Kedves Kollégák!
Az ipari létesítmények épületei körül, szinte minden esetben találhatók betonutak, parkolók, kamionfordulók, rakodórámpák teherautók számára. Sok esetben, ezeknek az összterülete vetekszik az ipari csarnokok területnagyságával. Ezek a legtöbb esetben betonból, bazaltbetonból készülnek, emellett találkozunk még térkövezett szerkezetekkel.
Az ilyen betonszerkezetek nem tekinthetők utaknak, útpályalemezeknek, de egyéb szabályozás híján a tervezők, a beruházók műszaki ellenőre az Útügyi Műszaki Előírásokat tekinti tervezési és a kivitelezéskor viszonyítási alapnak. Meg kell hagyni, hogy az Útügyi Műszaki Előírások nagyon korrekt és egzakt technológiákat vázolnak és nagy erényük még, hogy összhangban állnak az MSZ EN és MSZ szabványokkal, azaz gyakorlatilag nincs ellentmondás az ágazati, az országos és az európai szabványok között. Alkalmazási területük, ugyanakkor nem a parkolók, fordulók betonlemezei, hanem kifejezetten az utak. Ez az előszóban is megjelenik, miszerint az országos közutak kezelői számára kötelező az alkalmazásuk, a helyi közutak és a közforgalomtól el nem zárt magánutak esetén ajánlott.
Az ipari térbetonok ugyan nagyon hasonlítanak a betonutakra, de mégis olyan jelentős különbségek vannak mind a tervezési szempontokban, mind a kivitelezési technológiában, hogy a gyakorlatban, a legtöbb esetben nem lehet, illetve nem célszerű megépíteni a kültéri ipari betonlemezeket teljes mértékben az útügyi műszaki előírások szerint. Ebből azután sok vita alakul ki a kivitelezés előtt, közben és után, pedig lehet, hogy minden szereplő jól végzi a feladatát.
Legtöbbször, ipari padlókészítő cégek építik a térbetonokat is, tehát az ő kialakult és jól bejáratott technológiájukból indulnak ki, így közelítik meg ezt a feladatot, ami pedig több szempontból más tervezési, méretezési és kivitelezési szemléletet igényel. MINDEZEK MIATT AZ EGYESÜLETÜNK, AZ ESZTRICH ÉS IPARI PADLÓ EGYESÜLET ÚGY DÖNTÖTT, HOGY MEGALKOTUNK EGY TÉRBETON MŰSZAKI IRÁNYELVET. A munka már el is kezdődött.
Az alábbiakban foglalom össze a legfontosabb különbségeket, illetve a beton térburkolatok sajátságait az útbetonokhoz és az ipari padlókhoz képest. A betonutak vonalas létesítmények, ehhez igazodik a vízelvezetésük, alépítményi rendszerük. Alapvetően, forgalomnak kitett utakról van szó, kisebb vagy nagyobb forgalomintenzitással, nagysebességű, fúvott kerékabroncsos járművek dinamikus terhelésével. Az intenzív és nagy dinamikus terhelések a forgalmi irányban hatnak legfőképp.
A beton térburkolatoknál a forgalmi irányok nem annyira egzaktak, mint az utaknál (bár vannak főirányok ebben az esetben is), a járművek sebessége és a forgalom intenzitása is jóval kisebb és inkább nagy tengelyterhelésű kamionok, valamint targoncák haladnak rajtuk, semmint személygépkocsik. Nem vonalas létesítményről lévén szó, a vízelvezetés megoldása nagyobb kihívást jelent a tervezőnek és a kivitelezőnek, miközben az alépítményi rétegrend inkább az ipari padlókéhoz hasonlít.
A beton térburkolatok ipari padlóhoz való hasonlósága abban is megnyilvánul, hogy általában téglalap geometriájú, táblás rendszerű. A forgalom a folyosókon kívül nem vonalas jellegű, hanem akár random is lehet. Különbség viszont, hogy beltéri, azaz nincs kitéve az ipari padlólemez a kültéri időjárási körülményeknek, ilyen jellegű környezeti hatásoknak. Az ipari padlók rendszerint vízszintes felületűek, de a térbetonok felületét lejtetni kell a csapadékvíz elvezetés miatt.
Mindezen különbségek a betonút, a térbeton és az ipari padló között elég sokrétűek ahhoz, hogy ne legyen könnyű mind a tervezés, mind a kivitelezés folyamatában ezeket a lényeges különbségeket jól kezelni a jó minőségű szerkezetek létrehozásában.
Az Útügyi Műszaki Előírás (e-UT 06.03.15, régi számozás szerint ÚT 2-3.211) a betonburkolatú útpályaszerkezetek méretezéséhez a legfőbb kiindulási adatok a következők:
A forgalmi terhelési osztály, A-tól R-ig, a nagyon könnyűtől a rendkívül nehézig. Az A, nagyon könnyű kategóriába tartoznak azok a terhelések, amikor a tervezett élettartam alatt nem várható 100.000 egységtengely áthaladás a mértékadó forgalmi sávban (egy egységtengely súlya 100 kN). Az R, rendkívül nehéz osztályban az egységtengely áthaladási szám nagyobb, mint 30 millió. A tervezési élettartam autópályákon és főutakon 40 év, egyéb utakon 30 év.
Egy nagyforgalmú ipari, logisztika központ esetében, aminek a kültéri betonburkolatát pl. 30 évre tervezik és óránként 5 kamion érkezik (5 tengelyes jármű, azaz óránként 25 egységtengely áthaladást számolhatunk). 30 év alatt a teljes 24 órát kell figyelembe venni az átlag kiszámításához, így ez a forgalom 6,5 millió egységtengely áthaladást jelent, ami az E, nagyon nehéz forgalmi terhelési osztályba sorolja az adott igénybevételt. Kisebb üzemek esetén elegendő a C közepes osztályba sorolást alkalmazni, ami a 300.000 – 1 millió egységtengely áthaladást jelent a teljes élettartam alatt. Itt folytatom a további tervezési és technológiai szempontokkal, különbségekkel…
Csorba Gábor
okl. építőmérnök, MSc Civil Eng.
igazságügyi szakértő, szakterület: építéstechnológia
kivitelezéstechnológiai, építési ár- és költségszakértő (ÉT-Sz)
felelős műszaki vezető
elnök, Esztrich és Ipari Padló Egyesület
Tel.: 06-30-900-3552
http://iparipadlo.blogspot.com (itt megtalálhatók a korábbi hírlevelek)
Innen letölthető szabadon, ingyenesen az ipari padló műszaki irányelv:
http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/JDTUDE/$FILE/Ipari_padlok_tervezesi_es_kivitelezesi_szabalyai.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése