A térbetonok világa 3.

Egy kissé nagyobb szünet után, folytassuk a térbetonok építésének témakörét a vasalási szükségességek és lehetőségek áttekintésével. Elméletileg, a kültéri betonlemezek esetében nem kell feltétlenül minden esetben vasalást alkalmaznunk, de azért az esetek 90%-ában bizony kellene.

Mindenki láthatott a 60-as, 70-es években készült „bombabiztos” 30-35 cm-es vastagságú kb. 3 m x 3 m-es, egyenként körülzsaluzott és egyedileg kiöntött betontáblákat, melyeket olyan tartósak, hogy még ma is csak nehezen lehet elbontani. Ezek a legtöbbször vasalatlan, de mégis tartós, fagyálló, nagy teherbírású betonlemezek. Akkoriban még ritkán volt transzportbeton, általában földnedves, kis zsugorodás-érzékenységű, nem „agyonvizezett” betonnal dolgoztak, a hézagtávolságok a lemezvastagság kb. tízszereesénél nem voltak nagyobbak. A probléma velük mégis az, hogy min. 3-5 cm-es fugaszélességük van, ami a térbeton használhatósági értékét, a közlekedési sebességet jelentősen lecsökkenti, valamint a táblák nincsenek összecsapolva, átdűbelezve. Ennek következtében, az ágyazat az egyenlőtlen süllyedéséből származóan, a betontáblák a terhelés hatására billegni kezdtek, komoly nagyságú élfogasság alakult ki a szomszédos táblák között. Eljárt felettük az idő. Összefoglalva a régi eljárást: maga a beton általában jó minőségű volt, a kor igényeinek megfelelt. Ez azonban ma már nem lenne megfelelő megoldás, egyrészt a megnövekedett használati intenzitás miatt (nem döcöghetnek a targoncák a több centiméteres hézagok felett), másrészt manapság már jóval költséghatékonyabb és gyorsabban kivitelezhető megoldásokat alkalmazunk.

Ma már transzportbetonnal dogozunk, könnyen és gyorsan bedolgozható bazalt-, vagy kavicsbetonnal, 600 – 1000 m²-es térbeton-egységekkel, fugavágással és teherátadó módon átdűbelezett munkahézag-kapcsolattal. Nézzük át irányelvként, hogy milyen esetekben célszerű betonerősítő vasalást alkalmaznunk. Abból indulunk ki, hogy az ágyazat megfelelő, egyenletesen teherbíró (lásd pl. http://iparipadlo.blogspot.hu/2013/04/tervezes-meretezes-3.html), a betonlemez pedig min. 20 cm vastagságú és a terhelés nem nagyobb, mint a normál kamionteher max. 115 kN/tengely.

1.      A munkahézagoknál, terjeszkedési (dilatációs) hézagoknál a dűbeles, teherátadó vasalást mindig be kell építeni. Ez a vízszintes irányú táblamozgást lehetővé teszi, viszont a függőleges irányú mozgást (az élfogasság kialakulását) megakadályozza. Persze, itt is vannak kivételek: ha pl. csatlakozási hézagról van szó (pl. két útpálya találkozása), akkor a teherátadó vasalás helyett párnabeton alátámasztást kell alkalmazni.

2.      A vágott fugák alatt csak abban az esetben hagyható el a vasalás, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek (és ebben az esetben is csak minden egyéb kockázati tényező megvizsgálása és kizárása után, felelős döntéssel):

·         Kis intenzitású forgalom: ’A’ (nagyon könnyű) terhelési osztály esetén. (Az ’A’ közúti terhelési osztály jelentése: a tervezett élettartam alatt max. 100.000 db 100 kN-os egységtengely-áthaladással számolunk. Ez pl. egy ötvenéves tervezési időszakban napi 1 kamion-, vagy 4-5 targonca-áthaladást jelent. Ipari létesítményeknél a forgalomintenzitást mindig egyedileg kell meghatározni a beruházó adatszolgáltatása alapján.)

·         Bazaltbeton, betonosztály min. CP 4/2,7 – XF4-es környezeti osztály.

·         Max. 4 m x 4 m-es vágott fugamezők (fugatávolság: a lemezvastagság max. 20-szorosa).

3.      A legtöbb esetben tehát szükséges a vakhézagok vasalása is. Tudom én is, amit minden kivitelező tud, hogy elég „macerás” (idő- és költségigényes, precizitást igénylő feladat) előre beépíteni ezeket a fugavasalásokat és megnehezíti a betonozást is, de a fugavasalás elhagyásának egyértelmű következménye, hogy akár rövid használati idő után is, a betontáblák egymáshoz képest elmozdulnak, „lépcsők” alakulnak ki a táblák között, a fugaszéleket a targonca- és kamionkerekek letörik, a burkolat idő előtt elhasználódik, komoly kellemetlenségek, károk származhatnak még bőven a garanciális és szavatossági időn belül.

4.      A vakhézagok külön vasalása az acélszálbeton alkalmazása esetén elhagyható lehet, mert az acélszálak áthidalják a vágott hézagok alatt megrepedt betonkeresztmetszetet, azaz a repedés rendelkezik teherátadással. A acélszálerősítéses térbeton (készítését nem bazaltbetonból, hanem kavicsbetonból javaslom) méretezhető, igen tartós és gazdaságos megoldás. Az acélszálbeton térbetonként való alkalmazásának az lehet ez egyetlen ellenérve, hogy a szálak, a véletlenszerű elhelyezkedés miatt a betonlemez felszíne közelében is elhelyezkednek, így azok megjelennek, láthatóvá válnak. Ez a természetes jelenség ugyan nem jelent sem szilárdsági, sem tartóssági hátrányt, főleg esztétikai kérdés, mert a felszín közelében lévő szálak megbarnulnak és ez zavarhatja a beruházót (persze ez csak addig zavaró, amíg elkezdik használni, azután a betonlemez úgyis bekoszolódik és a szálak barnultsága, kikopása nem zavaró). Ezt a valóban csak esztétikai problémát is lehet azonban kezelni, pl. kéregerősítő réteg felhordásával. Sok jó példa igazolja az acélszálerősítésés kültéri betonlemezek előnyeit. 10-15 évvel ezelőtt jónéhány OMV (akkoriban még ARAL) benzinkút tankolótálcája készült ily módon /pl. Szigetszentmiklós M0 déli oldal, Bp. Hungária krt., Sopron/, de említhetem pl. a BKV buszgarázs térbetonját is a Bp. XI. ker. Hamzsabégi úton. (A képen lent egy acélszálerősítéses, érdesített felületű térbeton látható, ahol a szálakat a kéregerősítés elfedte.)

5.      Térbetonok készülhetnek még betonacélhálós, vagy szerkezeti vasalással is, ezek azonban általában csak extrém nagy terhelések esetén gazdaságosak. A vasalást minden esetben meg kell tervezni. A „csak úgy, tegyünk bele valamit” elv alapján elhelyezett 1 rtg. alsó Ø 6 mm-es háló -- különösen beletaposva az ágyazatba, -- szinte semmit sem ér. Akkor már, ha mindenképp tenni akarunk a betonlemezbe egy réteg hálót, azt inkább a betonkeresztmetszet felső harmadába helyezzük el távtartóra ültetve, ott szolgálna a legtöbbet a zsugorodási és hőtágulási feszültségek levezetése érdekében. Ebben az esetben azonban ügyeljünk arra, hogy a fugavágással nehogy elvágjuk a vasbetéteket.