2015. szeptember 17., csütörtök

Az ipari padló felújítási lehetőségei (2.)



Folytatjuk az ipari padló felújításának mini sorozatát avval, hogy az első helyszíni szemle tapasztalatai, a szemrevételezés és az üzemeltetővel való szakmai egyeztetés (a használati nehézségek feltárása és az igények megfogalmazása) után készítsünk egy általános vagy célirányos állapotfelmérést az ipari padlóról.

Az általános, szinte minden lényeges műszaki paraméterre kiterjedő diagnosztika elsősorban akkor lényeges, ha a tulajdonos akár eladás előtt, akár funkcióváltás miatt szeretné megtudni a padló (és ezzel a csarnok) használhatósági állapotát és ez alapján tudjon optimális döntést hozni arról, hogy a felújítás milyen szerkezeti részeket milyen mértékben érintsen. A célirányos diagnosztika egy-egy lényeges szempont szerint minősíti a padlót.
Az ipari padlók (sajnos nem csak a régiek) hibáinak, tönkremenetelének egyik leggyakoribb forrása az ágyazat, az altalaj, azaz az alépítményi rétegrend gyenge állapota, a rétegek megsüllyedése. Ezzel a hibaforrással szinte minden ipari padlós cég, generálkivitelező és csarnoküzemeltető találkozott már. Ezen hibák sokszor már a kivitelezéskor keletkeznek, de lehetséges hibaok a talajvíz vagy csapadékvíz okozta talajszerkezeti átrendeződés is.
A legtöbb csarnoképítésnél ugyan már találkozhatunk talajmechanikai jelentéssel, vagy szakvéleménnyel, de sok esetben az abban levő következtetéseket, főleg a generálkivitelezők egy része – finoman szólva -- igen „nagyvonalúan” kezeli és nem mindig veszi komolyan a benne foglalt veszélyeket, kockázatokat kimutató megállapításokat. Az agyag-, iszaptartalom, a talajszilárdsági jellemzők, a szervesanyag tartalom, az izzítási veszteség mértéke, a víztartalommal összefüggő alakváltozási érzékenység, a talajvízszint, esetleges áramlás stb. mind, mind olyan adatai egy talajmechanikai dokumentációnak, ami nem csak az alapozás, hanem az ipari padló tervezéséhez is lényeges információkat, adatokat szolgáltat (mi ma már nem is tervezünk ipari padlót talajmechanikai szakvélemény vagy jelentés nélkül). Itt jegyzem meg ismét, hogy 2010 óta lényegesen átrendeződött, emelkedett a talajvízszint Magyarországon, tehát érdemes a meglévő régebbi talajmechanikai szakvélemény mellé újat készíttetni új csarnoképítés, vagy bővítés esetén.
A padlófelújítások előtt – különösen akkor, amikor billegő betontáblák, élletöredezések, sarokletörések és más, az ágyazati hibákra, süllyedésekre utaló jelek mutatkoznak –lehetőségünk van arra, hogy gyorsan és költséghatékonyan kapjunk pontos képet az alépítmény állapotáról, a kockázatokról. A TALAJRADARRAL végzett méréssel megállapítható, hogy hol vannak és milyen mértékűek az alépítményi anomáliák, pl. süllyedések, üregesedések. A radaros diagnosztika eredményei alapján pedig a javítás módját is ki lehet dolgozni.
A talajradar rádióhullámokat bocsát ki. A kibocsátott frekvenciától függően különböző mélységig hatolnak ezek a rádiójelek a talajba. A különböző anyagú tárgyaknak egymástól eltérő ellenállásuk van, így más-más jeleket is produkálnak. A műszerből kiinduló jelek folyamatosan verődnek vissza. A talajszerkezettől jelentősen eltérő földalatti anomália máshogy veri vissza a jeleket, mint a környezete. Ezeket a visszavert jeleket alakítja át láthatóvá és mérhetővé a talajradar. (forrás: www.talajradar.com -- Z-MILAN '92 Kft.) A 2D talajradar eljárással metszeteket tudunk felvenni az alépítmény rétegrendjéről akár 6 m-es mélységig, de a mérési mélység állítható (kisebb mélységre való állítás esetén nagyobb felbontású képeket kapunk).




Ezzel az eljárással pl. a táblabillegések okát, az üregesedés helyét, nagyságát, de a mélyebb rétegek süllyedését is diagnosztizálni lehet. A pontos diagnózis alapján pedig az optimális, költséghatékony javítási megoldást ki lehet dolgozni. Komoly költségmegtakarítást eredményez, ha csak ott javítunk, injektálunk ahol kell, olyan és annyi anyaggal, amennyi szükséges a padlólemezek stabilizálásához.

A radarképen egy fuga alatti ágyazatsüllyedést látunk. A talaj és az ágyazat gyengesége miatt és a targoncaforgalom hatására a fugánál a padló billeg, ami egyre erősödő hatású ágyazat kiverődést okoz. Az egyre nagyobb mértékben megsüllyedő, kiüregesedő ágyazat egyre nagyobb táblabillegéseket okoz, ami pedig nagy fugamegnyílással és fugaszél-letöredezéssel jár. Ez az egyre erősödő, öngerjesztő tendencia rövid időn belül komoly használati károkat okoz. Folytatjuk…



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése