Garancia, szavatosság 1.

Mindenekelőtt, már most elnézést kérek a szakmailag és etikailag korrekt megrendelőktől, fővállalkozóktól, generálkivitelezőktől a mai hírlevél miatt, de sajnos nagyon sok eset szomorú tapasztalata adta az ihletet. S erre is legyen érvényes a magyar közmondás: „akinek nem inge, ne vegye magára”.

 Amikor orrunk alá dugnak egy kb. 20-30 oldalas szerződést egy ipari padló, vagy térbeton kivitelezésére, az egyik első gondolat, ami a hazai építőipari környezetben szocializálódott ügyvezető agyában átfut: „na, ezek nem akarnak majd kifizetni”. Lehet, hogy túlzottan rosszmájú vagyok, de azért nem árt alaposan átnéznünk a szerződés-tervezetet és a bonyolult megfogalmazásokat jogász szakemberrel is megbeszélnünk. Persze, tudom, hogy egyrészt a tőkehiány miatt csak kevés cég engedheti meg magának a biztos jogi tanácsadási hátteret, másrészt pedig, sokszor az a vége az alapos jogi konzultációnak, hogy a jogászunk lebeszél arról, hogy ilyen feltételek mellett elvállaljuk a munkát. Ha viszont módosítani szeretnénk a feltételeket, akkor nagy eséllyel kikerülünk abból a körből, akikkel le fognak szerződni. Hát, sajnos, így működik manapság a hazai építőipar. Végül is, oda lyukadunk ki, hogy megpróbáljuk megtalálni azt a szűk mezsgyét, melyen a legkisebb kockázatot vállalva, de mégis le tudunk szerződni a munkára.

Egy dolgot azért mindenképpen tanácsolok: soha ne egyezzünk meg olyan feltétel, kikötés elengedéséről, mely a szerződésben rögzítve van.

Például: az ajánlatunk műszaki tartalmának, és egyben a szerződés mellékletének része kell legyen, hogy közöljük a megrendelővel az ipari padló készítésének peremfeltételeit (pl. zárt, beázás- és huzatmentes csarnok, megfelelő ágyazat, stb.). Amikor azonban az aláírt szerződés birtokában felvonulunk az építkezésre, kiderül, hogy a csarnok még félig nyitott, a tető beázhat, az ágyazat megázott, nem megfelelő anyagú, stb.

Ekkor a megrendelő, az áralku időszakában nem tanúsított nagyvonalúsággal bagatellizálja az őrá vonatkozó feltételeket: „Nem gond, hogy még nincs kész a tető teljesen, vagy hogy egy kicsit puhább az ágyazat…, nyugodtan csinálják, nem lesz gond, át fogom venni a padló, de kezdjék már el a munkát, mert a határidő sürget…”

Na, pont ez az, amit nem szabad elfogadni. Még a benaplózás sem fog rajtunk sokat segíteni, ha éppen a betonozás estéjén jön egy jó nagy zuhé, és ázik el a padló, vagy a felületre rásütő nap túl gyorsan kiszárítja felületet és a kéregerősítő nem tapad meg, felporlik, vagy ha az átázott ágyazaton a mixerkocsik kerekei 10-15 cm-ig süllyednek… --- és sorolhatnám még a sajnos sokszor megtörtént eseteket.

Utólag nemigen fogja a megrendelő a saját felelősségét elismerni, leggyakrabban még részben sem (oda a nagyvonalúság), hanem azt mondja, hogy a padló nem ő miatta lett rossz, nem ő készítette a padlót, és hogy a kivitelező nem hívta fel kellő mértékben a figyelmet a kockázatra. Egyébként is a megrendelőnél van a pénz, nem veszi át a padlót, amíg nincs kijavítva, s ha hónapok múlva, már-már beletörődve a kivitelező a sok visszajárás és javítgatás után megkapja a pénzének töredékét, akkor még azt lehet mondani, hogy jól járt, mert járhatott volna rosszabbul is.

Gyakorlatilag, nincs esélye a kivitelezőnek, hogy visszaperelje a költségeit, mert egy ilyen évekig elhúzódó perben, utólag sem azt nem fogja tudni igazolni, hogy a minőségromlás csak a megfelelő peremfeltételek hiánya miatt következett be, sem pedig azt, hogy a megrendelő pontosan tájékoztatva lett az összes rizikófaktorról és a lehetséges következményekről és ennek tudatában vállalta a kockázatot teljes mértékben. Kivitelek persze lehetnek, de erre én még nem láttam példát a 20 éve ipari padlós szakmai múltam alatt.

Hol vagyunk már attól, hogy egy néhány oldalon megfogalmazott, egyszerű, korrekt megállapodás után egy szembenézéses kézfogással kötünk szerződést, mely után a felek biztosak lehetnek abban, hogy ha a munka jól sikerül, megfelelő, akkor annak megegyezett ellenértéke pontosan a számlalejárati napon át lesz utalva a bankszámlánkra?

Éppen ezért szükséges, hogy néhány alapfogalmat járjunk körül a szerződéses vállalások tekintetében. Következő témánk a jótállás kérdésköre. A garancia a felek közötti szerződésben szabályozott kötelezettségeket foglalja össze. Főleg a vállalkozó részéről lényeges, hogy minden korrektül le legyen szabályozva benne. Mire vonatkozik a garancia? Mit, meddig és milyen feltételek mellett garantálunk? Erről lesz szó a következő bejegyzésben.