94. A repedések világa (1)

 Tisztelt Kollégák! 

      Örökzöld témával térek vissza a repedések „lelki” világára, mely szinte állandó, napi probléma mindegyikünknél és valóban megkeserítheti minden, minőségi teljesítményre törekvő kivitelező kollégának a napjait. Sokunk tapasztalata szerint még akkor is előjönnek a repedések, amikor mindent megteszünk ez ellen és persze pont a legrosszabb helyen, ahol a legfeltűnőbb, jelennek meg a különféle nonfiguratív formát öltő vonalak, amit a megrendelő rögtön „kiszúr”. Utána már csak a magyarázkodás marad és persze a javítás, ami sokszor még rondább lesz, mint maga a repedésrajzolat. Lehet, hogy funkcionálisan semmivel sem rosszabb a padlónk, mint ha nem lennének rajta a repedések, mégis a tapasztalat az, hogy aránytalanul nagy árat fizetünk ezekért a jelenségekért.

Mi tehát a teendő? Lehet-e a repedések kialakulását egyáltalán kizárni, hogyan lehet azok kockázatát minimalizálni, hogyan lehet a megrendelőnk felé ezt kommunikálni (előtte, már a szerződésben), mikor, milyen javításokat kell és érdemes alkalmazni? Hogyan befolyásolják a repedések a padló használhatóságát, az alkalmasságát, a garanciális és szavatossági kérdéseket? Ezekről a kérdésekről lesz szó a következő hírlevelekben a teljesség igényével ugyan, de – már most előre bocsátva –, a mindannyiunk részéről várt „tuti” megoldás nélkül. Nincs ugyanis biztos receptje annak, hogy a repedések megjelenését 100%-osan elkerülhessük, aki mégis bemeri vállalni, az – véleményem szerint --, nem bátor, hanem inkább vakmerő. A magyar nyelv dicséreteként legyen mondva, hogy a vakmerőség szó első tagja utal arra, hogy aki olyan ígéretet tesz, aminek betartása nem teljes mértékben függ tőle, az bizony nem lát, vagy nem vesz észre, vagy nem akar észrevenni minden befolyásoló tényezőt. Az is előfordulhat persze, hogy üzleti érdek indítja arra a kivitelezőt, hogy inkább nem hívja fel a figyelmet erre a kockázatra.

A kommunikációs döntéstől függetlenül, jobb, ha szembe nézünk ezzel, a ki nem zárható kockázati tényezővel. Tekintsük át, hogy milyen okok vezetnek a repedések kialakulásához, milyen tényezők szabályozzák a folyamatot, mibe tudunk és hogyan tudunk beavatkozni! Hogyan lehet a rizikófaktorok számát és nagyságát csökkenteni, valójában milyen jelentőségük van azoknak a tényezőknek, melyre nincs elegendő ráhatásunk? Mi az, amit megígérhetünk, amit reálisan vállalhatunk? Segítenek-e a tervek, szabványok, előírások? Mindezek a kérdések több fejezetet fognak majd át. Kezdjük az elején!

Sok féle repedés van, mi most főleg az ipari padlókat érintőkkel foglalkozunk. A repedések leginkább gátolt alakváltozásokból származnak és akkor keletkeznek, amikor a padlólemez mozgása részben vagy egészben gátolt. Ebből a mozgás-akadályozott állapotból olyan nagy feszültségek származhatnak, hogy azok meghaladják a betonnak, mint anyagnak a húzó-, hajlító-húzószilárdságát azon a konkrét helyen, ahol a legnagyobb feszültség keletkezik. Az, hogy milyen jellegű feszültség keletkezik, az az alakváltoztató mozgás irányától függ. A feszültség lehet húzó, nyomó, hajlító, csavaró, stb., de az ipari padlóknál szinte csak a húzó- és hajlító-igénybevételek okozta repedések alakulnak ki, mert a beton nyomószilárdsága elég nagy, illetve csavaró-igénybevételek az ipari padlókat gyakorlatilag nem érik.

Ezzel rögtön szűkítettünk egy kicsit a lehetőségeken. Máris levonhatjuk azt a következtetést, hogy el tudjuk kerülni a repedések keletkezését akkor, ha a beton alakváltozását nem gátoljuk, tehát lehetővé tesszük a szerkezetünknek, hogy a különböző hatásokból adódóan el tudjon mozdulni és így ne keletkezzenek olyan nagyságú feszültségek, hogy azok meghaladnák a beton húzószilárdságát. Példaként írom, hogy ne sajnáljuk a 2 réteg polietilén fóliát, mert a két fóliaréteg közti súrlódási együttható jóval kisebb, mint a beton és a fólia között! A másik faktor a kényszeralakváltozás, pl. a zsugorodás nagyságának a csökkentése. A gyakorlatban a zsugorodás jelenti a leggyakoribb veszélyt az ipari padlóra nézve, tapasztalatom szerint a repedések kb. 80-90 %-át a zsugorodás jelenségéből származnak. Itt folytatjuk a következő alkalommal.