A
garancia, hivatalos nevén jótállás a Polgári Törvénykönyv kategóriája, azaz nem
csak építőipari, ipari padlós, hanem bármilyen termékkel, vagy szolgáltatással
kapcsolatos fogalom. Az a lényege, hogy a szerződő felek (eladó-vevő,
szolgáltató-megrendelő) megállapodnak egy időszakaszban, ami alatt az eladó,
szolgáltató, kivitelező garantálja, hogy az általa forgalmazott, gyártott,
készített termék, pl. ipari padló kifogástalanul működik, illetve hogy a
szolgáltatást a szerződésnek megfelelően teljesíti (pl.
karbantartás).
Nagyon lényeges tehát, hogy az, hogy mit garantálunk és milyen feltételek mellett, az rajtunk múlik. Természetesen, nem kerülhetjük meg a törvényekben, és szabványokban leírtakat, azaz nem állapodhatunk meg gyengébb minőségű teljesítésben, mint amit a szabványok előírnak, mert mindig a törvény és a szabvány az erősebb kritérium. Viszont nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy repedésmentes ipari padlót, vagy térbetont garantáljunk, vagy pl. 10 éves garanciát adjunk. Alaposan gondoljuk meg tehát azt, hogy teszünk-e szabványokon túli ígéreteket, hiszen azoknak a következményeit vállalnunk kell.
Ugyanígy
fontos a szerződésben egyértelműsíteni, hogy az adott garanciát milyen
feltételek teljesülése mellett vállaljuk, illetve, hogy mi lehet kizáró oka a
garanciának. A szerződés mellékleteként javaslok csatolni karbantartási
utasítást, hiszen az ipari padló napi és gyakran intenzív használatnak kitett
műtárgy és az élettartama, használhatósága, minősége nagyban függ a karbantartás
színvonalától. Egy elhanyagolt ipari padló sokszor az 5-6 éves élettartamot sem
éri el, de egy megfelelő minőségben kivitelezett és szakszerűen karbantartott
ipari padló a 15-20 évet is megélheti. Élettartam alatt azt az időszakaszt
értem, amelyen belül a rendeltetésszerű használhatóság fenntartható különösebb
extra ráfordítás nélkül.
Gondoljuk végig a szerződéskötés
előtt azt is, hogy mit jelent a konkrét esetben a rendeltetésszerű használat, s
egy esetleges reklamáció esetén tudnánk-e bizonyítani azt, hogy a padlót az
üzemeltető pl. nem rendeltetésszerűen használta (túlterhelte, vagy
elmulasztotta a rendszeres tisztítást, fugakarbantartást, megfelelő
vegyszerekkel takarított-e, túlterhelte-e a padlót, stb.).
A
szavatosság más, mint a garancia. Azt a törvény írja elő, pontosabban a Polgári
Törvénykönyv és különböző ágazati minisztériumok együttes rendeletei
szabályozzák, pontosítják. Maradva az építőiparnál, alapvetés, hogy a
jogszabály az egyes épületszerkezetekre és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő
termékekre kötelező alkalmassági időt ír elő.
Néhány
példa (a felsorolás nem teljes): 10 év a kötelező alkalmassági idő az
alapozási, teherhordó, statikai szerkezetekre (födém, vázszerkezet),
tetőszerkezetekre, talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelésekre, viszont 5
év a kötelező alkalmassági idő a tetőhéjalásokra, válaszfalakra, csapadékvíz
elleni szigetelésekre, nyílászáró szerkezetekre, a csapadékvíz elvezetés
szerkezeteire, vakolatokra, burkolatokra, felületképzésekre. Ipari padlókra
vonatkozólag ugyan nincs külön tételben meghatározva a szavatossági idő, de a
törvény felépítéséből, logikájából következően, a közvetlenül terhelt, napi
használatnak kitett burkolatokra vonatkozólag a törvény 5 év szavatossági időt
ír elő.
A
szavatosság felülírja a garanciát, tehát hiába adunk rövidebb garanciális időt,
mint amit a szavatosság előír, kötelesek vagyunk jótállni a szavatossági idő
végéig a teljesítés megfelelőségéért. Viszont az is igaz, hogy ha egy
kivitelező a kötelező alkalmassági időn túli garanciát vállal (nyilván ezt csak
üzleti megfontolásból teszi), akkor saját maga nyújtja meg a az általa
létrehozott termékre, illetve az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozó
alkalmassági időszakaszt. Külön szeretném felhívni a tisztelt kivitelező cégek
figyelmét, hogy nagyon vigyázzanak arra, hogy ha pl. egy generálkivitelezőnek
dolgoznak, a saját szerződésükben foglalt garancia, milyen viszonyban áll a
megrendelő és a generálkivitelező közti szerződésben foglaltakkal.
Konkrét
eset (a jogvita még most is folyik), hogy egy nagy külföldi generálkivitelező
10 év garanciát adott egy épületre a megrendelőnek, s az átadást követően 9,5
év elteltével a megrendelő minőségi kifogások sorát nyújtotta be a
kivitelezőnek óriási összegű kártérítési igénnyel megtoldva (mondván, hogy az
üzemeltetés hatékonyságának csökkenése miatt komoly veszteség érte őt). Kérdés,
hogy egy ilyen vállalás hogyan hat tovább az alvállalkozók körére. Mennyiben
kötelezi az alvállalkozót a fővállalkozó túlvállalása. Ezt a kérdést járjuk
körül a következő hírlevélben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése