Mind
a betongyártó, mind a kivitelező kollégák előtt ismert konfliktushelyzet az,
hogy egy hibás ipari padló vagy térbeton esetében a kivitelező -- akinél
megreklamálják a terméket --, a betongyárat teszi felelőssé részben vagy
egészben a hibáért, tovább hárítva a felelősséget. Ez a helyzet bizony
meglehetősen el tudja rontani a viszonyt az építőipar e két stratégiai
szereplője között, éppen ezért fontosnak tartom néhány alapvető szempont
megvilágítását, hogy tényszerűen, objektív módon, reális képet lehessen
alkotnia a szakembereknek, hogy végülis ki, miért felelős, kin, mit lehet
számon kérni, ha a kész betontermék (padló, térbeton vagy egyéb monolit
műtárgy) nem megfelelő minőségű.
Célom ezzel a mai egypercessel
éppen az, hogy elősegítsem a kivitelezők és a betongyártók közti összhang, a jó
kollegális kapcsolat kialakulását és fenntartását, mert csak akkor lesz jó
minőségű a késztermék, ha mind az alapanyag, mind pedig a beépítés jó minőségű.
Rossz minőségű betonból biztos, hogy nem lesz a tervezettnek megfelelő, tartós
szerkezet, de a jó betont is el lehet rontani, ha a kivitelezés körülményei
rosszak vagy kivitelezés nem megfelelő színvonalú.
Azért,
hogy a részletekbe ne vesszünk el, vegyünk egy olyan egyszerű esetet, ahol a
kivitelező egy ipari padló megépítésére vállalkozik „tokkal-vonóval”, azaz ő
hozatja a betont és minden más szükséges anyagot. A beruházó pedig biztosítja a
munkaterületet, a vállalkozási szerződésnek megfelelő körülményeket. A
kivitelező a szerződés aláírása után a betongyártól megrendeli a betont,
kiszállítással az építkezési helyre. A betongyárak általában a saját maguk
által készített és a tapasztalataikat is bennfoglaló szerződési
formanyomtatványt használják, amibe már csak a betonjelet, a szállítási címet,
az előre látható körülbelüli mennyiséget és az árat írják bele, akár
mellékletként is.
A
szerződésben pedig mindig van hivatkozás valamelyik betonszabványra, jó esetben
a hatályos MSZ 4798-1:2004-re és nem valamelyik korábbi, már visszavontra. A
betongyártóknak és a beton felhasználóknak tehát ez a szabvány a legfőbb
vezérfonal, mert ez foglalja össze a beton teljesítőképességére, készítésére és
megfelelőségére vonatkozó műszaki feltételeket az MSZ EN 206-1:2002 európai
szabvány hazai alkalmazási feltételeivel együtt.
Nemcsak
csak azért javaslom ezt a szabványt tanulmányozásra, napi használatra, mert
ennek a maradéktalan betartása valóban biztosítja a végtermék jó minőségét
(persze jó tervezést feltételezve), hanem azért is, mert bármilyen minőségi
reklamáció esetén a szakértők ehhez nyúlnak legelőször viszonyítási alapként. A
továbbiakban tehát tekintsük át, hogy kinek, mi a szabvány szerinti feladata a
beton átadása-átvétele során!
Azt
írja a szabvány, hogy a beton olyan építőanyag, melynek tulajdonságai a keverés
befejezésétől kezdve folyamatosan változnak és csak a beépítés után, a kötés,
szilárdulás során alakulnak ki azok a tulajdonságok, melyek az adott
szerkezetre vonatkozóan lényegesek, amire a betont tervezték. A beton egy olyan
termék, amit a gyártó az összetevőkből megkever, a keveréket kiszállítja a
beépítési helyre és ott átadja a kivitelezőnek. A kivitelező pedig ezt, a még
változó tulajdonságú keveréket, a friss, viszkózus, de terülni képes anyagot
dolgozza be az előkészített, megtámasztott szerkezetbe (zsaluzatba),
betömöríti, majd utókezeléssel biztosítja azt, hogy a tervezett tulajdonságok
megvalósuljanak. Az építkezésre kiérkezett beton tehát egy félkész termék, a
kivitelező tevékenysége során lesz késztermékké. A betongyártó és kivitelező
közti átadás-átvételi eljárást a szabvány pontosan szabályozza azért, hogy a
beton előállításában, szállításában, elhelyezésében, beépítésében,
utókezelésében közreműködők felelőssége később is megállapítható legyen.
A
beton átadás-átvételének a helye, a beton elhelyezésének, beépítésének a
helyszíne. Az átadás-átvétel időpontja a beton helyszínre való kiszállítása,
érkezése, mert az elhelyezés időpontját már a kivitelező határozza meg. Az
átadás-átvétel időpontja egyben a gyártó teljesítési időpontja. Az átadásig a
gyártó a beton minőségéért kizárólagos és teljeskörű felelősséggel rendelkezik,
azután azonban, hogy átadta az betont (ami akkor még friss, beépíthető
állapotban van), nincs már ráhatása az anyag kezelésére, az anyaggal való
munkálatokra és ebből következőleg felelőssége sincs a továbbiakban a beton
minőségéért. A betongyártó felelőssége teljeskörű az átadás-átvételig, azaz a
teljesítés időpontjáig, de azután megszűnik. Az átadás-átvétel után már csak a
beton vásárlója, beépítője a felelős a végtermék, azaz a megszilárdult beton
minőségéért.
A
beton átadás-átvételi eljárásának leglényegesebb dokumentuma a szállítólevél. A
betonkeverék előállítójának minden betonszállítmányt szállítólevél kíséretében
kell átadnia a felhasználónak. A szabvány értelmében minden szállítólevélen, a
betongyártó felelősségi körén belül, a vonatkozó szabvány szerint rajta kell
legyenek a következő adatok:
1. betonüzem
neve,
2. szállítólevél
száma,
3. mixerkocsi
forgalmi rendszáma,
4. gyártás
napja,
5. adagolás
(összetétel),
6. keverés
időpontja (cement-víz első érintkezésének az időpontja),
7. a
szállítógépjárműbe való betöltés befejező időpontja (indulási idő),
8. megrendelő
neve,
9. betonozás
helye és megnevezése,
10. beton
mennyisége köbméterben,
11. megfelelőségi
nyilatkozat, tanúsító szervezet neve,
12. beton
szilárdsági és kitéti osztálya,
13. klorid
tartalom (vagy aszerinti osztály),
14. konzisztencia
osztály,
15. cement
fajtája és szilárdsági osztálya,
16. adalékszer
és kiegészítő anyag fajtája
17. különleges
tulajdonságok,
18. az
adalékanyag legnagyobb szemnagysága.
Az
automatizált keverővel rendelkező betongyárak esetében a szállítólevél szinte
mindig zárt rendszerben, automatikusan kerül kinyomtatásra és úgy van
beállítva, hogy tartalmaz minden a szabvány szerinti kötelező adatot. Ettől
függetlenül ezeket az adatokat a beton megrendelőjének, átvevőjének minden
esetben ellenőrizni szükséges, mert a vevő számára a szabvány ellenőrzési
kötelezettséget ró minden egyes szállítmánynál. A kinyomtatott
szállítóleveleken az építkezési helyre kiérkezésnél a sofőrnek (a gyártó
képviseletében) még az alábbi adatokat is rá kell írnia a dokumentumra:
19.
a felhasználási helyre való érkezés időpontja,
20.
az ürítés kezdetének időpontja,
21.
az ürítés befejezésének időpontja,
22.
minden olyan észrevétel, mely a keverékre,
szállításra vonatkozott.
A
szállítólevél teljeskörű és pontos kiállítása tehát a betongyár feladata, de
sokan nem tudják, hogy a vevőnek viszont ellenőrzési kötelezettsége van mind a
szállítólevél adataira, mind pedig a kiérkezett frissbeton minőségének
vonatkozóan. A frissbeton-keveréket szemrevételezéssel és
konzisztencia-méréssel kell ellenőrizni az átvétel előtt. A szabvány szerint a
beton megrendelőjének minderre max. 10 perce van a kiérkezéstől számítva,
ezután döntenie kell arról, hogy a szállítmányt átveszi-e vagy sem. Az átvételt
aláírással kell igazolni. A vevőnek alapvetően át kell vennie a szállítmányt –
ez az alaphelyzet --, de megtagadhatja, ha a szállítmány hibás. Ha a vevő az
átvételt megtagadja, akkor ezt a tényt is rá kell vezetnie a szállítólevélre
megfelelő indoklással. Itt folytatjuk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése