Teljesítésigazolás 2.

Az ipari padló építésének egyik legvonzóbb sajátsága, hogy rövid idő alatt viszonylag nagy értéket tudunk előállítani az általános építőipari tevékenységekhez képest. Például, egy 3000 m²-es ipari padló felvonulással együtt is megépül 4 nap alatt (legfeljebb a fugavágásra kell visszamenni néhány embernek), s benyújthatunk róla egy 15 – 20 millió Ft nettó összegű számlát. Persze csak abban az esetben, ha anyaggal együtt vállalkozunk, ami nagyobb pénzügyi kockázattal jár ugyan, de egyúttal tisztább, egy kézben tartott felelősségi viszonyokat teremt (lásd itt a Hibás teljesítés című hírlevélben leírtak).

Ahhoz azonban, hogy ezt az előnyt élvezhessük is, gyorsan át kéne adjuk a műtárgyat, ami egyébként a megrendelő érdeke is, hiszen általában, minél hamarabb szeretné használni a padlót. Célszerű tehát a szerződésünk pontjai közé beírni, hogy a készrejelentés után mikor történjen meg a padló átadása. Ugyanígy azt is rögzítsük, hogy amíg az építtető, megrendelő nem veszi át a padlót, addig nem rendelkezhet vele sajátjaként, addig a helyszín építési területnek minősül, nem veheti használatba! Ha mégis megteszi, úgy a terméket átvette, a teljesítés megtörténtnek tekinthető és a számla benyújtható. Persze, ezt a helyzetet azért jobb elkerülni, megelőzni, mert nem célszerű konfliktust gerjeszteni, mely azért komoly vitára adhat okot.

Előrelátásunk ellenére, sajnos az is előfordulhat, -- biztos vagyok abban, hogy szinte minden kivitelező járt már úgy --, hogy a glettelt, párazáróval utókezelt, fényes felületű, kifejezetten esztétikus padlót az átadás elhúzódása miatt, időközben elcsúfították, amit azután neki kellett vagy kimagyarázni, vagy kijavítani, vagy az ő számlájából húztak le emiatt kisebb, nagyobb összeget. Ezekről a dolgokról is beszélni kell tehát a szerződés aláírásakor és az erre vonatkozó feltételek mind meg kell jelenjenek a szerződésben, mert ezekkel a saját pozíciónkat erősítjük, korrekt, előrelátó cég benyomását keltjük, akik tudják, hogy mit akarnak, tudják, hogy mire kell vigyázni, látszik, hogy minden részletre kiterjed a figyelmük és átlátják az egész folyamatot. Ezeken a dolgokon nagyon sok múlik, hiszen utána sokkal nehezebb lesz a megrendelőnek kihátrálni a vállalásából.

Az ideális az lenne, ha nem telne el egy hét a készrejelentés és az átadás között, amely időszakaszban pedig a fugavágás megtörténhet és az utókezelés is a legtöbbször befejeződhet. Egy hét után már a padló is használható gyalogos forgalom számára, lehet folytatni a belső munkákat (persze vigyázva arra, hogy a padló ne legyen túlterhelve és a felület ne karcolódjon), szóval valóban indokolt, hogy átadjuk végre az elkészült terméket. Ha a megrendelő már a szerződéskötéskor tisztán látja, hogy mikor kell átvennie a padlót, akkor jobban fog rá vigyázni, kevésbé járkálják, karcolják, koszolják össze az utánunk jövő vállalkozók.

Amikor elérkezik a nagy nap és lefolytatjuk a műszaki átadás-átvételi eljárást, hogy leigazolják a teljesítésünket, jegyzőkönyvben rögzítsünk minden lényeges pontot, megállapítást, az esetleges vitás kérdéseket is! A teljesítést igazoló jegyzőkönyvben rögzítik a felek, hogy a szerződésben foglaltakhoz képest mi, milyen mértékben és minőségben valósult meg. Az esemény olyan nagy jelentőségű, hogy azt egy külön kormányrendelet szabályozza (191/2009. /IX.15./ Korm. rendelet a Kivitelezési tevékenység megkezdése és befejezése címmel, ami természetesen általában szabályozza az eljárást minden építőipari tevékenységre vonatkozóan). Erre lehet hivatkozni, a rendeletben foglaltak védik a kivitelezőt is.

A jegyzőkönyv feltétlenül tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek! A formai követelményeken (pl. építési adatok, dátumok, résztvevők neve és részvételi minősége, aláírások) túl minden lényeges tartalmi megállapítást ezen okiratban kell rögzíteni. Ezek pl. a felfedezett minőségi kifogások, hiányosságok, azok értéke, a javítás módja, határideje, a felek kijelentései, megállapításai, végső soron pedig a megrendelő döntése arról, hogy átveszi-e a műtárgyat. Ne hanyagoljuk el tehát a lepapírozást, mert sajnos, ma már minden, ilyen jellegű okiratra úgy kell gondolnunk, hogy az a bíróságon is kiköthet!  Lejjebb egy egyszerűsített teljesítésigazolási mintát talál, melyet cégének és tevékenységének adottságaihoz tud alakítani.

Az észlelt minőségi kifogások tehát helyet kell kapjanak a teljesítésigazolásban, a hibák  javítása, javíthatósága, a javítás értéke, az esetleges értékcsökkenés azonban újabb kérdéseket vet fel. Ezen problémakört a következő hírlevelekben járom körül.