Garancia, szavatosság 3.

Folytatva a múltkori gondolatmenetet a garancia, szavatosság kérdéskörében, lehetséges és néha előfordul, hogy egy vállalkozó hosszabb időtartamú garanciát ad a kötelező szavatossági időnél – üzleti érdekből. Ebben az esetben a felek abban is megállapodhatnak, hogy ez az extra garancia csak bizonyos részterületekre, részfunkcióra vonatkozik. Nyilvánvalóan, fontos pontosan meghatározni a garancia érvényességi területét és a hozzá tartozó feltételeket. Természetesen, az a korrekt eljárás, ha a beruházó és generálkivitelező közti egyesség minden olyan részletéről tud az alvállalkozó, ami őt érintheti és ez meg is jelenik az egymás közti szerződésben, sőt szó szerint át van véve a beruházói szerződésből.

Ez persze mindig annak a felelőssége, aki közelebb áll szerződési szempontból a beruházóhoz, hiszen rajta múlik, hogy miről tájékoztatja (és miről nem) az alvállalkozókat. A probléma mindig ott kezdődik, amikor valami nem egyértelmű és felmerül a „maszatolás” gyanúja. Sok esetben az alvállalkozó belemegy ezekbe a nem megfelelően szabályozott feltételekbe, de az ilyenekből származik azután a legtöbb jogvita, amelyben általában a kisebb tőkeerejű cégek járnak a rosszul még akkor is, ha igazuk van, hiszen az idő múlása és a gyengébb jogi háttér nem nekik kedvez.

A legdurvább esetek közé tartozik az, ha például a szerződésbe beveszik, hogy a kifizetés megvalósulása, időpontja a beruházó kifizetési hajlandóságától függ. A „nyugodt lehetsz, ha én megkapom a pénzt, akkor téged is kifizetlek” elv nem csak, hogy nem etikus, hanem jogtalan is, hiszen a vállalkozás egy építési műtárgy, termék készítésére vonatkozik és nem a tőzsdei folyamatoknál megszokott tippelésekre. Nyilván, a kivitelező az építéshez ért és nem a tőzsdézéshez, ezért is dolgozik ebben az iparágban. Egy építőipari vállalkozási szerződés tárgyát, s így a teljesítés megtörténtjét nem lehet tehát pénzügyi folyamatokhoz kötni. Bátorítom építőipari sorstársaimat, hogy ezt az érvelést alkalmazzák a tárgyalásokon, mert ezzel puhíthatják az erősebb pozícióban lévő, és ezzel esetleg visszaélni szándékozó üzleti partnereket.

Minden szerződés egyik leglényegesebb pontja a teljesítés megvalósulására vonatkozó megállapítások: Mit vállaltunk? Mikor jelenthetjük készre a munkát? Milyen kötelezettségei vannak a megrendelőnek? A készrejelentéstől számítva hány napon belül köteles átvenni a terméket, szerkezetet a megrendelő? Milyen kifogások esetén tagadhatja meg az átvételt, vagy mikor köteles elismerni a teljesítést az esetleges kifogásainak a fenntartása mellett?

Ha csak azt írjuk be a szerződésbe, hogy a vitás kérdések eldöntésében a Ptk. ilyen és ilyen pontjai az irányadók, azzal nem sokat segítünk magunkon, mert egyrészt – valljuk be őszintén –, nem is ismerjük kellőképpen a jogszabályokat, másrészt jobb, ha tudjuk azt, hogy a jog a tipikus folyamatokat szabályozza és nem a ún. atipikus (tehát a rendkívüli) esetekre szorítkozik. Az élet pedig, mint tudjuk, tartogat meglepetéseket számunkra. A problémákra csak nagyon ritkán találunk kész recepteket a jogszabályokban, mert a törvények, rendeletek csak kereteket adnak a jogászoknak és végső soron a döntőbírónak. Tehát, amennyire csak lehet, előzzük meg a jogi eseteket!

Visszatérve a fentebb, példaként elővezetett extra időtartamú garanciális kérdésre: etikátlan és jogilag támadható, ha egy alvállalkozói szerződésben olyan utalások vannak a fővállalkozói szerződésre, melyekről az alvállalkozó nem kapott teljeskörű tájékoztatást. Ha bizonyítást nyer később, hogy az egyik fél szándékosan elhallgatott lényeges információkat, azon szerződési pontokat, melyeket ez érint, a bíróság megsemmisítheti. Az persze más kérdés, hogy hogyan és mi módon lehet ezt bizonyítani és hogyan lehet orvosolni az ebből fakadó kárainkat.

A generálkivitelező szavatossági időn túli garanciavállalása tehát nem száll át automatikusan az alvállalkozókra (a természetes igazságérzetünk is ezt súgja), de egy nagyobb terjedelmű építőipari szerződés esetén, melynek nagy része nem a műszaki paraméterekkel foglalkozik, figyeljünk oda és adott esetben kérjünk segítséget.