Nemrég hívott fel egy olyan vevőnk, akivel heti rendszerességgel konzultálunk padlóstatika kérdéseiben, és egy újabb áttervezést kért a már minimum négyszer áttervezett padlóra.
Újabb adatok, más polclábterhek, más targonca, fugás/fugamentes padlóigény váltogatják egymást. Ez kissé meglepő, mert a beruházó nem kezdő, nem az első logisztikai csarnokát építi, egy nagy multicég saját raktáráról van szó. Nem gondolom, hogy a beruházó nem tudja, hogy milyen csarnokot akar, mégis a legszélsőségesebb padlóvastagságok, vasalások adatai kerülnek elő egyik napról a másikra.
A gyakorlott szakmai fül már tudja, hogy mikor nézi a beruházó műszaki szemmel az ajánlatokat, gondolkozik hosszabb távon és mikor nézi csak a pénztárcáját, csak a pillanatnyi pénzügyi céljait helyezve előtérbe. A beruházó sokszor Trabant áron akar Mercedest venni (kérem, hogy ne vegyék az érintettek ezt rossz néven, hiszen mindkét termék tud működni a maga nemében), pedig a legtöbb esetben ennek éppen a fordítottja lesz a vége.
A beruházó végül egy alacsonyabb műszaki tartalmú, alacsony kivitelezési költségű létesítményt kap, amely később még többe fog kerülni, egyrészt amiatt, mert pl. nem elegendő a teherbírás, vagy a síkpontossági követelmény, másrészt pedig az alacsony ár miatt a kivitelezés minőség is jóval gyengébb lehet. Szóval a végén mindkét fél, a beruházó és a kivitelező is csalódott, elégedetlen lesz. Az egyik, mert nem azt kapta, amit akart, a másik pedig alig keresett az ügyleten, esetleg nem kapta meg a pénzét részben, vagy egészben, és még járhat vissza évekig garanciális javításokra.
Az inkorrekt megállapodások, inkorrekt eredményeket szülnek, s ha nincs egyértelmű terv, akkor nincs mit számon kérni, akkor megy majd a „maszatolás”, hogy ki, mit hogy értett, s végül mindkét fél vesztes lesz. Az előretekintés hiánya tehát nagyon sokba kerül, egy ipari padló ugyanis a csarnok egyik legdrágább és állandóan használt része, az esetleges üzemzavar pedig kimutathatóan csökkenti az üzemeltető cég hatékonyságát. Ha nincs tervezés, nem lehet meghatározni a végtermék teljesítőképességét és előre borítékolható, hogy sem a megrendelő, sem pedig a kivitelező nem lesz elégedett.
Újabb adatok, más polclábterhek, más targonca, fugás/fugamentes padlóigény váltogatják egymást. Ez kissé meglepő, mert a beruházó nem kezdő, nem az első logisztikai csarnokát építi, egy nagy multicég saját raktáráról van szó. Nem gondolom, hogy a beruházó nem tudja, hogy milyen csarnokot akar, mégis a legszélsőségesebb padlóvastagságok, vasalások adatai kerülnek elő egyik napról a másikra.
A gyakorlott szakmai fül már tudja, hogy mikor nézi a beruházó műszaki szemmel az ajánlatokat, gondolkozik hosszabb távon és mikor nézi csak a pénztárcáját, csak a pillanatnyi pénzügyi céljait helyezve előtérbe. A beruházó sokszor Trabant áron akar Mercedest venni (kérem, hogy ne vegyék az érintettek ezt rossz néven, hiszen mindkét termék tud működni a maga nemében), pedig a legtöbb esetben ennek éppen a fordítottja lesz a vége.
A beruházó végül egy alacsonyabb műszaki tartalmú, alacsony kivitelezési költségű létesítményt kap, amely később még többe fog kerülni, egyrészt amiatt, mert pl. nem elegendő a teherbírás, vagy a síkpontossági követelmény, másrészt pedig az alacsony ár miatt a kivitelezés minőség is jóval gyengébb lehet. Szóval a végén mindkét fél, a beruházó és a kivitelező is csalódott, elégedetlen lesz. Az egyik, mert nem azt kapta, amit akart, a másik pedig alig keresett az ügyleten, esetleg nem kapta meg a pénzét részben, vagy egészben, és még járhat vissza évekig garanciális javításokra.
Az inkorrekt megállapodások, inkorrekt eredményeket szülnek, s ha nincs egyértelmű terv, akkor nincs mit számon kérni, akkor megy majd a „maszatolás”, hogy ki, mit hogy értett, s végül mindkét fél vesztes lesz. Az előretekintés hiánya tehát nagyon sokba kerül, egy ipari padló ugyanis a csarnok egyik legdrágább és állandóan használt része, az esetleges üzemzavar pedig kimutathatóan csökkenti az üzemeltető cég hatékonyságát. Ha nincs tervezés, nem lehet meghatározni a végtermék teljesítőképességét és előre borítékolható, hogy sem a megrendelő, sem pedig a kivitelező nem lesz elégedett.
Az ipari padló, térbeton méretezése költségeiben, átfutási idejében elenyésző ahhoz képest, amit vele nyerni, illetve veszteni lehet. Ezzel szemben, ha van korrekt elképzelés és ennek megfelelő terv az ipari padlóra, térbetonra vonatkozólag, akkor a kivitelező pontosan tudja, hogy mi a feladat, pontos ajánlatot tud adni és a beruházó pedig egyértelműen kérheti számon a minőséget, a végtermék meg fog tudni hosszú távon felelni a beruházó igényeinek. Az ipari padló kivitelei terve tartalmazza a teljes szerkezet összeállítását az altalajtól kezdve az ágyazaton és egyéb rétegeken át egészen az ipari padló felületképzéséig, burkolatáig, tartalmazza továbbá a statikai számítást, a komplett technológiát, a dilatációs- és fugakiosztást, a csomóponti vázlatrajzokat (pl. pillérek, aknák, speciális sarkok, kapcsolatok pótvasalását), használatbavételi és karbantartási útmutatót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése