2019. január 28., hétfő

Ipari padlók betontechnológiai vonatkozásai padlófűtés esetén (2. rész)


Az ipari padlóra vonatkozó statikai számításnál természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a 20-25 mm átmérőjű csövek meggyengítik a betonlemezt, ezért célszerű legalább 3 cm-rel vékonyabb szerkezetként méretezni az ipari padlót a fűtésmenteshez képest. Egy 20 cm vastag ipari padló esetén tehát célszerű 17 cm hatékony betonlemez vastagsággal számolni, 15 cm esetén pedig 12 cm-re. Ennél vékonyabb betonlemezt nem is javaslok építeni ipari padló funkció esetén, mert azok már statikailag – különösen hőszigetelő réteggel együtt épített rendszer esetén – nem szoktak megfelelni ipari terhelésekre, polcok, targoncák, gépek terheléseire. Az ennél vékonyabb padlófűtéses lemezek már az esztrich kategória irányába mutatnak, az pedig más funkció, anyag, más szerkezet, más technológia, más teherbírás.

Maradva az ipari padlóknál, a padlófűtéscsövezést az alsó harmadba, vagy legfeljebb a lemezközépre érdemes pozícionálni. A betonlemezközépen általában alig keletkeznek nyomatékok, tehát ebben a semleges zónában kisebb igénybevétel éri a csöveket, mint más helyen. Ennek ellenére praktikusabb és megfelelő az alsó harmadba való elhelyezés. A csöveket elég a kisebb méretű betonacélhálóra kötözni pl. Ø4,2 x 150 x 150 mm vagy Ø5 mm-es vagy Ø6 mm-es, de ha pl. Ø8 x 150 x 150 mm-es hegesztett betonacélhálót helyezünk el 3 cm-es alsó betontakarása és arra szereljük a padlófűtéscsöveket, akkor a betonacélhálót, mint betonerősítést is belekalkulálhatjuk a padlóstatikába.
A fűtéskörök kiosztását és az ipari padló munkahézag- és dilatációkiosztását össze kell hangolni, azaz egy-egy fűtéskör nem metszhet át más dilatációs mezőbe, de a fűtéskörön belül vágott fugák viszont lehetnek. Több fűtéskör is lehet egy dilatációs (munkahézaggal elhatárolt) mezőn belül, ez lehetőséget ad arra, hogy ún. nagytáblás, vágott fugamentes ipari padlót építsünk akár 30 m x 30 m-es táblákban. A fűtéskörök tehát nem mehetnek át a szomszédos, egymástól munkahézaggal eldilatált táblákba, de a gyűjtővezetékeket át lehet vezetni pl. az ipari padló alatt, az ágyazatban. Az épületgépész tervezővel való együttműködés szükséges, mert a beton zsugorodásából származó alakváltozások a dilatációknál a betonba beágyazott fűtéscsövekre is hatnak és ezt a dilatációknál is figyelembe kell venni.
A kivitelezésnél nagyon figyelni kell arra, hogy a fűtéscsövek megfelelően oda legyenek rögzítve a betonacélhálóhoz, hogy ne úszhassanak fel a betonozás közben és a fugavágásnál ne vágjuk bele a csövekbe. Az épületgépésszel való egyeztetés szerint a csővezetéket nyomás alá kell helyezni (ha már működik a vízellátás, akkor azzal, de csak hideg vízzel – ha az még nincs kiépítve, akkor levegővel), általában az üzemi nyomás fölé 1,5-2-szeres értékre (de ezt az épületgépész határozza meg).
A beton zsaluzatba való juttatása padlófűtés esetén szinte kizárólag csak betonpumpával lehetséges (ezt a betontechnológia kidolgozásánál figyelembe kell venni), a csövek miatt a megfelelő bedolgozásra és tömörítésre különösen nagy hangsúly kell fektetni. A felületképzés már a hagyományos és megtervezett módon kerül kialakításra, fugavágás pedig a padlófűtés estén is megengedett. A fugavágás mélysége az ipari padlóknál a betonvastagság egyharmadáig szokásos, pl. egy 18 cm vtg. ipari padló esetén 6 cm mély fugákat vágjunk. Ha helyesen raktuk a fűtéscsöveket (az alsó 3 cm-es betontakarást, a hegesztett betonacélháló és a 2,5 cm vtg. fűtéscsövet figyelembe véve), akkor a csövek felett még 10-11 cm vastag betonréteg van, tehát a 6 cm bevágás elvileg nem okozhat problémát. Érdemes azért a csövekre a tervezett fugavágási vonalakban védőcsövet ráhúzni (pl. egyszerű flexibilis műanyag gégecső, amit oldalt felvágva felülről ráteszünk a csövekre úgy, hogy azt körbefogja), hogy ha fugavágás túl mélyre hatna, akkor inkább a védőcsövet vágja el a korong és nem magát a fűtéscsövet.
Az elkészült padlófűtéses ipari padlót ugyanúgy kell utókezelni, védeni a 28 napos szilárdság eléréséig, mint az egyéb ipari padlóbetonokat. A felfűtést csak ezután szabad megkezdeni, az ütemezést az épületgépész adja meg, de semmi esetre sem lehet gyorsabban felfűteni, mint naponta max. +5°C úgy, hogy 2 nap után egy nap szünetet tervezzünk be, hogy a beton szép lassan vegye fel a hőmérsékletváltozást és minél kisebb feszültségek keletkezzenek ebből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése