Folytatjuk
a beton szabványos átadás-átvétel menetének összefoglalását: a kiérkezett beton
átvételét vagy annak megtagadását tehát a szabvány a vevő, megrendelő
felelősségi körébe utalja. Tehát a vevő nem teheti meg, hogy 10 percnél tovább
várakoztassa a mixereket a betongyártó felelősségére. Ezt fontos tudni egy
esetleges reklamáció esetén. Ha ez idő alatt nem veszi át a megrendelő a
betont, azt a szállító átvettként tarthatja számon, annak ellenére, hogy
esetleg még le sem ürítette a zsaluzatba. Az ürítés helyének meghatározása és
az ürítés módja, üteme egyébként is a kivitelező feladata, a beton akkor már át
van véve, a mixeres kolléga csak a vevő utasítását követi a továbbiakban. Ha
valami vita van menet közben, azt azonnal tisztázni, naplózni, fényképezni,
dokumentálni kell – de legfőképp, jó együttműködéssel megoldani. Pl. egy nem
jól előkészített zsaluzat, vagy vasszerelés okozta hibáért nyilván nem a
betongyár, hanem a kivitelező vagy alvállalkozója a felelős.
Felmerül azonban a kérdés, hogy
hogyan győződhet meg a megrendelő, az átvevő arról, hogy jó betont kapott-e.
Milyen lehetősége van erre a röpke 10 percben? A szabvány több frissbeton
vizsgálati lehetőséget (pl. konzisztencia, testsűrűség, légtartalom vizsgálat)
sorol fel, de gyakorlati szempontból a legegyszerűbb és gyorsan végrehajtható
ezek közül a konzisztencia-vizsgálat. Ezt az ellenőrző vizsgálatot lehet
végrehajtani még az átvétel előtt. Ez a vizsgálat az ipari padlók esetében
leginkább az ún. terülésméréssel történik, gyorsan kivitelezhető eljárás,
hordozható, viszonylag kis költségigényű eszközzel. A terülésmérés eredménye
ráadásul jól illeszkedik a padlós betonjelhez, mert a betongyárak általában ’F’
jelöléssel adják meg a konzisztencia osztályt az ipari padló céljára gyártott
betonhoz, az ’F’ érték pedig éppen a terülésmérésen alapszik. Erre az eszközre
tehát érdemes rászánni egy kis erőforrást, mert gyakorlatilag ez az egyetlen
lehetőségünk arra, hogy szabványos, objektív módon reklamáljunk az átvételkor.
A
szabvány az átadás-átvételi eljárás során még a szemrevételezést írja elő, de
azért azon sok esetben el lehet vitatkozni, hogy a beton éppen mennyire vizes,
híg vagy éppen merev vagy szétosztályozódott stb. Ha nem is mérünk le minden
szállítmányt (amit pedig kéne), legalább akkor végezzük el a terülésmérést, ha
a szakember látja, hogy gond van a betonnal. Ha a kiérkezett beton tényleg nem
megfelelő, akkor kompromisszum nélkül küldjük vissza! A tapasztalatom ugyanis
az, hogy hiába naplózza be a kivitelező, hogy a beton vizes, folyós stb. volt,
ha átvette, akkor mégis alkalmasnak találta a beépítésre. A helyszínen nincs
már több idő vitatkozni, dönteni kell gyorsan, objektíven, tényalapú értékelés
után. Inkább küldjünk vissza 7-8 m3 betont, semmint rossz terméket
állítsunk elő!
A
frissbeton vizsgálatokon túl természetesen lehet és kell is venni mintakockákat
a beépítés helyszínén is az átvételkor, mert az bizonyítja majd 28 nap múlva,
hogy a gyártott beton szilárdsági, testsűrűségi paraméterei azonosak a
kiérkezett betonéval. De ugye az csak egy hónap múlva lesz tudható, mégis
célszerű ezzel a szabvány adta lehetőséggel is élni, mert amellett, hogy
objektíven minősíthetjük később a betont, az ellenőrzés ténye a feleket a jó
minőség elérésére inspirálja.
A
beton megfelelőségének folyamatos ellenőrzésé céljából a betongyárak
gyártásközi ellenőrzésre kötelezettek, a tanúsított, akkreditált betongyárak
kisebb, a nem tanúsítottak nagyobb gyakoriságú mintavétellel dolgozhatnak. Nem
szokták ismerni a kivitelezők mindig a jogaikat, ezért felhívom a figyelmet
arra is, hogy ha olyan betongyártól vásárolunk, amelyiknek nem tanúsított a
gyártásközi ellenőrzése, akkor kétség esetén a felhasználó kezdeményezhet
átadás-átvételi vizsgálatot, méghozzá a gyártó költségére. Tanúsított betongyár
esetén a felhasználó költségére történhet meg szükség esetén az átadás-átvételi
vizsgálat.
A
fentiekből is látszik, hogy a beton bizalmi termék. Bízniuk kell egymásban a
kivitelezőnek és a betongyárnak. A gyártónak minden szállítmány esetén
megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania (ez magán a szállítólevélen már
rajta van), amit üzemi gyártásellenőrzési tanúsítvánnyal rendelkező betongyár
úgy ad ki, hogy erre felhatalmazott külső szervezet tanúsítja és felügyeli a
gyártásközi ellenőrzést. Műbizonylatot a nem tanúsított betongyárnak is ki kell
adnia, de ezek a gyárak gyakoribb mintavételre kötelezettek. A bizalom alapja a
betonnál is a szakértelem és a szoros ellenőrzés, a szabvány által felállított
egzakt folyamatleírás pontjainak a betartása. Így és csak így készülhet tervezett
minőségű, jó termék. Ha rossz a végtermék, azon mindenki veszít a beruházótól,
a generálkivitelezőn, kivitelezőn át egészen a betongyárig.
Hogyan kell megrendelni
a beton? Milyen adatokat kell megadjon a kivitelező a betongyárnak és mit
tudhat a kivitelező a beton összetételéről? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk
legközelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése