Hibás teljesítés

Kedves Kollégák! 

Sokszor halljuk manapság azt, hogy az igazság a hazai joggyakorlatban nehezen, sőt sokszor sajnos egyáltalán nem jut érvényre. A jogász társadalom már régen nem igazságszolgáltatást, hanem jogszolgáltatást hirdet. Én személyemben azonban sohasem fogok lemondani az igazság kereséséről és lehetőség szerinti érvényre juttatásáról. Ennek jegyében fontosnak tartom, hogy néhány mondatban összefoglaljam az építőiparban leggyakrabban előforduló jogi fogalmak értelmezését, melyek a vitás helyzetekre vonatkoznak. Ma a hibás teljesítés fogalmát szeretném tisztázni.
 

Olvass tovább!



Jogilag csak akkor beszélhetünk hibás teljesítésről pl. az ipari padlókészítés tekintetében:

·  ha a felek között szerződés jött létre, amelyben tisztázva voltak a feltételek (műszaki tartalom, peremfeltételek, stb.), elvárások. Elvileg, a szerződés szóban is létre jöhet, de azt tudni kell bizonyítani, illetve érvényben van a NAV (APEH utóda) előírása, mely szerint a 200.000 Ft bruttó értéket meghaladó jogügyleteknél kötelező írásban szerződni);

·      ha az ipari padló (térbeton, vagy más műtárgy) készítése a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban (pl. szabványokban) foglaltaknak, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak;

·      ha a hiba szakszerűtlen kivitelezésre, vagy hibás anyag beépítésére vezethető vissza.

Mindezeket figyelembe véve lényeges momentum, hogy, ha a megrendelő adja az anyagot és az hibás, akkor a kivitelező mentesül a szavatossági felelősség alól, ha a megrendelőt erre időben figyelmeztette (és persze ezt bizonyítani tudja). Gyakran előfordul ugyanis, hogy a kivitelezők a pénzügyi kockázat csökkentése céljából átengedik a beton, vagy más anyag vásárlását a sokszor laikus megrendelőnek. Ez bizony visszaüthet, ha pl. a megrendelő költségcsökkentés céljából olyan betont vásárol, amely nem az adott padlóhoz nem teljesíti a szabvány szerinti minimális szilárdsági követelményt, vagy környezeti osztályt. Ha ebből később hiba keletkezik és a kivitelező tudja bizonyítani, hogy figyelmeztette erre a beruházót a beépítés előtt, akkor egyszerűen nem tehető felelőssé a később jelentkező, a betonminőséggel összefüggő hibákért.

Természetesen, hibák előfordulhatnak, azokat pedig ki kell javítani. Ez így igazságos. Ezt a megrendelő jogosan követelheti. Követelhet cserét is (pl. bontást és új padlót), de csak abban az esetben, ha a hibát nem lehet kijavítani. A jog azonban ismeri az arányosság elvét is, ami azért érvényre is jut a peres eljárásokban, igaz sok időeltelte után. A javítás azt jelenti, hogy a beavatkozás után a javított rész műszakilag egyenértékű lesz az eredeti, szerződésben rögzített elvárásokkal és megfelel a vonatkozó szabványoknak is. Egy ipari padló nem dekorpadló, nem arányos követelés néhány repedés, glettelési hiba, kisebb hullámossági hibák miatt egy teljes csarnokpadlót pl. felcsiszoltatni, vagy leműgyantáztatni. Megjegyzem, hogy közel 20 éves praxisomban elenyésző volt azon új ipari padlók száma, amely ténylegesen cserére szorultak, jóval több volt azonban az olyan eset, ahol indokolatlan és aránytalan költségű javítást, cserét kellett végrehajtani. Ennek fő oka a kivitelezők kiszolgáltatottsága, a tőkehiány, a kényszervállalások és a sokszor hanyag dokumentálás. Amit tehetünk, hogy probléma estén korrekt és igazságos megoldás, kompromisszum szülessen:

·      a szerződésbe be kell írni a korrekt műszaki tartalmat;

·   a szerződésbe be kell írni az elvárt műszaki tartalom eléréséhez szükséges peremfeltételeket (pl. huzatmentes csarnok, megfelelő hőmérséklet, beázásmentesség, padlókarbantartási utasítás, használatbavételi ütemezés, stb.);

·      az építési naplót szigorúan és pontosan kell vezetni;

·      a beépített anyagok műbizonylatait a beszállítóktól el kell kérni;

·    összességében, mindent pontosan le kell dokumentálni (fotókon rögzíteni a problémás helyzeteket, pl. ha a padlót idő előtt használatba veszik, vagy ha nem teljesülnek a szerződésben rögzített peremfeltételek)