A mai kiadós havazás és talán
Vízkereszt kapcsán is, télvíz idején érdemes egy kicsit továbbgondolni a tavaly
decemberi, alépítményi gondolatokhoz kapcsolódó talajvízkérdést. Konkrétan azt,
hogy miként lehet befolyással az egyébként gondosan megtervezett és
kivitelezett műtárgyunkra, építményünkre, ipari padlónkra, térbetonunkra az
előre ismerhető, avagy nem ismerhető talajvízszint-szint probléma.
Alapvető
szempont, hogy az ipari padló alsó síkját mindenképpen a mértékadó
talajvízszint fölé kell tervezni (ellenkező esetben nem beszélhetünk ipari
padlóról, azaz a elmozdultunk a vízzáró alaplemez irányába). Ez ad lehetőséget
arra, hogy 2 rtg. PE-fóliával, mint talajpára elleni szigeteléssel oldjuk meg
gazdaságosan a padlólemez elválasztását az ágyazati rétegtől. A polietilén
fólia vastagsága rétegenként min. 0,15 mm kell legyen (a mezőgazdasági fólia
általában megfelelő), ez biztosítja, hogy ne szakadjon el a leterítéskor,
átlapoláskor, a beton beépítésekor, illetve a kész betonlemez zsugorodási,
hőtágulási mozgásakor. A két réteg PE-fólia kellő mértékben csökkenti a
súrlódási együttható nagyságát ahhoz, hogy a betonlemez fent említett mozgása
ne legyen nagymértékben gátolva.
A
2010. év kora nyár özönvízszerű esőzéseire bizonyára mindannyian emlékszünk,
valószínűleg a legtöbbünket, mint az építőiparban dolgozókat, valamilyen
szinten érintettek is ezen természeti katasztrófa következményei. Azon a nyáron
minden korábbi mért és mértékadónak meghatározott mértéken felüli
talajvízszintek alakultak ki az esőzések utóhatásaiként, megrogyasztva gátakat,
földműveket, alépítményeket, kimosva az ipari padló alatti ágyazatokat. Ezen,
előre nem látható kockázatok okozta károk összességében nemzetgazdasági szintű
nagyságrendet értek el. /Csak zárójelben utalok arra, hogy a tragikus,
emberéleteket is követelő, kolontári vörösiszap-tározó földműgátja is ebben az
évben szakadt át./
A
mellékelt képen szemmel látható, hogy egy teljesen korrekt módon tervezett és
épített családi ház pincefalazata 10-15 cm-t hajlott be az extrém módon
megemelkedett talajvízszint hatására, nagytágasságú repedéseket okozva a
vasbeton koszorú sarkainál és a falazatban. Itt a bontás és új, megerősített
vasbeton falazat építése helyett a tulajdonos, a szakmai konzultációk után azt
a megoldást választotta, hogy inkább kaviccsal teljesen feltölti a pincét, hogy
megtámassza a kívülről kb. 1,8-2 m magas víznyomást. Nyilván ez volt ebben az
esetben a leggazdaságosabb megoldást, viszont nincs se pince, se garázs. (3 db
további kép még található lejjebb a károkról)
Ugyanebben
az évben és a rákövetkezendő időszakban is több esetben tapasztaltam a
talajvízszint-emelkedés következtében direkt és indirekt módon bekövetkezett
károkkal kapcsolatos problémákat, melyeknek nemcsak mérnöki, hanem jogi
következményei lettek. A következő hírlevélben az ipari padló alatti ágyazat
megsüllyedésével foglalkozunk. Addig is boldog új évet kívánok mindnyájuknak,
sok szakmai és gazda(g)sági sikert!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése