Mit lehet és mit nem szabad a padlóra tenni?

Kicsit last minute-re sikerült az év utolsó hírlevele, de úgy tapasztalom, hogy nem csak a mi cégünk van „behavazva” az év végi hajrában, hanem – talán az építőipari enyhe fellendülésnek köszönhetően, na meg annak köszönhetően, hogy az építési területek viszont nincsenek behavazva – nem jutott idő korábban megírni. Jövőre is megosztanám tapasztalataimat a kedves Kollégákkal, az első időszakban az olvasók által felvetett témákkal (pl. beton utólagos vízszigetelése, ipari padlós checklista, vágott hézag, átmenő dilatáció, különböző javítások) tervezek foglalkozni.

Ma arról a helyzetről írok, amikor egy, már elkészült ipari padlóra új, eredetileg nem tervezett terhelés kerülne. Leegyszerűsítendő a problémakört, hogy könnyen és gyorsan értelmezhető legyen, vegyünk pl. egy 20 cm vtg. 25 kg/m3 HUMIX^® 50 acélszálerősítéses C25/30 szilárdsági osztályú betonlemezt. Egy ilyen ipari padló megfelelő alépítmény esetén, a leggyakrabban megfelel raktározásra (6 t/m2 megoszló teher, 4 t/polcláb, 6 t/tengely targoncateher), és gyártócsarnokként is funkcionálhat. Az üzemeltető azonban, pl. funkcióváltás miatt irodai galériát, vagy gépjármű emelőberendezést, vagy éppenséggel egy darupályát szeretne kialakítani a meglévő padlón. Mi ilyen esetben a teendő?

Az ipari padló statikai értelemben azt jelenti, hogy a szerkezet folytonosan, rugalmasan megtámasztott úszólemezként működik, csak függőleges irányú hasznos teherre (polc, sín, targonca, raklap) lett méretezve alapvetően (természetesen figyelembe véve ezek mellett a hőmozgást és a zsugorodást). Ez az acélszálerősítéses beton erőssége, költséghatékony és tartós megoldás ezekre a terhekre, de gyengéje a vízszintes erők és a lokális nyomatékok felvétele. Annak eldöntését tehát, hogy mit szabad és mint nem szabad az ipari padlóra rátenni az dönti el, hogy az új hasznos terhelés okoz-e lokális nagyobb nyomatékokat, húzóerőket, esetleg felvet-e átszúródási, nyírási problémákat.

Egy irodai funkciót ellátó galéria, ami pl. 3 m x 3 m-es raszterű acéllábakon áll, hasonlóan viselkedik statikai szempontból, mint egy polcrendszer. Általában nagyobbak ugyan a lábterhek, de a lábtávolságok is nagyobbak, ezért nem kell számolni a koncentrált terhek egymásra hatásával. Belső térről lévén szó, nincsenek szélterhek sem, tehát lehet a galériát bizonyos határok között koncentrált terhelésként modellezni. Meg kell vizsgálni, hogy az adott koncentrált terhelést bírja-e a padló, különösen a fugák környezetében, ahol a szerkezet amúgy is mesterségesen meg van gyengítve (fugamentes padlók előnyben!). Ha minden megfelel, akkor a galéria megépíthető (de vigyázni kell arra, hogy a targoncaütközéstől védve legyenek az oszlopok – hiszen arra nem lett méretezve sem a galéria sem a padló, hogy egy ilyen ütközési teherből átadódó extrém lökőterhelésnek ellenálljon).

A gépjármű emelőkkel már lehet más a helyzet, itt már óvatosabban kell eljárni. Az berendezés emelőkapacitása, terhelés külpontosságából adódó nyomatékok nagysága és a padlóra való rögzítés módja dönti el azt, hogy mekkora terhelésű és milyen kialakítású emelőberendezést szabad megépíteni a padlóra való egyszerű rögzítéssel. Személygépkocsi-emelőknél ez általában nem jelent különösebb problémát, de nagyobb terhelés esetén szükséges a komolyabb statikai ellenőrzés.

Darupályát utólagosan az ipari padlóra ráépíteni viszont szinte sohasem szabad (itt most csak acélszálerősítéses padlókról van szó), mert biztosan lesznek a darupálya pilléreinél fellépő nagyobb nyomatékok, ebből adódóan, pedig komolyabb húzóerők is fellépnek a padlólemez felső harmadában is, s ha ott nincsen szerkezeti vasalás, úgy a padlón nagyobb repedések kialakulása várható, sőt helyi tönkremenetelekre is lehet számítani. Ezt mindenképpen el kell kerülni, erre a pusztán szálerősítéses betonelem nem alkalmas. Kombinált vasalás esetén pedig el kell végezni a hagyományos statikai ellenőrző számítást, ahol a szálerősítés jelenlétét nem, vagy csak igen kis mértékben szabad figyelembe venni. Ha ilyen feladatról van szó, akkor inkább meg kell vizsgálni, hogy a darupályát rá lehet-e tenni a meglévő pillérekre (ez sajnos ritkán megengedett, mert általában azok sem lettek erre méretezve), vagy a darupálya pilléreinek helyén a padlót fel kell bontani és a pilléreket külön le kell alapozni. Ilyenkor a darupálya pilléreinek statikai tervezése mellett meg kell azt is vizsgálni, hogy ez a beavatkozás milyen hatással lesz magára az ipari padlóra, változik-e annak a teherbírása, tartóssága.