolsó egypercesében inkább a téli betonozással kapcsolatos legfontosabb feltételekre, teendőkre szeretném felhívni a kedves Kollégák figyelmét, az értékcsökkenés, díjleszállítási problémakörrel nem szerettem volna a karácsonyi hangulatot megterhelni, arra elég majd januárban visszatérni. Úgy néz ki, hogy sok a munka, rengeteg beton fogy, a betongyárak alig győzik a kiszolgálást, ezért várhatóan a januári, februári hidegek ellenére is sok ipari padló, térbeton, alaplemez, szerkezet fog készülni.

A hideg időben történő betonozás tényleg veszélyes üzem a végtermék minőségére nézve. A harc a jó minőségi betontermékért több szakaszban mutatkozik meg. Először is meg kell kössön a beton ahhoz, hogy egyáltalán szerkezeti anyagként értelmezhető legyen.

1.      Ha a beton már a kiszállítás és beépítés után az első néhány órában megfagy, amikor még nem kezdődött meg a beton kötése, akkor a fagy elmúltával még van esély arra, hogy a beton megköt és megszilárdul, mert a cement hidratációs hőfejlődése megindulhat (persze, ha nem éri újabb fagyhatás).

2.      A legnagyobb károk akkor szoktak bekövetkezni, ha a beton a kötés közben (általában ez az első 3 – 24 órát jelenti) fagy meg. Akkor csak olyan kis mértékben szilárdul meg, vagy egyáltalán nem, ami teljesen alkalmatlanná teszi a szerkezetet. Ilyenkor szokott szétmorzsolódni a beton, de legjobb esetben is csak több kategóriával alacsonyabb szilárdságú lesz.

3.      Ha a betont kb. 24 órás korán túl éri a fagyhatás, akkor már a kötés lezajlott és csak a szilárdulás lassulhat le akár 2-3-szorosára is, de végülis elérheti a beton a tervezett 28 napos szilárdságot 60-70 nap múlva. Sok esetben azonban a végszilárdság kisebb lesz, mint a tervezett, de az már általában nem csak a fagyhatás miatt szokott bekövetkezni, hanem egyéb okok is közrejátszhatnak ebben.

Tehát a fagy, az mindenképpen káros, ezért a betont meg kell attól védeni. De nem csak a betont, hanem pl. ipari padló vagy térbeton esetében az ágyazatot is, mert a fagyott ágyazatra épített betonlemez az olvadás után megsüllyed. A vonatkozó szabványok, műszaki előírások betartása biztosítja azt, hogy a hideg időben történő betonozás során is jó minőségű terméket állítsunk elő. A gyakorlat, a határidő pallósa viszont gyakran, sőt túl gyakran készteti a kivitelezőt arra, hogy eltérjen a „nagykönyvtől”. Azért is fontos, hogy áttekintsük a legfőbb feltételeket, hogy ha mégis eltérünk tőle saját felelősségre, akkor legalább tisztában legyünk a várható kockázatokkal, és azok mértékének tudatában döntsünk felelősen. Mondanom sem kell, hogy alapvetően a kivitelező felel a termék minőségéért, azt csak akkor tudja áthárítani egyéb szereplőkre (pl. beruházó, generálkivitelező), ha igazolni tudja, hogy figyelmeztette őket ezekre a rizikófaktorokra és javaslata ellenére kötelezik a kivitelezőt a betonozásra.

A hideg időben történő betonozás szabályait a legrészletesebben a MÉASZ ME-04.19:1995; 20. fejezet (Műszaki Előírás; Beton és vasbeton készítése) taglalja. Annak ellenére, hogy ez nem szabvány és több mint 20 éves, mégis olyan mértékben iránymutató, hogy mind MSZ 4798-1:2004 és mind a legújabb MSZ 4798:2016 is hivatkozik erre, azaz ma is eszerint vizsgálják a szakértők a megfelelőséget vita esetén. A műszaki előírás I-V. hideglépcsőfokokra osztja hőmérsékleti határokat és ezekhez rendeli az intézkedéseket. A mostani és leggyakoribb téli hideglépcsőfok a III. (átlaghőmérséklet 0°C – mínusz 5°C között, min. mínusz 10°C mellett), ezért az ehhez tartozó intézkedési előírásokat idézem:

1.      cement min. +2°C,

2.      adalékanyag min. +5°C,

3.      keverővíz min. +40°C,

4.      betonkeverék hőmérséklete a keverés befejezésekor min. +25°C,

5.      betonkeverék hőmérséklete a bedolgozáskor min. +20°C,

6.      nagy kezdőszilárdságú cement alkalmazandó,

7.      megfontolandó szilárdulságyorsító, ill. fagyásgátló szer használata,

8.      a zsaluzatot fagymentesíteni kell,

9.      betonszállítás hőszigetelt eszközökben (a mixerkocsik nem ilyenek, tehát ez nem reális elvárás transzportbeton esetében).

Tehát vegyük figyelembe a fenti 9 feltételt és nézzük meg, hogy ebből hányat nem tudunk teljesíteni. A frissbeton hőmérsékletét mindig mérjük meg és vezessük rá a szállítólevélre is. Ha egy-két feltétel a fentiekből nem teljesül, akkor még talán lehet reálisan kockázatot vállalni, de tapasztalatom szerint több mint a felét sem tartják be a kivitelezők egy része, amiből már hibák szoktak keletkezni. Mindenesetre jobb tudni és felmérni a kockázatokat, mintsem nem tudomást venni ezekről. Ami szintén tapasztalatom, hogy kéregerősítéses ipari padló esetén az adalékszerek kombinálása ritkán vezet jó eredményre, tehát a folyósítószer és a fagyásgátló együttes alkalmazása azért erősen megfontolandó (ki kell kérni a gyártótól az összeférhetőségi igazolás az adott cement figyelembe vételével).

Köszönöm a Kollégáknak az ezévi figyelmet, amivel megtisztelt több mint 600 olvasó, köszönöm a hozzászólásokat és a témajavaslatokat is. Minden kedves Kolleginának, Kollégának boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok! Jövőre folytatjuk…