Teljesítésigazolás 1.

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” --- mondhatnánk Madáchcsal az elkészült ipari padlónk, térbetonunk, vagy más műtárgy készre jelentésekor, még akkor is, ha az építőipari szerkezetek a legkevésbé sem forognak, hanem funkciójuk szerint inkább stabilitásukkal, állékonyságukkal, tartósságukkal a hasznos terheket tartanak, illetve a rajtuk áthaladó forgalmat biztosítják. Kérdés azonban, hogy vajon tényleg pihenhet-e az alkotó, vagy csak most kezdődik a küzdelem második felvonása, azaz, hogy át tudjuk-e adni az elkészült műtárgyat és benyújthatjuk-e a számlát.

Normális esetben a felvonulást az építkezés helyszínére már az aláírt szerződés birtokában kezdjük meg és azonnal megnyitjuk az építési naplót is, amit megrendelő képviselője és a műszaki ellenőr is aláír. Sok esetben a műszaki ellenőr képviseli az építtetőt, de ez nincs automatikusan így, mert a műszaki ellenőr az építési törvény alapján, a megfelelő jogosítványok birtokában egy törvényileg hivatott szakember, de nem feltétlenül képviseli az építtetőt.

Ezeket a kérdéseket is tisztáznunk kell, mert lehet, hogy szakmailag és az építési törvényeknek megfelelően építünk, csak éppen a megrendelő képviselője (aki lehet laikus is) támaszt kifogásokat. Tehát jó, ha tudjuk, hogy kinek dolgozunk, kinek kell majd átadnunk a padlót, térbetont és, hogy ki(k) képviseli(k) a szakmát a kivitelezés alatt. Az ideális eset az lenne, ha a megrendelő képviselője is építőipari,vagy legalább műszaki szakember lenne és a műszaki ellenőr függetlenként az építési törvény, az előírások, a szabványok és a szakma szabályainak betartását kérné számon (persze, ha csak ideális esetek lennének, akkor nem lenne szükség ezekre a hírlevelekre sem…).

Szóval, az élet ugyan eltér a „nagykönyvtől”, de ha ismerjük a kötelezettségeinket, jogainkat és a lehetőségek keretein belül kihozzuk az optimumot, akkor már nagyon sokat tettünk azért, hogy ne torkolljon tragédiába az élet színházának ipari padlós felvonása.

Alapszabályként javaslom követni azt az elvet, hogy mennél kevésbé térünk el a törvény és a jogszabályok által kijelölt útról, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a jó munkánk ellenértékét megkapjuk a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően. Rémtörténetekkel persze szolgálhatok, amikor pl. a tisztelt megrendelő megtagadja az átvételt minden komolyabb ok nélkül és eltűnik egy időre, nem veszi fel a telefont, stb., de ez azért a ritkább jelenség. Az viszont jóval gyakoribb, hogy olyan műszaki okra hivatkozik a megrendelő és vonakodik átvenni a padlót, ami előrelátással azért megelőzhető lett volna (tisztázott műszaki tartalom és szerződéses pontok). Előbb-utóbb ugyan minden lezárul, de nem mindegy, hogy mennyi idő múlva és milyen pozícióvesztés árán, mekkora lehúzásokkal tudunk a végén kimászni valahogy az ügyből.

A teljesítésigazolás szoros összhangban kell legyen a szerződés tartalmával, nem csak a műszaki tartalommal, hanem a teljesítés feltételeivel is. Írjuk bele a szerződésbe, hogy a megrendelő a készre jelentéstől számított mennyi időn belül vállalja, hogy lefolytatja az átadás-átvételi eljárást és igazolja a teljesítést, ami a számla benyújtásának alapfeltétele!

Hadd tegyek itt egy kis kitérőt, hogy szót emeljek az ellen a generálkivitelezői gyakorlat ellen (megint tisztelet a kivételnek), hogy a fizetési határidőt nem a teljesítésigazolás kiállítási dátumától számítják, hanem pl. a számla beérkezésének időpontjától ketyeg az óra. Ez a megalázó feltétel nincs összhangban az építési szerződés jellegével, nem szakmai feltétel, hanem inkább ugráltatás, előszobáztatás jellege van. Mind a garanciális, szavatossági időszak, mind a számviteli jogszabályok alapidőpontja ugyanis a teljesítéshez kötődik és nem a számla átvételi időpontjához. Ez ellentétes a munkaszemlélettel, ez igazságtalan spekuláció. Vajon hogyan díjazná a NAV, ha arra hivatkoznánk, hogy azért késünk az ÁFA befizetésével, mert a megrendelőnk később vette át a számlát és ezért késik a számlánk kifizetése?

Visszatérve az alaptémánkhoz: ajánlatos egy teljesítésigazolási űrlapot is készítenünk célirányosan a tevékenységünk jellegére és ezt az üres formanyomtatványt már mellékelhetjük a szerződéshez is. Ennek, többek között az lehet az előnye, hogy a megrendelő előre láthatja, hogy hol lesz helye az ő esetleges kifogásainak dokumentálására. Például, néhány repedés, vagy folt miatt nem lehet megtagadni az átvételt, az ilyen problémák dokumentálási helye az építési napló és a teljesítésigazolás. A megrendelő a szerződés aláírásakor már látja, hogy már mindenre gondolunk előre, ami őt megfontolásra inti, sőt akár bizalmat is ébreszthet benne irántunk, hiszen a profi dokumentálás mögött profi cég áll, aki profi munkát végez. A tapasztalatom azt mutatja, hogy ezek összhangban szoktak lenni. Bocsánat a kifejezésért, de trehány dokumentálással trehány munka szokott párosulni. A következő hírlevélben részletesen taglalom majd a teljesítésigazolás részleteit és formanyomtatvány-mintát is fogok mellékelni.