A beton átadás-átvétele (3.)

Az utóbbi időben többször előfordult, hogy egy-egy ipari padlóval kapcsolatos reklamáció esetén, a hibás teljesítés megvalósításának gyanúja a kivitelező mellett a betongyártót is érintette. Ezután pedig ment az egymásra mutogatás, a kivitelező szerint a beton minősége volt gyenge, a betongyár pedig azt állította és dokumentálta, hogy azt a betont szállította, amit a kivitelező kért. Elismerte ugyanakkor a betongyár, hogy az a beton nem igazán volt optimális az ipari padló alkalmazásnak, de a kivitelező nem mondta, hogy mit fog a betonból építeni. Ez a konfliktushelyzet talán ismerős másnak is, ezért jónak tartom összefoglalni, hogy a vonatkozó MSZ 4798-1:2004 szabvány milyen teendőket ír elő a betonozás szereplői számára a beton megrendelésével kapcsolatosan.

Bizony mind a megrendelőnek, mind pedig a beton gyártójának van feladata. A feladatok szabvány szerinti teljesítése együttműködést eredményez, az együttműködés pedig a kollektív tudásból származó optimális megoldás megvalósulását, azaz a jó minőségű betontermék létrehozatalát biztosítja. A szabvány előírásai tehát arra igyekeznek a feleket rávenni, hogy működjenek együtt, mert csak így lehet a műtárgy jó minőségű.

A felhasználó feladata, hogy közölje a beton gyártójával, hogy milyen követelményeket támaszt a kiszállítandó betonnal szemben. Ebbe gyakorlatilag minden lényeges szempont bele tartozik:

·         Szilárdság, kitéti osztály, D_max, konzisztencia – mindezeket a beton jele tartalmazza.

·         Még meg lehet adni a cement típusát, ha a tervező ezt szükségesnek tartja, illetve egyéb követelményeket.

·         Ha speciális adalékanyag kell (tehát nem homokos kavics, hanem pl. bazalt, vagy egyéb), azt külön kell jelezni, illetve azt is, ha a beton elvárt használati élettartama eltér az 50 évtől (ami az alapeset).

·         Meg kell adni a műtárgy funkcióját (pl. ipari padló, kéregerősített vagy műgyanta alá lesz).

·         A beépítés körülményei (zárt vagy nyitott csarnok, szabad tér), a beton fogadásának körülményei (megközelíthetőség, a beállás lehetőségei) szintén lényeges adatok.

·         Vasalás (acélszálas beton vagy szerkezeti vasalásba, esetleg feszített szerkezetbe öntendő a beton), egyéb erősítés (pl. műanyagszál, üvegszál).

·         Surrantott vagy pumpás beton.

·         A betonozás időszakasza (nappali vagy éjszakai betonozás).

·         Szállítás ütemezése (óránként hány köbméter?).

·         Egyéb lényeges körülmények.

Lehetnek olyan követelmények, amelyeknek való megfelelés egyszerre nem, vagy csak nehezen, esetleg nagyobb költséggel valósíthatók meg. Ilyen lehet az, hogy pl. az előírt a víz-cement tényező, a konzisztencia, a cementtípus és a cementtartalom egyszerre nem tartható be, ebben az esetben a megrendelő feladata, hogy a prioritásokat megfogalmazza, azaz fontossági sorrendet állítson fel a követelmény-szempontok között.

A fentiekkel kapcsolatban lényeges azt tudni, hogy a szabvány szerint a beton szállítója csak a vevő, megrendelő által megadott követelményekre vállal felelősséget. Természetesen a betongyártó sem tehet úgy, mintha csak egy tömegcikket emelne le a pultról, nem mondhatja azt, hogy ő csak kiszállította azt a betont, amit a vevő kért, anélkül, hogy ő maga rá ne kérdezett volna néhány lényeges szempontra a fentiek közül. A beton megrendeléséhez a szabványírók segítségképpen egy formanyomtatványt is készítettek (lásd lejjebb), de több betongyárnak van saját maga által megszerkesztett rendelési űrlapja, ahol a nyomtatvány egyes pontjai fenti szempontokra konkrétan rá is kérdeznek. A vevői tájékoztatás a betongyár részére akár formanyomtatványon, akár máshogy, de mindenképpen írásban kell történjen!

A betongyár a vevői tájékoztatás alapján tervezett betonról az alábbi adatok megadására kötelezett – szintén írásban:

·        Cement fajtája, minősége, alkalmazási mennyisége.

·        Adalékanyag származási helye, fajtája, szemnagysága, alkalmazási mennyisége.

·        Kiegészítő anyagok, adalékszerek gyártója, fajtája, alkalmazási mennyisége.

·        Víz-cement tényező értéke.

·        Betonkeverék korábbi vizsgálati eredményei a kezdeti vizsgálatokról, gyártásközi ellenőrzésből.

·        A konzisztencia jele és határértékei.

·        A keverék szilárdulási üteme.

·        A keverék eltarthatósága.

A fentiek tanúsága szerint tehát mindkét félnek van elég teendője, lepapírozni valója, felelőssége. Ebből is adódik az, hogy csak jó együttműködéssel lehet jó betont és jó műtárgyat készíteni. A betongyár képviselője ne spórolja meg, hogy megtekintse tapasztalt szakmai szemével a beton beépítési helyét, mert egy közös helyszíni bejárás a kivitelezővel a várható problémák közel 90-95%-át tisztázni tudja, így csak nagyon kis esélye marad a hibalehetőségeknek. Azt pedig mindnyájan tudjuk, mert tapasztaltuk, hogy ha nem vagyunk kellően körültekintőek, akkor a betonozási folyamat kicsúszik a kezünk közül és kényszerpályára, improvizációra kényszerülünk, melynek szinte egyenes következménye a hibás teljesítés.