Hetente
többször kapunk kollégáimmal olyan telefonos megkeresést, hogy mondjuk már meg
egy pl. 18-20 cm vtg. padlóról, hogy mit tud. A válasz egyszerű: „attól
függ”, s ezután kezdünk el beszélgetni ügyfelünkkel, hogy valójában mitől
is függ, milyen tényezők befolyásolják a teherbírást, milyen paraméterek
kellenek ahhoz, hogy egzakt módon ki lehessen alakítani az optimális
rétegrendet.
Az ipari padló tervezése komplex
feladat, nem csak statikai méretezés kérdése, hanem főleg olyan használati
igénybevételekre kell tervezni, ahol a megbízható működés, az alacsony
fenntartási költség, a tartósság a leglényegesebb szempontok a teherbírási
határállapot figyelembevétele mellett.
Az
esetek több, mint 90%-ában nem áll rendelkezésre első körben minden szükséges
adat, s ez még nem is lenne probléma, hiszen a jó megoldás interaktív
egyeztetés után tud kialakulni, amely során az igények (nemcsak teherbírási,
hanem egyéb fizikai, kémiai, stb.) pontosítására sor kerül. A nagyobb gond az,
hogy az eseteink nagy részében a kivitelezéskor sem tiszta még a résztvevők
számára, hogy miért pont az a szerkezet készül, s ilyenkor szinte biztosra
vehető, hogy nem az optimális szerkezet épül meg. Ezért is olyan sok a
problémás, korán elhasználódott és garanciális, szavatossági időtartamon belül
megreklamált padló, ezért is alakult úgy a helyzet a padlós fronton, hogy a
padlós kivitelezők gyakran úgy vállalkoznak, hogy már nem is számolnak komolyan
azzal, hogy a 3-5 évre visszatartott garanciafedezetet valaha is visszakapják,
illetve, hogy a zárolt bankgaranciájukhoz hozzájutnak.
Pedig
ezen a helyzeten lehetne segíteni kivitelezői oldalról is, ha a megrendelőt
felvilágosítjuk abban a kérdésben, hogy milyen lényeges szempontokat vegyen
figyelembe, vagyis hogy valójában mitől függ az a bizonyos „attól függ”.
Ha pl. a megrendelő azt kéri, hogy építsünk neki egy pl. 4 tonnás padlót, akkor
ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy gondolkodásra késztessük, tisztázzuk vele,
hogy az 4 tonna/m2 vajon megoszló terhet jelent-e (ami tulajdonképpen a
legtöbbször fiktív), vagy éppen egy 4 tonna tengelyterhű targoncára, vagy 4
tonna/láb polcrendszer-teherre gondol. Mert nyilván más a szituáció a különböző
esetekben. Hallunk mostanában sok olyan furcsaságot is, hogy pl. 4 tonna
teherbírásig nem is kell a betonba semmilyen erősítést, vasalást tenni, mert
azt még a padló kibírja. No, anélkül, hogy elragadtatnám magam, azt kérem a
tisztelt kollégáktól, hogy egy percre „álljon meg itt a menet”.
Miről
is van ebben az esetben szó? Azt hiszem, mindnyájan, akik valamiféle műszaki,
építőipari képzettséggel, tapasztalattal rendelkezünk, tisztában vagyunk azzal,
hogy vannak olyan betonszerkezetek, melyek vasalás, vagy más statikai erősítés
nélkül is megállják a helyüket, így természetesen van létjogosultságuk, és
működnek is a maguk céljának megfelelően. Ilyenek például az aljzatbetonok, az
útpályalemezek, térbetonok egy része, ez utóbbiak közül főleg azok, melyek
bazalt, vagy más zúzott adalékanyag felhasználásával készülnek. Viszont, ha már
azt mondjuk egy padlóra, hogy 4 tonnás terhet simán elvisz, akkor azért nem árt
az alátámasztani némi méretezéssel, szakmai indoklással.
Az
ipari padlók legfőbb igénybevételei az olyan hasznos terhek, melyek az ágyazat
összenyomódása révén hajlító-húzóigénybevételeket keltenek a betonlemezben, nem
beszélve a zsugorodásból, az egyenlő és egyenlőtlen hőmérsékletváltozásból
adódó terhelésről, melyek szintén jelentős hatással bírnak. Nem szabad tehát
„összemosni” a fogalmakat. Vannak ugyan vasalatlan, vagy részlegesen vasalt,
méretezett betonszerkezetek is (pl. útpályaburkolatok), de ott nem a statikai
igénybevételek adják a mértékadó terheket, hanem leginkább a forgalom hatása.
Ha
tehát azt mondják nekünk, hogy ’X’ tonna terhelésű ipari padlót ajánlanak
statikai erősítés nélkül, esetleg speciális adalékszerekkel, akkor nyugodtan
kérjünk a fent leírt szakmai logika alapján némi igazoló számítást, vagy
méretezést. Ha számokat ígérünk, tegyünk is mellé számítást!
A
következő hírlevelekben folytatjuk ezt a témát, hogy ki tudjon rajzolódni
mindannyiunk számára az, hogy a méretezés, tervezés pontosan mit takar, és
egy-egy „bedobott”, adott esetben fiktív teherbírási érték ne csak
marketingeszköz legyen, hanem felelősségteljes mérnöki állítás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése