Az ipari padló felújítási lehetőségei (3.)

Folytatjuk a talajradar-diagnosztika egyéb célra való használhatóságának bemutatását az ipari padlók és a térbetonok, utak, és más vonalas létesítmények alépítményi és altalaji anomáliáinak kimutatása tárgykörében.

Az előző részhez kapcsolódva, egy tönkrement munkahézag és az ágyazatsüllyedés összefüggéseit mutatom be:

24 m-nél talaj- és ágyazatsüllyedés, munkahézagnál táblabillegés

A talajradar kimutatta, hogy az ágyazat hol és milyen mértékben süllyedt meg, ezáltal a szükséges javítási helyeket, a javítóanyag típusát, mennyiségét és ezáltal a javítás költségét az eddigieknél pontosabban meg lehet határozni, illetve optimalizálni lehet a javítási technológiát.

Egy másik példa:

Jelentős rétegrendkülönbség az új (bal oldali) és a régi (jobb oldali) csarnok talajrétegződése, tömörsége között. A régi csarnok alatti rétegrend jelentősen tömörebb, nagyjából homogén. Amíg a régi (15 éves) ipari padló gyakorlatilag hibamentes, az új padló (alig 2 éves) komoly károkat szenvedett: táblabillegések, fugamegnyílások, fugaszél-letöredezések. A hiba oka főleg az ágyazati és alépítményi rétegrend gyengesége, süllyedésérzékenysége. A területen a 80-as évek végéig sittlerakó és hulladéklerakó működött, emellett a talajvízszint magas.

Ilyen esetben – amikor nem csak az ágyazat gyenge, hanem az altalaj is problémás (sittfeltöltéses rétegek, amelyben szerves hulladék is volt), az ágyazat utólagos javítása pl. injektálással nem valószínű, hogy tartós eredményre vezetne, mert az alsóbb rétegekre a megerősített ágyazat nem tud feltámaszkodni. Az egész ágyazat tovább süllyedhet és „húzhatja” maga után az ipari padlót. Persze erre a hibára is van azért jó megoldás, a mélyinjektálás, amikor kisátmérőjű cölöpöket fúrunk a teherbíró talajrétegig, de ennek a költségvonzata azért nyilván magasabb.

Még egy példa arra, hogy a legjobb, legpontosabb diagnosztikát a különböző vizsgálatok kombinálásával lehet elérni és a javítást így lehet ténylegesen optimalizálás: csak ott és csakúgy javítsunk, ahol és ahogy a legjobb eredményt érhetjük el. A pontos diagnosztika tehát jelentős költségmegtakarítást eredményez.

Ez a terület 2005-ben így nézett ki, erre a terültre egy áruház épült parkolóval:

A parkolóterületen az útburkolaton és a csapadékvíz-elvezető rendszerben jelentős károk keletkeztek. A 2015. évi talajmechanikai vizsgálat és a radarfelmérés kimutatta, hogy a területen nem került sor lényeges mértékű talajcserére, így nem is csoda, hogy károk keletkeztek. A javítás módja lehet a csatornarendszer nyomvonalán a bontás, majd az aknák, víznyelők és vezetékek alatti réteg megerősítése, gyakorlatilag újbóli építése. És ez csak a vízelvezető-rendszer javítása lenne, maga az útburkolat pedig továbbra is hibás marad, illetve helyi javításokkal lehet a további állagromlást lassítani, mert a teljes parkolóterület burkolatrendszerének újjáépítése aránytalanul költséges.

Rétegrend 2005.		Rétegrend és dinamikus szonda értékek 2015.	Talajradarkép 2015.      P3-K4 (0-2 m)
0,0-0,6 m: termőréteg		0,0-0,5 m: nagyon laza kavicsszórványos homok feltöltés. Din. szonda: 3-4.
0,6-1,0 m: homoklisztes iszap		0,5-1,1 m: laza iszapos homok. Din. szonda: 6-8.
1,0-1,9 m: iszapos, homokos homokliszt		1,1-1,7 m: közepesen tömör homok. Din. szonda: 17-21. 1,7-2,1 m: laza iszapos homok. Din. szonda: 8-8.
1,9-2,4 m: kemény sovány agyag		2,1-2,7 m: puha homokos sovány agyag. Din. szonda: 3-4.
2,4-5,0 m: közepesen tömör, finomszemcsés homok		2,7-3,7 m: laza iszapos homok. Din. szonda: 5-9. 3,7-4,0 m közepesen tömör homok. Din. szonda: 14-16.