Az
utóbbi hetekben többször került előtérbe egy-egy új ipari padló építése kapcsán
az altalaj és az ágyazat kialakítása. Sajnos, itt is az egyre szűkösebbé váló
költségkeret okozza azt az igényt, hogy a lehető legolcsóbban készülhessen el
az ipari padló. Az mindenesetre pozitívum, hogy a kivitelezők komplett
egységként kezelik az alépítményt magával a betonlemezzel, hiszen azt mindenki
tudja, hogy „tejszínhabra nem lehet várat építeni”. Milyen szerkezetre, milyen
rétegrendre lehet azonban olyan ipari padlót készíteni, mely megfelel a műszaki
igényeknek mind statikai, mind tartóssági szempontból?
Az optimalizálás
alapvetően innovatív és költséghatékony, de nagy a kísértés, hogy a nagy
igyekezetben átlépjük a megfelelő minőség határait. Vannak alapvető szempontok,
melyeket a padlóépítésnél mindenképpen figyelembe kell venni. Alapvetően meg
kell különböztetnünk egymástól azt a két esetet, amikor a padlót a humuszréteg
eltávolítása után a meglévő konszolidált talajrendszerre építjük, vagy amikor a
csarnok feltöltésre épül.
Első
körben maradjunk az első esetnél. Jó esetben, sok információt lehet szereznie a
padlós szakembernek ingyen arról, hogy milyen talajviszonyokkal kell számolni.
Érdemes a beruházót (aki odavalósi) kifaggatni a helyi tapasztalatairól a
talajvízviszonyok, a talaj anyagi, tulajdonságai tekintetében (érzékeny-e a
süllyedésre, duzzadásra, szemcsés, vagy kötött, stb.) és beleolvasni egy
aktuális, vagy korábbi talajmechanikai szakvéleménybe. Új csarnok építése
esetén az alapozás miatt amúgy is rendelkezésre kell álljon a talajmechanikai
szakvélemény. Ebből szinte mindent meg lehet állapítani, ami a padlókészítéshez
szükséges.
Nézzük
meg a fúrásszelvényeken a rétegrendet, a felső 2-3 m-es réteg anyagát (agyag
/duzzadó?/, homok, iszap, szerves anyag tartalom, stb.), a talajvíz-viszonyokat
(vízszint, áramlás, agresszivitás, stb.)! Ha a fúrásszelvények rétegrendjei
egymással harmonizálnak, akkor pontosabb képet kapunk, de az is jó információ,
hogyha a rétegrendek markánsan különböznek egymástól. Elég gyakori, hogy ipari
területeken korábban legális, vagy illegális sitt-, szemétlerakót működtettek,
vagy akár veszélyes hulladékot vittek oda. Legyünk óvatosak, ha bármi, ilyen
jellegű gyanú felmerülne, mert ez tönkreteheti a padlót! Az is előfordul, hogy
az alapozási mélységben minden rendben van, de a felszín közeli rétegek mégsem
megfelelőek anyag, illetve tömöríthetőség tekintetében. Ha úgy látjuk jobbnak,
kezdeményezzünk talajcserét bizonyos mélységig. Ez sokszor olcsóbb, tartósabb
és ráadásul kockázatmentes megoldás lehet, mint a gyenge altalaj miatt
megnövelt betonvastagság, beton szilárdsági osztály, többletvasalás. Extrém
esetben még a cölöpökre épített padlólemez is szóba jöhet.
Ha
addig eljutunk, hogy megfelelőnek ítéljük az altalajt, megkezdődhet a tömörítés.
Tudjuk, de azért a teljességhez tartozik, hogy a kézi talajtömörítő eszközök
messze nem alkalmasak az ipari padló alatti rétegek előkészítéséhez, tehát a
gépi megoldásokat alkalmazzuk. A cél az, hogy olyan teherbírású és tömörségű
altalajt kapjunk, amely az ágyazatot és a padlólemezt stabilan tudja tartani.
Ennek a főbb mechanikai tulajdonságai az E2min = 45 MPa rugalmassági
modulus, a Ttmax = 2,5 tömörségi tényező és a k(c)min =
0,03 N/mm3 ágyazási tényező értékek, melyek az MSZ 2509/3-1989
szabvány szerint elvégzett tárcsás teherbírásmérés eredményei. Nem éri meg
spórolni a méréseken, mert arányaiban nagyon kis költséget jelentenek és
egyrészt, így megtudjuk, hogy mire építkezünk, másrészt pedig le is tudjuk azt
dokumentálni. A javasolt mérésszám 500 m2-enként egy mérés, de
csarnokonként minimum három.
Ha
a fenti értékeknél gyengébb számokat kapunk, akkor intézkedni kell. A
beavatkozás módját és mértékét a szükségesség és a helyi lehetőségek
figyelembevételével kell kialakítani. Több lehetőség kínálkozik a nedvesítésen,
a különböző stabilizáló eljárásokon át a felső réteg kisebb-nagyobb mértékű
cseréjéig, adott esetben geotextília alkalmazásáig. Konkrét esetben szívesen
gondolkodunk együtt, osztjuk meg tapasztalatainkat az optimális megoldás
kialakítsa érdekében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése