78. Amikor nem a kivitelező a hibás....

A vállalkozási szerződés megkötése, érvénybe lépése után, de még az építési tevékenységek megkezdése előtt kerül sor a munkaterület átadás-átvételére. Amíg nem készül el teljesen az építmény, nincsen átadva az építtetőnek, akkor a generálkivitelezőnek, kivitelezőnek van csak közvetlen ráhatása az építési folyamatra, így neki van teljeskörű felelőssége is. Az építmény beruházónak való átadása után a kivitelezői felelősség megszűnik, onnantól a beruházó, illetve a használó, az üzemeltető felel az épületért, építményért.

 

A készrejelentés után az átadás-átvételi eljárás kezdődik és folyik le a teljes birtokba adásig. Ebben a szakaszban készül a hibalista, amit egy felek által meghatározott határidőig kell kijavítani. A javítás természetesen még mindig a kivitelezői felelősségi körben történik. Köztudott ugyan és jogszabályi alapú, de mivel lényeges, nem árt hangsúlyozni, hogy nem lehet az építmény (pl. ipari padló) átvételét az építtető részéről megtagadni olyan kisebb hibák esetén, melyek nem korlátozzák, akadályozzák lényegesen az objektum rendeltetésszerű használhatóságát és nem rontják a tartósságát. Ilyen lehet például, néhány kisebb tágasságú repedés egy ipari padlón, vagy kéregfelválás néhány négyzetméteren, olyan helyen, ahol nincs közlekedés, de ha olyan jelentőségű a hiba és olyan nagy számban és helyen, ami közvetlenünk kihatással van a használhatóságra vagy használat esetén jelentősen romlana a szerkezet állapota, akkor meg lehet tagadni az átvételt a hiba kijavításáig.

A hibák egy része az építési folyamat közben, az átadás-átvételi eljárás során nem láthatóak, nem jelentkeztek. Ezek a garanciális, illetve a szavatossági körbe tartoznak. Ez már az az időszak, melyben az adott építmény beruházói, üzemeltetői használat alatt áll, a kivitelezőnek már ebben az időszakban, az építési vállalkozási szerződés keretében általában már nincsen ott feladata, munkája, így ráhatása sem az esetleges meghibásodásokra. A hibák túlnyomó része azonban hibás teljesítésből származik, még akkor is, ha a hibajelenség, később, a használat során derül ki, lesz látható.

Emellett azonban vannak olyan hibák is, melyeket a használó okoz, leginkább a nem rendeltetésszerű használatból kifolyólag. Ilyenek lehetnek pl. a túlterherhelés, a nem a funkció szerinti használat, a karbantartás nem megfelelősége, hiánya vagy elmaradása. Ezek nem építési, hanem üzemeltetési, fenntartási hibák.

A hibajelenségekből sok esetben viták alakulnak ki az építtető és az építő között a jelenség besorolására és ennek következményeként a felelősség vonatkozóan is. A jogszabályok azt nevezik hibás teljesítésnek, amikor a műtárgy, annak készítése idején, a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban (szabványokban, amelyeknek jogszabályi háttere van) vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítés lehet a szakszerűtlen kivitelezés, vagy hibás anyag beépítése. Ha az építtető bocsátja rendelkezésre az építési anyagot és az hibás, akkor a kivitelező csak abban az esetben mentesül a szavatossági felelősség alól, ha a megrendelőt erre figyelmeztette (írásban, hiszen egyébként nehéz bizonyítani).

A hibákkal kapcsolatban lényeges tehát a teljesítés, azaz az építmény átadás-átvételi időpontja. Minden hiba, mely a projekt átadás-átvétele előtt keletkezett, a kivitelező ráhatási és felelősségi körébe tartozik, és minden, ami azután, építtetői vagy üzemeltetői körbe. A viták abból szoktak kialakulni a leginkább, hogy nincs egyetértés a felek közt abban, hogy a hiba mikor keletkezett. Tapasztalatom szerint több hiba származik az építési időszakból, mint üzemeltetési időszakból, de a rendeltetésszerű használhatóságot és a tartósságot tekintve az üzemeltetési hibák is elég gyakoriak.

A hibás teljesítés köréhez tartoznak még a tervezési hibák is. Ezeknek a megítélése és nagyságának, jelentőségének értékelése meglehetősen komplex és bonyolult feladat, mert egy-egy tervezési hiba megléte magára a kivitelező felelősségére nézve is jelentős hatással van. A kivitelező felelőssége ugyanis a tervek szakszerű áttekintése, vizsgálata, melynek során kötelessége jelezni az esetleges tervezési hibákat. Létezik az ún. nyílt hibák fogalomköre, amiket a szakmai és a joggyakorlat annak minősít. Ezek olyan tervezési hibák, melyeket a kivitelező, a kellő gondosságú terváttekintés során észre kellett volna vennie. Nagyon nehéz megítélni akár műszaki, akár jogi szempontból, hogy mi tartozik ebbe bele és mi nem. Hol a határ? Saját igazságügyi szakértői tapasztalatom igazolja azt, hogy nagyon kényes ez a kérdéskör. Az nyilvánvaló, hogy a kivitelezőnek észre kell vennie, ha pl. egy vasbeton szerkezeti egységből hiányoznak lényeges vasalási részek, vagy a szerkezeti vastagság túl csekélynek tűnik, de az már komoly szakmai és jogi vita tárgya lehet, hogy egy osztóvasalás (segédvasalás) milyen sűrű vagy elegendő átmérőjű betonacélokkal van megoldva.

Az építmény átadás-átvételi eljárása során a kivitelező köteles átadnia az építtetőnek az építmény használati és karbantartási utasítását. Ebbe a dokumentumba bele kell foglalni minden épületrészre vonatkozóan az alapvetően lényeges teendőket, amelyek a beruházóra, fenntartóra, üzemeltetőre vonatkoznak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az építmény a tervezett élettartama során (ez alapvetően 50 év), tehát tartósan megőrizze az építmény műszaki állapotát úgy, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen az épület, építmény.

Hibát az épület, műtárgy tulajdonos, illetve az üzemeltető nem csak abban az esetben követ el, ha az építményt és annak egyes szerkezeti egységeit nem rendeltetésszerűen használja, hanem akkor is, ha nem tartja karban az épületet, ha nem tartja be a karbantartási utasításokat, ha elmulasztja az időszakos átvizsgálást, karbantartást, vagy ha nem szakszerűen, nem kellő gondossággal végzi el azokat. Ide tartozik a mindenkire vonatkozó állagmegóvási és kárelhárítási kötelem is, azaz hogyha valamilyen kár keletkezik egy építményben, függetlenül attól, hogy az építési hiba, vagy sem, a tulajdonos, üzemeltető köteles azonnal megkezdeni a kárenyhítést, az állagmegóvást, mindamellett, hogy értesíti az érintetteket, adott esetben beleértve a hatóságokat is (pl. egy csőtörés után a katasztrófavédelmet és nem csak a vízműveket). A kivitelező joggal hivatkozhat arra, hogy egy-egy hiba, ami bár az építés során keletkezett az ő felelősségi körében, kisebb hatású lehetett volna, ha az üzemeltető azonnal jelezte volna a hibát a kivitelezőnek és ha megtette volna a szükséges elhárító intézkedéseket.