Iparipadló egypercesek: 80. Az ipari padlók táblabillegései (1.)

2021. szeptember 9., csütörtök

80. Az ipari padlók táblabillegései (1.)

Kedves Kollégák!

Hosszabb szünet után indulnak újra az betontechnológiai egypercesek:

A beton ipari padlók általános tulajdonsága, hogy a zsugorodás természetes jelenségének hatására a lemezek, a vágott fugákkal elhatárolt táblaszélek felhajlanak, tálasodnak, miként a szabad lemezszélek is (1.kép – lásd lent). A jelenség fő oka általában az, hogy a száradási zsugorodási fázisban különböző nagyságú a betonlemez alsó és felső részének összehúzódása. Amikor a lemez zsugorodik, az alsó zóna nem tud annyira összehúzódni, mint a felső, mert az alsó rész súrlódik az aljzathoz, így a kényszeralakváltozás nem tud teljesen szabadon végbe menni, szemben a felső rész alakváltozásával, ahol nincs mozgásgátlás. Ezen problémakörről az Ipari padló műszaki irányelv részletesen értekezik /5/2020.(V.11.) ÉPMI/.

A táblaszél-felhajlás tehát természetes alapjelenség, amit teljesen kizárni nem lehet, de a hajlamot, a felhajlás mértékét és ezzel a jelentőségét lehet csökkenteni. Minél kisebb a beton zsugorodása, annál kisebb a táblaszélek felhajlási hajlama. A zsugorodásból adódó táblaszél-felhajlás minden táblaszélnél, munkahézag- és fugaszélnél, illetve saroknál okoz felhajlási kényszert. A felhajlás mértékét csökkentheti a vasalás és az egyéb statikai betonerősítések, pl. az acélszálerősítés, vagy a statikai műanyagszál (makroszálak). A műanyagok közül mikroszálak nem tudnak kellő ellenállást tanúsítani a felhajlással szemben, mint ahogy nincsen repedésáthidaló képességük sem elegendő mértékben. A vágott fugákkal elválasztott betonlemez-részek is kvázi-lemezszélek, a vágások irányított repedések, a lemezvastagság egyharmad mélységéig történt bevágás alatt repedés alakult ki.

A dilatációknál, munkahézagoknál, ahol teherátadó dűbelezés, vagy beépített acélprofil van nyíróvasalással, a felhajlás nem vagy csak kisebb mértékben tud megvalósulni. Gyakran ezen gátolt felhajlási kényszerből sarokrepedések alakulnak ki (2.kép – lent).

A zsugorodáson kívül az ágyazat teherbíróképessége, összenyomódási tulajdonsága, annak gyengesége is oka lehet a táblabillegésnek. A túl puha ágyazat, vagy annak felső, kiékelő rétege, akkor a lehajlások nagyobbak és az ágyazat utántömörödik. Minden egyes ütés után lesz egy csekély maradó alakváltozás, összenyomódás, így a folyamatos károsodás és annak növekedése bekövetkezhet. A károsodást a széleken áthaladó targoncák, járművek kerekeinek ütése okozza.

Az ipari padló széleinek felhajlása általában a dilatációtól mért 50-50 cm-en belül mérhető. A betonpadló-felhajlással kapcsolatos leggyakoribb lehetséges jelenségek:

· felgörbült a tábla széle, és a padlólemez mozog és kopog;

· felgörbült a tábla széle, de a padlólemez ennek ellenére nem mozog, és nem is kopog;

· nem görbült fel a lemez széle, de a padlólemez ennek ellenére mozog, vagy mozog és kopog is.

Annak kiderítése, hogy a fenti jelenségek közül melyik jelentkezett a leghamarabb, segít a pontos diagnosztikában. Lényeges megtudni, hogy mennyi idővel később kezdődött a padlómozgás a használatba vételt követően. Egy új ipari padlónál, annak alsó-felső felületeinek eltérő mértékű száradása miatt bekövetkező táblagörbülések általában 1-6 hónapon belül már bekövetkeznek és elérik végleges állapotukat. A betontáblák azonban még nem, vagy alig mozognak a kezdeti igénybevételkor. Ennek az az oka, hogy az ágyazat kezdetben még jó állapotban van, emiatt a betonpadozat eredményesen tudja közvetíteni, illetve tovább hárítani az alépítményre, a reá ható terheket. Később azonban mégis kialakulhat a tábla billegése, mert az ismétlődő dinamikus vagy egyéb hatások, fentiekben már részletezett okok miatti mozgások helyén kimerül az ágyazat, kezdetben még létező rugalmas tartaléka, és az ágyazat roskad, konszolidálódik. – FOLYTATJUK…